Idézet (thunderbird @ 2011.07.01. 19:26)
Azt meg hogy csináltad? o.O Csak nem többet ittál a kelleténél?
Én még nem szenvedtem ilyesmi "balesetet", de mikor az út szélén, árok mellett megyek, mindig bennem van a félelem, hogy belehajtok.
Én még nem szenvedtem ilyesmi "balesetet", de mikor az út szélén, árok mellett megyek, mindig bennem van a félelem, hogy belehajtok.
Neem, nem, akkor kivételesen józan voltam, viszont nagyon korán volt. Siettünk valahova és el kellett érni a hévet. Erre apám kitalálta, hogy tekerjünk el a megállóig, úgy gyorsabb, mint gyalog. Elővette a régi bicaját (férfi bicaj ofkórsz), olyan magas volt, mint állat. Mondom, nem lesz ez igy jó, de sietünk, egye fene. Elindultunk, nagy nehezen haladtunk, egyre gyorsabban, aztán belémhasitott a gondolat, hogy hogy az istenbe fogok én megállni és leszállni. Abban a másodperctöredékben el is vesztettem az irányitást és szépen belehajtottam az út menti árokba. Szépen ki is volt betonozva, úgyhogy még szebb horzsolás lett végig a képemen. De legalább a fejem nem tört be. Káromkodtam egy cifrát, intettem apámnak, hogy sz@rok bele a hévbe és hazafelé fordultam. Aznap a villamoson néztek, hogy ki a halál vert meg