The Artist – A némafilmes

Director: Michel Hazanavicius

Cast:
Jean Dujardin (George Valentin)
Bérénice Bejo (Peppy Miller)
John Goodman (Al Zimmer)
James Cromwell (Clifton)
Missi Pyle (Constance)
Penelope Ann Miller (Doris)
Bitsie Tulloch (Norma)

Tartalom:
1927-ben járunk, a némafilmek korszakában. George Valentin (Jean Dujardin) az egyik legnagyobb filmcsillag ekkortájt, kinek élete tökéletesnek látszik: imádja a munkáját, élvezi a felé irányuló rajongást, és beleszeret Peppy Millerbe, a feltörekvő és nem mellesleg gyönyörű színésznőbe (Bérénice Bejo), miután együtt dolgoztak egy filmen. Amikor Zimmer, a stúdiófőnök (John Goodman) felhívja sztárunk figyelmét arra, hogy a mozi jövője a hangosfilm lesz, Valentin egyáltalán nem foglalkozik a fenyegetéssel. Ám nem sokkal később valóban elterjed a hallható párbeszédekkel operáló film műfaja, ráadásul ez az új médium Peppy Millert emeli a legnagyobb sztárok közé. George-nak pedig küzdenie kell azért, hogy lépést tartson a változó világgal. Vajon sikerül megtartania valamit régi csillogásából, vagy a leáldozóban lévő némafilm műfaja őt is magával rántja a feledés homályába?

Engem meglepett ez a film. Nagyon szkeptikusan álltam hozzá, de elhatároztam, hogy idén az összes Oscar-jelölt filmet végignézem, ha szenvedve akkor is. Kb. az első 10 perc tényleg szenvedés volt, de nem tudom pontosan mikor kezdett el tetszeni. Csak azt vettem észre, hogy már egyáltalán nem szenvedek és érdekel a történet. Nekem pozitív csalódás volt. A kutya mindenképp Oscart érdemelne. Összességében egészen tetszett a film, de nem adnék rá Oscart, mivel már két másik jelöltem van, de nem jelentem még ki melyiknek adnám, mivel 3 filmet még nem láttam.

HQ