Latin macsó a 2011-es X-Faktorban

Latin macsó teszi tiszteletét nemsokára az X-Faktor válogatóján. Sergio Santos neve ismerős lehet azoknak, akik megfordultak már párszor a Balaton-parti éjszakában, hiszen az énekes hangjától hangos ilyenkor a magyar tenger környéke.

hirdetés

Az énekes, gitáros és dalszerző fiatalember immáron tizenkét éve foglalkozik zenéléssel. A Somogyi Hírlap riportjából kiderül, hogy számára ez nem csupán munka, hanem hobbi is. Életének szerves részét képezi a ritmus, ami nélkül képtelen élni. A tizenkét esztendő alatt volt olyan szerencsés, hogy csak és kizárólag a zenélésből befolyó bevételekből tudta fenntartani magát. Nem érzett késztetést, hogy más dologba is belevágja a fejszéjét. Az ember jó esetben pontosan tudja, hogy mit akar az élettől, és mivel szeretne szívvel-lélekkel foglalkozni. Sergio 5 nyelven tolmácsolja dalait (egészen pontosan törökül, spanyolul, olaszul, franciául és angolul), de szeretne még több nyelven szólni a közönségéhez.

„A dalaimmal életenergiát szeretnék átadni az embereknek, ez benne van a saját szerzeményeimben, minden eredeti és lélek szülte, az magában hordozza ezt az erőt. Ha akár csak egy fellépés erejéig is szebbé vagy jobbá teszem valakinek a hétköznapját, az már nagy eredmény. A célom a zenével az, hogy sokáig művelhessem, és tanuljak még sok dolgot általa” – mondta Sergio, aki még azt is elárulta, hogy mindenféle muzsikát meghallgat szívesen, de csak azokat a dalokat szereti igazán, amelyek eredetiek, nem pedig „futószalagon gyártott, hamis másolatok”.

Az énekes idejének jelentős részét tölti fiatalok társaságában. Rengeteg jó és kevésbé jó tapasztalatot szerzett arról, hogyan is buliznak, hogyan mulatják az idejüket. Elmondása szerint a kultúra is, mint oly sok minden más, csupán nézőpont kérdése a „gyerekek” szemében, és éppen ezért nem is óhajt senkit arra rákényszeríteni, hogy az ő koncertjeire járjon, ha közben nekik a techno zene okoz euforikus élményt.

„Engem ez nem zavar. Mindennek eljön a maga ideje, a tinik is változnak, csak teret kell adni nekik, felvilágosítást és lehetőségeket a választásra. Nyilván ezeket a döntéseket maguk hozzák meg, én vagy a hozzám hasonlóak csak »katalizátorként« működünk ebben a világban.”

Santos úr saját bevallása szerint sok előadót kedvel, kifejezetten példaképpel azonban nem rendelkezik. „Az ideálkép magában hordozza a vele való azonosulást, és ezért megszűnünk tőle eredetinek lenni” – mondja az énekes. Annak ellenére, hogy az ő videoklipjét is sokat játszotta a hazai zenecsatorna, mégis megvan róla a saját véleménye.

„A magyar zenecsatornák és általában a média, igen kevés (ha van egyáltalán még ilyen) művészi, mentális vagy spirituális értéket vonz. Ez is csak marketing és pénz kérdése. Nyilván vannak felkészült, tehetséges előadók, de ezek többségét az átlagemberek és a zenészek között kell keresni, a rendkívüli ugyanis ott él, nem pedig a média világában. Kerüli a tömegmanipuláció agymosó eszközét, már csak a természetes jellege miatt is. A kreativitás magában foglalja azt a tényt, hogy nem lehet sem irányítani, sem pedig átformálni az »aktuális csatorna arcára« a művészt, és ez kapásból tengernyi problémát vetne fel egy marketinggel foglalkozó csatorna számára. Mivel azonban senki sem szeretne dolgozni, csak sztár lenni, csomó pénzt keresni, pózolni, silány utánpótlásból szintén van tengernyi” – mondja.

A végén hozzáteszi, hogy az igazán tehetséges előadó rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy „amíg a fű nő, ő alkot”. Ebből kifolyólag a valóban tehetséges emberek elpusztíthatatlanok, alkotásaikból pedig sugárzik az erő, az energia. Ő pedig nem bánt meg semmit sem, ha tehetné valószínűleg ma is úgy cselekedne, mint 12 évvel ezelőtt: gitárt ragadna.

hirdetés