nem igazán. volt egy srác... vele hatalmas közöspontnak tekinthető a Placebo, de már gondolni sem akarok rá, úgyhogy nem mondanám, hogy ismerek, egy-két netes ismerősöm van, akik szeretgetik őket. sajnos az ismerőseim nem vevők az eredeti zenére, úgyhogy nem tudom megszerettetni velük... te?
Csak olyan aki szereti, meg max eljön velem koncertre, de nem azzal kezdi a napot, mint én: gép bekapcs és Placebo
Sőt néha már hülyének vagyok nézve
Csak olyan aki szereti, meg max eljön velem koncertre, de nem azzal kezdi a napot, mint én: gép bekapcs és Placebo
Sőt néha már hülyének vagyok nézve
haha, csak néha? nekem leginkább barátom van kikészülve ettől az egésztől, mert ő ugye azt hallgatja, hogy jajj, Brian így, Brian úgy, meg folyton Placebót hallgatok. ma reggel is sikerült összeveszni miatta, mert ő meg... szépen mondva rühelli őket. tipikusan nem tudja értékelni, úgyhogy mindenféle tehetségtelen b*zinak lehordja Briant... képtelen felfogni, hogy ez az egész egy életérzés, amit ha nem ért, attól csak ő lesz kevesebb, és nem a Placebo szar...
haha, csak néha? nekem leginkább barátom van kikészülve ettől az egésztől, mert ő ugye azt hallgatja, hogy jajj, Brian így, Brian úgy, meg folyton Placebót hallgatok. ma reggel is sikerült összeveszni miatta, mert ő meg... szépen mondva rühelli őket. tipikusan nem tudja értékelni, úgyhogy mindenféle tehetségtelen b*zinak lehordja Briant... képtelen felfogni, hogy ez az egész egy életérzés, amit ha nem ért, attól csak ő lesz kevesebb, és nem a Placebo szar...
Barátom is ezt csinálja, de csak féltékeny nyugi. Mondjuk én rendesen kiosztom. Nem szeretem, ha bántják amit szeretek még akkor sem, ha az illető közel áll hozzám.
Barátom is ezt csinálja, de csak féltékeny nyugi. Mondjuk én rendesen kiosztom. Nem szeretem, ha bántják amit szeretek még akkor sem, ha az illető közel áll hozzám.
ne aggódj, én is kiszoktam, rendesen, ebből jönnek a legnagyobb veszekedéseink is. az a baj, hogy hiába mondom el ezerszer, hogy kritizálhat bármit, csak Briant nem, mert azt nem bírom elviselni, képtelen felfogni - vagy épp csakazértis csinálja.
de most a Too Many Friendsre legalább aztmondta, egész jó. haladunk. az meg már nem érdekel, közben mit gondolt. amiről nem tudok, nem fáj, vagy mi...
ne aggódj, én is kiszoktam, rendesen, ebből jönnek a legnagyobb veszekedéseink is. az a baj, hogy hiába mondom el ezerszer, hogy kritizálhat bármit, csak Briant nem, mert azt nem bírom elviselni, képtelen felfogni - vagy épp csakazértis csinálja.
de most a Too Many Friendsre legalább aztmondta, egész jó. haladunk. az meg már nem érdekel, közben mit gondolt. amiről nem tudok, nem fáj, vagy mi...
változó, most épp augusztus végéig együtt leszünk, viszont ezelőtt kéthónapja volt itthon két hetet, azelőtt is valami másfél hónapig vártunk, aztán jött talán egy hétre, szóval ritkán.
változó, most épp augusztus végéig együtt leszünk, viszont ezelőtt kéthónapja volt itthon két hetet, azelőtt is valami másfél hónapig vártunk, aztán jött talán egy hétre, szóval ritkán.
Mi is elég ritkán 2 hónapban 1 hét. Mondjuk én nem is igénylem, hogy többet.
Mi is elég ritkán 2 hónapban 1 hét. Mondjuk én nem is igénylem, hogy többet.
az mondjuk kellemetlen... bár egy idő után már bennem is jönnek elő egyfajta érzések, hogy hiányzik a "függetlenségem", nem szeretem, ha folyton megmondják, hova menjek, mit csináljak, és sosem lehetek egyedül, hogy nyugodtan zenéthallgassak, vagy megnézhessek egy drámát.
az mondjuk kellemetlen... bár egy idő után már bennem is jönnek elő egyfajta érzések, hogy hiányzik a "függetlenségem", nem szeretem, ha folyton megmondják, hova menjek, mit csináljak, és sosem lehetek egyedül, hogy nyugodtan zenéthallgassak, vagy megnézhessek egy drámát.
Te egy Molkette vagy. Tehát neked senki nem mondhatja meg mit csinálj és független vagy, mint Molko. Persze ezt ügyesen kell csinálni mindig. Mi vagyunk a kis klónjai.
Te egy Molkette vagy. Tehát neked senki nem mondhatja meg mit csinálj és független vagy, mint Molko. Persze ezt ügyesen kell csinálni mindig. Mi vagyunk a kis klónjai.
Interviewer : I think we won’t know they’re planning for their 20th anniversary. But you have done loads of hits. What’s your favourite hit of Placebo since 1994 ?
That’s a hard question ! We won’t go until you don’t answer that question.
Brian : What’s yours ?
The intervewer : Mine is Special K.
Brian : Yeah.
The intervewer : I like it.
Brian : I like something darker maybe… Erm …
Stefan : For us, it’s still the new album, more… refreshing.
Brian : I’m quite proud of our last single on the new album.
The intervewer : To be relesased on the 16th september. Steve ?
Steve : Well, it’s tough, because obviously, you know, um, not being there from the beginning I actually have an outsider’s sort of look on it, um… I think I’m partial to Loud Like Love if I’m honest. But…it’s also biased because we did it together, yeah – I always loved Drag as well, I like that song.
(a guy translates what Steve’s just said)
Interviewer : We’re going to talk about Loud Like Love. After a 20 years career, it will be available on the 16th of September. It’s an amazing come back you’re doing. Are you excited by this album ? Excited by your new baby ?
Brian : The new baby. Actually, Loud Like Love (Bruyant comme L’amour in french) can be interpreted on different level. It could talk about the physical act of love, even about a new born child for example. Well, yeah, we’re excited by our new baby.
Interviewer : Can you talk about the music ? Is it a mixture of what you played in the past or is it a turning point in your career ?
Brian: This time, I think we already said all we wanted in the past 20 years. We’ve taken the best of it.
Interviewer : The best of the best.
Brian : I hope so.
Interviewer : And what’s your inspiration for this album ? Special moments in life ? By someone or artists ?
Brian : These are stories inspired about real facts or real emotions. This is a work of writing. I don’t use my diary, I would tear and use for doing songs. The process of writing is something really important to me. There’s a theme throughout the album and this theme is loud like love. We have chosen love, and not the opposite. We haven’t intentionally chosen that theme. It’s the most popular topic in music and in art. It could have been a cliché. That’s a theme people wouldn’t expect Placebo to deal with.
Interviewer : I have a question. After 7 albums and millions of album sold, will you be under pressure on the 16th September, wondering if it works ?
Brian : Well… Thinking about the last album…I think it can be easy because lots of time passes by before the album is released.
Interviewer : the promo for the released date
Brian : Yeah, that’s it. We meet up at noon and … *laughs*
Interviewer : Too Many Friends, can you talk about it ? Is it your favourite track of the album ?
Brian : Wow. I don’t know. It’s a song questioning connection. Is it something which make people more close or just create more social anxiety. Are we…. *laughs*
The interviewer said he’s proud to receive them and launches the song
Interviewer : We have the honour to recieve tonight Placebo, Brian, Stefan, Steve. They’ll talk about the album Loud Like Love, which will be released on the 16th september. A huge come back for Placebo and you’re going to tour around the world.
Does stage miss you ?
Brian : Yeah ! Even if it’s still scary.
Interviewer : Even to you ?
Brian : Yeah, yeah. I think it’s important otherwise we’d be jaded and self satisfied.
All : yeah, yeah, yeah…
Interviewer : You’ll be on the road from the 3rd August in a festival in South Korea. It is symbolical to begin by this country because you’ve cancelled a venue in South Korea ?
Brian : It’s no symbolical. It’s just pure coincidence and thanks for the reminder, because I forgot about that.
Interviewer : Koreans will be happy..
Brian : Yeah
Interviewer : It’s as a gift. And you’ll be in France on the 10th December. French are eager to see you again. And it’s your birthday . The show will be amazing because you have a strong bind with the french audience.
Brian : I hope so. I didn’t do anything special for my 40th birthday so for my 41th, we’ll make something big.
Interviewer : Placebo and France, it’s is a huge love story. I remember the 2009 tour, you’ve been all around the country. Which gig was a highlight for you ? Any souvenir ?
Stefan : It’s hard to say. It’s like asking which song of the album you prefer, something like that. We played here in Zénith. It’s a very important place for us because this was while we were becoming famous here, we played in Zénith. These were great gigs in the 90’s.
Interviewer : When it’s in France, it’s always great.
Brian : It was so fun in the 90’s that I don’t remember anything.
Interviwer : Do you know how many gig you’ve played till now ?
Brian : Yeah ! 1014
Stef : We get over 1000 gigs.
Brian : 1014… 1027, something like that.
Interviewer : And it won’t end. It’s just amazing.
Do you remember your worst gigs ? You told yourself : “F***, what the hell I’m doing here ???”
Brian : We made a gig in Germany in 1997, in very small place, as if we were in someone’s sitting room. It was really really strange but it’s something you can’t avoid. It’s important doing such gigs.
Stefan : There was a gig in the Alps, just before Christmas…
Brian : oh yeah. Oh yeah…
Stefan : It was snowing, it was raining. It was raining on stage so the audience couldn’t get there, it was cold and things were breaking. A crew breaking (??), breaking their legs, falling over and we didn’t even know if we gonna get home for Christmas because the airports were closed.
Interviewer : Your talked about your shows, in sitting room, in the Alps, in big stadium. Is there a place you’d like to play ?
Brian : In Budokan.
Interviewer : In ?
Brian : In Budokan in Japan.
Stefan : The pyramids in Mexico.
Interviewer : Yeah ? That’s not bad.
Steve : In Coachella. It’s always been a dream to headline there.
Interviewer : Placebo has already played there before Steve joined the band.
The The Bitter End begins.
eddig ennyit találtam. a harmadik része majd állítólag ma lesz feltöltve, remélem, fordítás is hamarosan lesz.
Köszönöm az interjút!
ÉÉÉÉs fekete a haja. Gyönyörű szép!
ráadásul kékesfekete. mostanában csak szimpla fekete volt, a kékes pedig jobb.
gyönyörű, mint mindig. bár továbbra is képtelen vagyok felfogni, hogy hogyan lehet 40 évesen ilyen gyönyörűszép.