Filmekből sorozatok - II. rész

Cikkünkben öt további olyan sorozatot mutatunk be, amelyekből televíziós adaptációk készültek.

hirdetés

Az előző részben már beszéltünk néhány olyan filmről, amelyek megihlették a sorozatok készítőit, az alábbiakban öt további ilyen adaptációról teszünk említést.

10 dolog, amit utálok benned

Gil Junger 1999-es klasszikusát legtöbben Heath Ledger és Julia Stiles kezdeti karrierjének legfőbb állomásaként tartják számon. A mű forgatókönyvírói, Karen McCullah Lutz, valamint Kirsten Smith Shakespeare klasszikusából, A makrancos hölgyből merítettek ihletet, amikor is papírra vetették a középiskolás romantikus komédiát a két fiatalról, akiket akaratuk ellenére erőszakolnak egymásra ismerőseik. Stiles húgát Larisa Oleynik, míg az őt becserkészni próbáló, és egyben az eseményeket beindító újonc fiút Joseph Gordon-Levitt formálta meg. A film végül jól teljesített a kasszáknál és kritikusoknál egyaránt, és mai napig a műfaj legjobban sikerült alkotásai közt emlegetik.

A televíziós adaptációra mindössze csak tíz évvel később, 2009-ben került sor, amikor is az ABC úgy döntött, hogy szituációs komédia formában dolgozza fel a filmet. Bár az alkotó, Carter Corvington a történet újragondolásaként képzelte el a sorozatot, több filmes elemet is sikerült átcsempészni, így például Larry Miller ismét a két lány – akiket itt Stiles és Oleynik helyett Lindsey Shaw és Meaghan Martin játszott – apjának szerepébe bújhatott, valamint Junger is több epizód rendezését vállalta. A főbb szerepekben Ethan Peck, Nicholas Braun valamint Dana Davis volt még látható. Bár a sorozat meglehetősen szépen nyitott a csatornán, és alapvetően lelkes fogadtatásban részesült, végül húsz epizódot követően a nézettségi számok olyannyira leestek, hogy a második évadig már nem jutott el.

Indiana Jones

Indiana Jones kalandjai 1981-ben vették kezdetét, amikor is Az elveszett frigyláda fosztogatói bemutatkozott a nagyközönség előtt. A Harrison Ford-alakította 1930-as évekbeli régészprofesszor robbantott a mozipénztáraknál, és az infláció figyelembevétel mai napig a húsz legjövedelmezőbb filmek egyike. A frigyláda emellett az 1982-es Oscar-gálán is felettébb népszerűnek számított, hisz kilenc kategóriában jelölték, és ebből négyet haza is vitt.

Az örök klasszikusnak számító kalandfilmhez azóta három további folytatás is készült, amelyekhez nemcsak Ford, hanem a rendező Steven Spielberg, valamint a produceri székben George Lucas is visszatért. 1984-ben A végzet temploma bár valamivel alulmúlta elődje eredményességét, ettől függetlenül hatalmasnak sikernek számított, akár csak Az utolsó kereszteslovag 1989-ben. Előbbi előzményfilmként, utóbbi pedig folytatásként szolgált Az elveszett frigyláda fosztogatóihoz, ezzel egy teljes trilógiát alkotva a franchise-hoz. Bár Spielbergék eredetileg öt filmhez írtak alá a Paramount Pictures-szel, ekkorra már úgy tűnt, hogy nem készül több Indy film, mígnem 2008-ra mégis úgy döntöttek, hogy letörlik a port a régész kalandjairól, és az őszesedő Ford mellett bemutatkozott a fiát alakító Shia LaBeouf is. A kristálykoponya királysága világszerte több mint 786 millió dollárral zárt, ezzel a Sötét lovag mögött a 2008-as év második legjövedelmezőbb filmje lett.

Az ifjú Indiana Jones kalandjai még ez előtt, 1992-ben George Lucas keze alatt startolt az ABC csatornáján, ami 1993-ig sugározta. A sorozat a régész fiatalkorát mutatja be, akit itt Sean Patrick Flanery keltett életre. Az ötlet Az utolsó kereszteslovag forgatása alatt fogalmazódott meg Lucasban, ahol már betekintést nyerhettünk a karakter gyermekkorába. A legtöbb epizód úgy épült fel, hogy a George Hall által alakított 90-es éveiben járó kalandor emlékezik vissza fiatalkorára, egy alkalommal viszont magát Harrison Fordot is sikerült megnyerni egy rész erejéig erre a szerepre. Flanery mellett Corey Carrier is feltűnt Indy szerepében a figura egy nála is fiatalabb formájában. A sorozat törlését követően még négy kétórás TV-film készült a szériához 1994 és 1996 között.

Csillagkapu

A Csillagkapu Kurt Russell és James Spader nevével fémjelezve 1994-ben került világszerte a mozikba, és bár a kritikái felettébb vegyesek, és olykor szélsőségesen negatívak voltak, a nézők szívét annál inkább megnyerte magának az bolygóközi féregjáratokon való űrutazás és a földönkívüli egyiptomi istenségek koncepciója. A film a mozipénztáraknál messze túlszárnyalta az irányába támasztott elvárásokat, és hatalmas kultuszsiker lett a science-fiction rajongók körében. Dean Devlin és Roland Emerich, a film két forgatókönyvírója, és utóbbi esetében egyben rendezője is, eredetileg egy trilógiaként tervezték a Csillagkaput, az MGM stúdió viszont úgy döntött, hogy inkább egy új televíziós sorozat készítésébe fekteti forrásait.

A Csillagkapu sorozat 1997-ben kezdte meg sugárzását, és egy évvel a film történései után vette fel a fonalat. Az alkotók, Jonathan Glassner és Brad Wright végeztek némi módosításokat a mitológiában, részint, hogy megfelelően kibővíthessék a Csillagkapu verzumát, és ezáltal ne csak egy, hanem számtalan más bolygót látogathassanak meg a főszereplők és így a nézők is. A színészek érthető módon szintén lecserélődtek, James Spadertől Michael Shanks vette át a gyeplőt, míg Kurt Russell figuráját némi karakterbeli változtatást követően Richard Dean Anderson alakíthatta. Hozzájuk csatlakozott még Amanda Tapping és Christopher Judge, az utolsó három évadra pedig Claudia Black és Ben Browder egészítette ki a teljes csapatot. A Csillagkapu végül tíz évadot élt meg, és mai napig a második legtovább tartó észak-amerikai tudományos-fantasztikus sorozatnak számít.

A széria térhódítása azonban nem állt meg itt, a Csillagkapu többek között még két további sorozatot, valamint egy a mitológiától független animációs sorozatot, a Stargate Infinityt eredményezte. Az első spin-off, a Csillagkapu: Atlantisz 2004-ben mutatkozott be, és végül öt évadot élt meg, amikor is átadta a helyét az őt követő Csillagkapu: Univerzumnak 2009-ben, utóbbi azonban mindössze két évadig húzta. A sorozatból emellett készült még két film is, Az igazság ládája, valamint a Kontinuum, mindkettőt 2008-ban, tehát az anyasorozat vége után nem sokkal adták ki. A stúdió végül 2011-ben, nem sokkal az Univerzum törlését követően jelentette be, hogy egy időre beszünteti a franchise további bővítését, kezdve a tervekben szereplő további három sorozatból készülő filmmel. Ennek ellenére nemrég mégis felröppent a hír, hogy rebootolják az 1994-es filmet, és Emmerichék eredeti tervei alapján elkészítik a Csillagkapu-trilógiát, ami ugyanakkor érthető módon a sorozatok alkotta azóta szerteágazó mitológiától teljesen különálló történet lesz.

Teen Wolf

A Teen Wolf, azaz magyar nevén Az ifjú farkasember főhőse Scott, egy olyan középiskolás, aki egyik napról a másikra megtudja, hogy vérfarkas. A film 1985-ben mutatkozott be Michael J. Fox főszereplésével, aki ugyanebben az évben mutatkozott be az azóta kultuszfilmmé vált Vissza a jövőbében is. Bár Az ifjú farkasembernek ezt a státuszt nem sikerült elérnie, a maga idejében alapvetően sikeresnek volt mondható, hisz másfél milliós büdzséjéből 80 milliós profitra tett szert világszerte.

Bár a kritikusok „agresszívan untatónak” vélték a vígjátékot, a stúdió rögvest meglátta a lehetőséget a folytatásban, így 1987-re el is készült Az ifjú farkasember 2, ezúttal már Jason Batemannal az élen. A siker viszont itt már teljességében elmaradt, az első rész vegyes fogadtatását követően ezt a filmet már szinte csak és kizárólag negatív kritikák érték, és a nézők sem mutatták túlzott érdeklődés jeleit a bevételek alapján. Ennél valamivel többre jutott a filmből 1986-ban készült animációs sorozat, ami két évadot élt meg, illetve a Teen Wolf által inspirált 1989-ben bemutatott Teen Witch, azaz Tini boszorkányok, amely az eredeti tervek szerint a vérfarkas film női változata lett volna. A Teen Witch bemutatásakor egyébként még igen csak gyengén szerepelt, és népszerűségre csak később, a 90-es években tett szert.

Az MTV 2011-ben élesztette fel a tini vérfarkasok koncepcióját, mintegy hasznot húzva a romantikus fantasy műfaj fiatalok körében mutatkozó pillanatnyi népszerűségéből. Jeff Davis kreálmánya eleget tett előzetes ígéreteinek, miszerint a sorozat jóval nagyobb hangsúlyt fektet majd a horror, a románc valamint a mitológiai kapcsolatok kifejtésére, és így bár meghagytak néhány elemet Jeph Loeb, Matthew Weisman és Tim Haynes forgatókönyvéből, a sorozat hangulatában valóban nagyban különbözött annak névelődjétől. Az egyéb eltérések között szerepel még, hogy a Tyler Posey által megformált Scott például nem családjától örökli, hanem harapás útján tesz szert vérfarkas létére, ezzel is tovább dramatizálva a főhős küzdelmeit. A sorozat a csatornánál nagy siker lett, és még a kritikusok is meglepően pozitív véleményről adtak és adnak ma is hangot. Így aztán nem csoda, hogy bár a Teen Wolfnak még csak a harmadik évadja forog, az MTV a napokban máris berendelte a negyedik szezont.

Európa expressz

Nem csak Amerikában képesek a sorozatadaptálásokra. Az 1999-ben bemutatott Európa Expressz egy magyar nyomozócsoportot mutat be, akik egy ukrán maffiavezért kísérelnek meg elkapni a Bécsre tartó vonaton. A terv ott kezd el kisiklani, amikor a maffiózó megneszelve az akciót, túszul ejti a szerelvény teljes egészét. A Dobó Kata, Kamarás Iván és Stohl András főszereplésével készült magyar akciófilm nem sok embernek nyerte el a kifejezett tetszését, sokan erőltetettnek, és egyenesen a hollywoodi B-kategóriás vonatrablásos mozik gyenge paródiájának tekintették. Ennek ellenére mégis elegendő sikerre tehetett szert, hisz egy évvel később Horváth Csaba rendező zöld utat kapott egy televíziós sorozat elkészítéséhez.

A Rendőrsztorit 2000-ben forgatták le, és 2002-ben tűzte műsorára először a TV2. A sorozat a filmben megismert csapatot követi nyomon, bár ekkorra a színészek egy része is lecserélődött, így tehát Dobó, Kamarás és Stohl helyét Xantus Barbara, Rékasi Károly és Bozsó Péter vették át, ugyanakkor a filmben szereplő Szilágyi Tibor, ifj. Jászai László és Gáspár András mind visszatértek a folytatásra. A sorozatból eredetileg hat részt terveztek, de végül mindössze csak négyet mutattak be.

hirdetés