Érdekes tudomány

Sok érdekes dolgot lehet olvasni mindenfele tudományos dolgokkal kapcsolatban. Gondoltam talán ez is érdekelhet valakit.

Ha van valami érdekes cikked a tudományból, ide írj.

Mi történik a Nappal?


"Emberemlékezet óta nem láttunk ilyen naptevékenységet" - mondta David Hathaway, a NASA Marshall Űrrepülő Központjának fizikusa. Stuart Clark brit asztrofizikus, az ESA, a New Scientist és a BBC szakírója eredt az események nyomába. Soha ennyi űreszköz nem vizsgálta még szülőcsillagunkat és tevékenységének a Földre gyakorolt hatását. A napfoltok és több más jel is arra utal, hogy a Nap mágneses aktivitása csökken, sőt mérete is zsugorodik, ami azt sugallja, hogy valami mélyreható folyamat megy végbe a felszín alatt, írja Clark. A kérdés, hogy vajon mi?

A válasz megtalálása egyre sürgetőbb. A napfoltok a hatalmas napviharokra figyelmeztetnek, amik komoly hatással vannak világunkra, az energiaellátástól egészen az éghajlatváltozásig bezáróan. Amikor a NASA és az ESA 15 évvel ezelőtt felbocsátotta SOHO (Nap- és Helioszféra Obszervatórium) űrszondáját, a napciklusok megismerése még nem tartozott a tudományos célkitűzések közé, magyarázta Bernhard Fleck, a küldetés tudósa. "Ma ez az egyik kulcskérdés" - tette hozzá.

A napfoltokon keresztül betekinthetünk a Nap mágneses lelkébe. A napfoltok ott alakulnak ki, ahol a csillag mélyén létrejövő hatalmas mágneses hurkok elhelyezkednek. A napfoltok számának változása a Nap belsejében végbemenő változásokat tükrözi. Amikor a napfoltok száma elkezd csökkenni a 11 éven át tartó ciklusok végén, a napviharok elhalnak, a Naprendszer pedig lecsendesedik. Ez a "minimum" időszak általában nem tart sokáig. Egy éven belül a foltok és a viharok újraélednek egy új csúcspont, a napciklus maximumának elérését célozva.

A mostani csend azonban nem egy ciklus végét jelzi, hanem arra utal, hogy a Napnak valami gondja van az új napciklus elindításával. A naptevékenység 2007 végén kezdett lecsendesedni, ezért 2008-ban nem is vártunk sok napfoltot. A számítógépes modellek azt prognosztizálták, hogy amikor a foltok visszatérnek, azt teljes erővel teszik majd, Hathaway előrejelzései is egy brutális erővel induló új napciklust jövendöltek, amit minden eddiginél több napfolt, több napvihar és több kilövellő energia fog jellemezni. Ezzel számos szakértő egyetértett, sokak szerint ez lett volna történelmünk legaktívabb napciklusa. A Napot azonban nem hatották meg a földi csillagászok prognózisai.

Az előrejelzések hibás mivoltának első jelét 2008-ban észlelték, amikor kiderült, hogy a Nap minden eddiginél nyugodtabb. Abban az évben a Nap 73 százaléka napfoltmentes volt, ami a minimum fényében is rendkívül alacsony arány. Ezt csak 1913-ban múlta felül a Nap, amikor felszínének 85 százalékáról hiányoztak a foltok. Elérkezett 2009, amikor a napfizikusok már joggal reménykedtek valami aktivitásban, azonban semmi nem történt, egészen december közepéig. Ekkor hosszú évekre visszamenően a legnagyobb napfolt-csoport tűnt fel a felszínen, a szakemberek pedig már kezdték azt hinni, hogy a napciklus némi késéssel ugyan, de visszatért a megszokott kerékvágásba. Azonban erről szó sem volt, a napciklus beindulásával is a napfoltok száma messze a várakozások alatt maradt.

Úgy tűnt, valami megváltozott a Napban, valami, amivel a modellek nem számoltak. Minden műszer a Napra irányult, a megfigyelések áradata pedig arra utalt, hogy a megoldás két hatalmas "szállítószalag", a felszínen zajló plazmaáramlás viselkedésében keresendő, melyek vég nélkül keringetik az anyagot és a mágnesességet a Nap belsején és felszínén keresztül. A szállítószalagnak egy kör megtétele átlagosan 40 évig tart.



Amikor Hathatway átnézte a megfigyeléseket, hogy megtalálja, hol csúsztak el a modelljeik, azt vette észre, hogy a szállítószalag plazmafolyamai a felszínen 2004 óta folyamatosan gyorsulnak. A Nap mélyében zajló cirkuláció már egy másik történet, ezt Rachel Howe és Frank Hill, a tucsoni Nemzeti Nap Obszervatórium munkatársai vették szemügyre. A 2009-es adatok elemzéséből kiderült, hogy míg a felszínen az áramlás felgyorsult, belül teljesen lelassult. Az új eredmények tükrében a legjobb számítógépes modelleket is kénytelenek voltak sutba dobni, a felfedezésből azonban nem csupán a Napról szerzett ismereteink kamatoztathatnak, de a naptevékenység és annak a Föld éghajlatára gyakorolt hatása is új fényben tűnhet fel.

Vannak, akik azt igyekeznek bebizonyítani, hogy a Nap változékonysága az éghajlatváltozás fő oka, ami felmentené az embereket és üvegházgázaikat a felelősség alól. Mások ugyanilyen szorgalmasan hangoztatják, hogy a Napnak csupán egészen parányi szerepe van a klímaváltozásban. Ha ezt a vitát egy kísérlettel le lehetne zárni, a legkézenfekvőbb stratégia az egyik tényező kizárása lenne. A naptevékenység hanyatlásával pontosan ez történik az elmúlt két évben, hiszen jóval kevesebb sugárzás éri a bolygónkat, most már csak azt kell megfigyelni, hogyan reagál a Föld a változásra.

Mike Lockwood, a brit Reading Egyetem klimatológusa máris azonosított egy reakciót, a most lezajlott szokatlanul hideg európai telet. Számos feljegyzést tanulmányozott egészen 1650-ig visszamenőleg. Az eredmény nem hozott túl nagy meglepetést: a megfigyelések szerint az alacsony naptevékenység kemény európai telekkel párosult, ami alátámasztja, hogy a naptevékenység változása kis mértékben a globális éghajlatváltozáshoz is hozzájárul, ez az összességében vett kis mérték azonban igen nagy területi ingadozásokat jelenthet.

Egy másik példa a Maunder-minimum, az 1645-1715 közötti időszak, ami alatt a napfoltok gyakorlatilag eltűntek, a naptevékenység pedig soha nem észlelt mélységekbe zuhant. Ha egy hasonló nyugalmi szakasz kezdődik - ami a fentiek alapján 2100-ig is eltarthat - az átlagosan 0,3 Celsius fokkal csillapíthat minden hőmérsékletemelkedést, amit a globális felmelegedés előidézne, állítja Georg Feulner és Stefan Rahmstorf, a Potsdami Éghajlat Kutató Intézet kutató párosa.

Valami azonban Észak-Európában felerősítette a Maunder-minimum hatását, elhozva a "kis jégkorszaknak" keresztelt periódust. Európában egyre gyakoribbakká váltak az átlagosnál hidegebb telek, az átlaghőmérséklet pedig 1-2 fokkal lecsökkent. Ugyanakkor ennek az ellenkezője is igaznak tűnik, a naptevékenység csúcspontja 2008-ban aránytalan felmelegedést eredményezett Észak-Európában. Újabb kérdés: miért vannak a naptevékenységnek ilyen hatásai egy-egy régióra?

A modellek készítői elvileg már nyomon vannak. 2003 óta az űreszközök műszerei különböző hullámhosszokon mérik a Nap kibocsátásának intenzitását és összefüggéseket keresnek az aktivitással. Az eredmények a Nap ibolyántúli sugárzását emelik ki. "Az ultraibolya sugárzás nagyon ingadozik, sokkal, sokkal jobban, mint vártuk" - mondta Lockwood.

Az ultraibolya sugárzás erősen kötődik a Nap aktivitásához. Egy-egy napkitörés a többszörösére növelheti az ibolyántúli sugárzást, ami segíti a kitörések energiájának elszállítását. A Föld éghajlata számára különösen jelentős lehet, mivel az ultraibolya fényt elnyeli a sztratoszféra ózonrétege. Minél több ultraibolya sugárzás éri el a sztratoszférát, annál több ózon képződik, a nagyobb mennyiségű ózon pedig nagyobb mennyiségű ultraibolya fény elnyelését eredményezi. Tehát a megnövekedett aktivitás idején a sztratoszféra felmelegszik, ami befolyásolja ennek a rétegnek a szeleit. "A sztratoszféra hőbevitele sokkal változékonyabb, mint hittük" - emelte ki Lockwood.

A sztatoszféra fokozott felmelegedése rejtőzhet az Európa által tapasztalt felerősödött hatások mögött. 1996-ban bebizonyították, hogy a sztratoszféra hőmérséklete befolyásolja azt a nagy magasságú légáramlatot, jet stream-et, ami nyugat-keleti irányba húzódik át Európán. Lockwood legutóbbi tanulmánya pedig azt bizonyítja, hogy amikor a Nap aktivitása alacsony, ez a légáramlat hatalmas hurkokra bomlik, melyeken a jetek visszakanyarodva blokkolják a kontinensünk felé haladó meleg nyugati szeleket, lehetővé téve a Szibériából érkező sarkvidéki légáramlatok dominanciáját Európa időjárásában.

A SOHO 15 éves pályafutása során két minimumot élt meg, egy teljes ciklust és két másik ciklust részben. Az egyik ciklus 1996-ban fejeződött be, a másik pedig most kezd magához térni. Ezalatt VIRGO műszere folyamatosan mérte a napállandót (TSI), a Nap által kibocsátott energiát. Ha ezeket a méréseket összefűzzük a korábbi küldetések adataival, akkor 30 évnyi megfigyelést kapunk a Nap energia-kibocsátásáról, amiből az olvasható ki, hogy a legutóbbi minimum alatt a Nap kibocsátása 0,015 százalékkal alacsonyabb volt a korábbi csendnél. Ez első hangzásra nem tűnik soknak, mégis kiugró eredményként tekintenek rá.

A 20. században úgy gondolták, hogy a Nap energia-kibocsátása megingathatatlan. Ez a nézet azonban kezdett megdőlni, miután 1980-ban felbocsátották a NASA Solar Maxiumum küldetését, melynek megfigyelései azt bizonyították, hogy a Nap által kibocsátott energia mennyisége 0,1 százalék körül váltakozik egy napciklus napjai vagy hetei során. Az ingadozás ellenére a TSI ugyanarra a szintre esett vissza a korábbi három minimum alkalmával, a legutóbbi elnyújtott minimum azonban más volt. Bár a megfigyelt csökkenés parányi, a tény, hogy ez egyáltalán bekövetkezett a napállandóban, példátlan.

Amennyiben a Nap kibocsátása változik, akkor a hőmérsékletének is váltakoznia kell. Bár a napkitörések is felhevítik a felszíni gázokat, a Nap magjában végbemenő változásoknak nagyobb hatással kell lenniük a hőmérsékletre; igaz a számítások azt bizonygatják, hogy több százezer évig eltarthat, mire ez a hatás érzékelhetővé válik a felszínen is. Bármi legyen is a mechanizmus, minél hűvösebb a felszín, annál kevesebb energiát tud "elpuffogtatni" a Nap. Bármilyen csökkenés a Nap energia kibocsátásában azt is magával vonja, hogy a Nap zsugorodhat, amit látszólag a megfigyelések is alátámasztanak, persze nem kell olyan katasztrófákra gondolni, mint amilyet a Sunshine című filmben ábrázolnak.

A 17. században egy francia csillagász, Jean Picard megmérte a Nap átmérőjét. Megfigyelését a Maunder-minimum idején végezte el és egy olyan eredményt kapott, mely szerint a Nap átmérője nagyobb volt a modern mérésekből megállapítottnál. A kérdés, vajon Picard ejtett hibát vagy a Nap ment össze jelentősen ilyen, kozmológiailag nézve szemvillanás alatt? "Rengeteg vita kísérte ezt a témát, és mind a mai napig nem oldódott meg a probléma" - magyarázta Gérard Thuillier a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem szakértője.

A földi távcsövek megfigyelései a légkör torzító hatása miatt nem elég pontosak ahhoz, hogy megoldják a kérdést, ezért a francia űrügynökség egy küldetést tervezett, amit talán nem túl meglepő módon Picard-nak kereszteltek el. A küldetés célja, hogy pontos méréseket adjon a Nap átmérőjéről és figyelje a változásokat. Sajnos a küldetés, ami egy orosz Dnyepr rakétán jutott volna el a világűrbe az orosz és a kazah politika áldozata lett. Amíg a két ország közötti viták le nem zárulnak az űrszonda kénytelen a Földön pihenni. Minden egyes nappal értékes adatoktól esünk el, miközben a Nap akadozva ugyan, de a következő aktivitási ciklusába lép.

Hogy milyen lépéssel rukkol elő csillagunk, azt az elmúlt időszak váratlan történései fényében lehetetlen megjósolni. A legtöbb csillagász szerint a napciklus tovább halad a maximum felé, azonban jelentősen alacsonyabb, a 19. században megtapasztalthoz hasonló lesz az aktivitása, de arra is találunk jeleket, hogy a Nap végleg elvesztheti napfolt formáló képességét. 2015-re teljesen eltűnhetnek a foltok, egy új Maunder-minimumot, talán egy új kis jégkorszakot indítva el.

Természetesen a Nap aktivitása koránt sem meghatározó a klímaingadozásban, csupán egy természetes forrás, amihez társulnak a vulkán kitörések, amik gázokat és por lövellnek a légkörbe. Mindezekkel együtt létfontosságú lesz megismernünk a Nap számunkra szokatlan viselkedését és azt, hogy ez hogyan befolyásolja a Földön a területi időjárási sémákat. A klimatológusok csak ekkor lesznek képesek pontosítani modelljeiket, melyek nem csupán a modern mérések értelmezését segítik, de több évszázadra visszamenően rekonstruálhatóvá teszik a Föld éghajlatának alakulását.

Forrás: sg.hu

Fogfúrás helyett regeneráló zselé

Egy francia kutatás szerint hamarosan megszabadulhatunk a fogászati fúróktól. Az Institut National de la Sante et de la Recherche Medicale (Nemzeti Egészségügyi és Gyógyászati Kutató Intézet) által kifejlesztett eljárással egy lyukas fog elvileg egy hónap alatt regenerálódik, eltüntetve a lyukat.

Az eljárás egy új peptiden alapul, amit egy lágy zselébe ágyaznak vagy egy vékony, rugalmas hártyára visznek fel. Ez a lyukra helyezve a fogban található sejtek segítségével gyógyítja a fog sérüléseit, ezáltal kiváltja a fogászati töméseket. "Nem olyan mint a fogkrém, ami megelőzi a fogszuvasodást" - magyarázta Nadia Benkirane-Jessel, az intézet egyik tudósa, a kutatással kapcsolatos tanulmány szerzője. "Itt mi már egy kialakult szuvasodást próbálunk leküzdeni."

A fog fúrása és tömése hatékony és biztonságos módszer. Ma már akár egy fúrásnál is érzéstelenítik az érintett területet, mégis sokan rettegnek a fúró hangjától. Az új kutatással nyugodtabb szívvel mehetünk a fogorvosi rendelőbe, emelte ki Berkirane-Jessel. A fúró helyett egy gyors ecsetelés a zselével, vagy egy vékony hártya felhelyezése a beteg fogra belülről indíthatja el a gyógyulási folyamatot.

A fogszuvasodás baktériumok munkája. A lyukak a fogon, vagy a fogban eleinte csak kellemetlenségekhez, majd fájdalomhoz, később akár a fog elvesztéséhez is vezethetnek. Amikor az emberek savas élelmiszereket, cukros rágcsálnivalókat fogyasztanak, vagy egyszerűen csak nem fordítanak elég figyelmet fogaik karbantartására, a baktériumok elkezdik átrágni magukat a fogat védő zománcon és a fog belsejében található egyéb ásványokon. A gyógymód minden esetben ugyanaz: megfúrják a fogat, eltávolítva a szuvas területet, majd a lyukat betömik, megakadályozandó a további sérüléseket.

A zselé vagy a hártya egy MSH, teljes nevén melanocita stimuláló hormonként ismert peptidet tartalmaz, amiről már több kutatás is bizonyította, hogy elősegíti a csontok regenerálódását. A csont és a fog igen hasonló, ezért a francia tudósok feltételezték, hogy az MSH a fog esetében is elősegíti a gyógyulást. Elméletük teszteléséhez egerek lyukas fogain alkalmazták a zselébe ágyazott anyagot. A rágcsálóknál a lyukak egy hónap leforgása alatt eltűntek.

Benkirane-Jessel figyelmeztet, hogy az MSH tartalmú hártyák vagy zselék csak a fogszuvasodás kezelésére alkalmasak, a megelőzést nem segítik elő, tehát nem váltják ki a fogkefét, a fogselymet és a szájvizet. Hom-Lay Wang, a Michigan Egyetem fogorvosa szerint több előnye is van a fúró nélküli kezeléseknek. A fúró megsértheti a fog belsejében lévő idegeket és vércsatornákat, ami által a fog törékenyebbé válhat. A regenerálódással elkerülhető a koronák felhelyezése is.

Ugyanakkor Wang szerint a fog belülről történő regenerálódása csak viszonylag kevés esetben bizonyulhat hasznosnak, a legtöbb fogszuvasodás esetén továbbra is szükséges a fog fúrása és betömése, és nem szabad megfeledkezni a száj higiéniájáról sem. Összességében elmondható, hogy még jó néhány évre és klinikai kísérletre lesz szükség mire a fogászatban alkalmazhatják az MSH tartalmú készítményeket.

Forrás: sg.hu

Hála az Istennek, 2012-2013-ban már vége is a világnak:
http://index.hu/tudomany/2010/06/17/2013-ban_johet_az_armageddon/

Hmm, még jó, hogy 5 évre vettünk fel hitelt, nem kell mind visszafizetni!

Ezzel az életemet mentenék meg. Örülnék neki

Hú, ez jó kis topik, köszi Bessie!

Szívesen. Csak legyen akit érdekel.

Lehet hogy nem olyan érdekes, de azért a linket bemásolom:
http://index.hu/tudomany/2010/12/22/a_felmelegedes_okozza_a_hideg_teleket/

Harry Potter láthatatlan köpenye valóssággá válhat a tudósok szerint

Új anyagot tesztelnek a skóciai St Andrews Egyetemen, ami a jelek szerint torzítja a fényt, és egy bizonyos eljárás segítségével láthatatlanná tehető.

A metaflex nevű rugalmas meta-anyag membránjait egy új eljárás segítségével módosítják, ami kiszabadítja a meta-atomokat abból a felületből, amibe beépülnek. A metaflex 620 nanométeres hullámhosszon működik, a látható fénytartományon belül. A membránok megfelelő manipulációja láthatatlan anyaghoz vezet, ami a tudósok szerint hétköznapi realitássá teheti Harry Potter láthatatlan köpenyét a közeljövőben.



Érdekes cikk nem tudom mennyire lehet valós és mennyire lesz belőle vmi, de minden esetre vicces lenne ha az emberek láthatatlanná tévő köpenyben rohangásznának...

Valaki az Amazonon már árul láthatatlan köpenyt

Hmm vennem kell egyet... : )

Szerintem nem lehet olyan köpenyt csinálni ami 100%-osan láthatatlanná tesz...

A köpeny nem a legjobb ötlet, habár gyors láthatatlanságra jó, viszont ha az anyag járás közben libeg, nem hinném, hogy nem lehetne látni. Nem tudom értetik-e mire gondolok.

Nagyon érdekes dolgok vannak itt, köszi Bessie a topikot.



Persze hisz olyanból, ami sok éven át jól működik csak egy van.

MÁR A MÚLT SEM A RÉGI...

Archeológiai - paleontológiai és paleoantropológiai zűrök, botrányok.



Vannak olyan archeológusok, akik évek (évtizedek) óta nem publikálhatnak, a szakma gyakorlatilag száműzte őket, mert olyan kutatási eredményeik, leleteik vannak, amelyek nem illeszkednek a hivatalosan is elfogadott, tanított őstörténeti elméletbe. Miről is van szó?

Olyan leletek kerültek elő, melyek bizonyíthatóan sok tízmillió vagy százmillió évvel korábbi emberi tevékenységet bizonyítanak, mint a legkorábbi hivatalos ősemberi, előemberi tevé-kenységek idősávja. Ilyenek pl. a dinoszauruszok idejéből fennmaradt emberi ( - nem ősemberi!) lábnyomok (a mocsárban haladó dínót követő, a lábnyomában lépkedő ember nyomai), ősi, megkővült rétegekből előkerült kalapács, acélgolyó vésett sávokkal, stb.

Ezek a dolgok nem illeszkednek a mostani evolúcionista világképbe ezért tűzzel vassal írtják az ellentétes elméleteket, az ilyesmivel foglalkozó kutatókat ellehetetlenítik, kutatásaikat betiltják, leleteiket elzárják, letagadják. Ismerős az eljárás, ugyan az mint a tiltott energetikai találmányokkal kapcsolatban... (Mert ilyen a demokrácia - demokratúra - a mások nézetei csak addig tisztelendők amíg azonos a hivatalos nézetekkel.)


Kb. 2,8 milliárd éves vésett acélgolyó
500 - 590 millió éves megkővült lábnyom( - bizony, valóban cipős !! )
Kb. 500 millió éves kalapács

Jaj tudom, de úgy látszik ők nem ezért kísérletezgetnek... : )

"Összegyűjtötte a nevezési díjat a magyar holdjáró

A Puli Space Technologies elutalta a Google Lunar X Prize (GLXP) verseny 50 ezer dolláros nevezési díját a versenyt kiíró X Prize Alapítvány számlájára. A magyar csapat célja, hogy a 30 millió dollár összdíjazású verseny húsznál is több nevező csapata közül elsőként küldjön a Holdra egy magánerőből épített űrszondát, amely ott, a GLXP kiírásának megfelelően, különböző feladatokat teljesít.

Az eddig leginkább szabad idejében, de folyamatosan és keményen dolgozó csapat céggé kíván formálódni.

A nevezési díjat magánemberek és cégek adták össze. Sokáig kétséges volt, hogy össze tudják-e szedni a nevezéshez szükséges összeget, ezért december elején intenzívebb kampányba kezdtek. Ennek hatására végül összejött az 50 ezer dollár.

A Puli már ősszel megkezdte a közösségi adakozásra való bátorítást Kis Lépés Klub címen, ahol magánemberek támogatását várták. A Kis Lépés Klub tagjai eddig majdnem egymillió forintot adományoztak. Nemcsak Magyarországról, hanem az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztriából, Nagy-Britanniából, Németországból, Hollandiából is érkeztek támogatások.

A Google Lunar X Prize célja, hogy elősegítse a következő a Holdralépést (amit Moon 2.0-nak is neveznek) azáltal, hogy 30 millió dolláros keretéből megjutalmazza azokat a magáncégeket, melyek sikeresen elérik elsőként a Hold felszínét. A Puli csapat 2010. júniusa óta dolgozik: első lépésként a nevezéshez szükséges leírásokat (a küldetés, a szonda koncepciója, a csapat szervezeti formája) dolgozta ki és ismeretterjesztő programokat készít elő a világűrről, a Holdról, ezek magyar vonatkozásairól."

Forrás: Index.hu, 2011. január 10. (hétfő 15:05), URL: http://index.hu/tudomany/2011/01/10/osszegyujtotte_a_nevezesi_dijat_a_magyar_holdjaro/ [2011.01.10.]

Jó ötlet ez a topik, ámbár illene odaírni, hogy az egyes cikkek mégis honnan származnak. Egyrészt jó lenne tudni, mi az eredeti forrás, másrészt pedig azokkal szemben tiszteletlenség elhagyni a forrás megjelölését, akik írták, mert így olyan, mintha "elloptuk" volna...

Tényleg érdekes topic!!! Jók a cikkek!