Starity

Léteznek ma még igaz barátok?

2011. szeptember 07. 11:11   |   Szerző: Starity.hu

Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Barátságok néhány nap alatt is köttethetnek, ám ezek közül hány százaléka alapul valós érzelmeken? Vajon mennyire használjuk ki a másikat? Léteznek manapság őszinte és feltétel nélküli kapcsolatok?

hirdetés
Léteznek ma még igaz barátok?

A közösségi oldalakon egyre többször hullámzik fel néhány mondat, melyek az igaz barátságról szólnak. Manapság sok ember véli úgy, hogy rengeteg barátja van, ám azokat, kikre számítani tud a bajban egy kezén tudja csak megszámolni. Vajon mi az oka annak, hogy az idő elteltével egyre több felszínes kapcsolat alakult ki a világban az emberek között? Ki tehet róla és miért?

A kérdés boncolgatása nem egyszerű feladat, hiszen tudatosan és tudat alatt is befolyásolhatjuk érzelmeinket. Az emberi kapcsolatok nagy részéből már hiányzik a rendszeres kommunikáció – hála a technika által felgyorsított világnak. Néhány évvel ezelőtt még napi szinten történt, amikor a jó barátok és barátnők összeültek egy-egy üdítő mellett, s kibeszélték problémáikat. Manapság azonban egy efféle találkozóra is napokat, sőt, van, hogy heteket kell várni, egyes személyek zsúfolt életvitele miatt. Emiatt igazán nem hibáztathatunk senkit, ám az emberek nagy része beleesik abba a hibába, hogy a számítógép és internet rabja lesz. Ez már javarészt a függőségről szól, hiszen számtalan ember mondja le megjelenéseit azért, hogy „még egy kicsit” a gép közelében lehessen, vagy épp amiatt késett, mert a számítógép szeretete elhalmozta teendőkkel.

Az új, lélegzetelállító profiloknak és oldalaknak valóban rengeteg előnye van, hiszen tucatnyi telefonhívás helyett elég néhány kattintást végezni. Sokkal gyorsabbá vált a kommunikáció, és sokan ebben a rohanó világban inkább választják a könnyebb formát, elfeledve azt, mekkora értéke volt, amikor valaki elsőként, telefonon keresztül értesült egy örömhírről, s nem pedig a Facebookról avagy a Twitterről tudta meg azokat.

A motiváció

Akik a való életben is képesek barátságokat ápolni, vajon mennyire önzetlenül teszik ezt? Mennyire lehet motiváló az ember számára egy másik anyagi, illetve társasági helyzete? Az igazi, rejtett kincsek felfedezése sokszor csak megismerkedés után történik. Ki ne találkozott volna Mr. Félreismeréssel, aki csak az után épül be a gondolatokba, miután valakit legbelül – esetleg saját maga előtt – leszóltunk. Vannak, kik csak azért kötnek „barátságot”, mert valamiféle sikert remélnek a kapcsolattól. Esetleg egy jártas személy befolyását szerezhetik meg ezáltal, vagy könnyebben igazodnak el valahol. Sokan barátságos körítés formájába öltik kérésüket, s ilyenkor nem biztos, hogy a két ember közti kapocs valós alapú.

A barátságok megtartása sem éppen könnyű feladat, hiszen ennek a kapcsolatnak nemcsak az idő próbáját, de egymás negatív tetteit is el kell viselnie. Ezek többnyire egymás elfogadásáról, tiszteletéről és teljes mértékű megértéséről szólnak, ám mi van akkor, ha egy több éves barátság során kiderül egy szörnyű titok? Vajon képes ez a kötelék elviselni a súlyát? Egy szörnyű cselekedet vagy egy elfeledett baklövés rengeteg dolgon változtathat, az sem biztosított, hogy ezek után a kapcsolat fennmarad. Ilyenkor viszont felmerül a kérdés, hogy melyik opció a kifizetődőbb: titokban tartani, vagy őszintén kezelni a dolgokat.

Mint a borsó meg a héja

A barátok úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a borsó meg a héja. Azonban ellentétes természetű emberek hogyan jönnek ki egymással? Manapság sok minden okozhat fejtörést a barátok számára, hiszen a hirtelen felindulások, a temperamentumosság és a feledékenység is konfliktust szülhet egy kapcsolaton belül. Egy elfelejtett születésnap vagy megválaszolatlan SMS, levél vagy telefonhívás, ha első gondolatra nem is, mégis rengeteg bajt eredményezhet – tekintve az emberek természetét. Való igaz, hogy az elfelejtett születésnapot igaz barát nem felejti el oly könnyedén, mégis megkérdőjelezhetjük, hogy közösségi oldalak nélkül is emlékeznénk-e ezekre a neves napokra? Vajon hány nappal később jutna eszünkbe felköszönteni az illetőt, ajándékot venni neki, majd mindenféle heves kifogással átadni azt? Ha valaki beleesik az elfelejtett dolgok csapdájába, felmerül a kérdés: mennyire ismerjük egymást?

Valós barátok

Ismerősen hangozhat sokak számára ez a két szó. Vajon egy közelünkben élő társunk, vagy egy több száz kilométerrel távolabbi ismer minket jobban? A fórumok, internetes portálok remek lehetőséget nyújtanak az ismerkedésre, chatelésre, sőt, hosszú távú barátságok is köttetnek ezek által, még akkor is, ha sokan nem hisznek az ilyen jellegű kapcsolatokban. Megesik, hogy találkozunk valakivel, akiről azt gondoljuk, úgy ért meg minket, mint senki más, ám előfordulhat, hogy a hirtelen létrejött barátságok mégsem olyan mélyek, mint gondolnánk. Vajon azok, akik barátaiknak neveznek minket, mennyit tudnak rólunk? Fel tudnák-e sorolni kedvenc filmjeinket, melyeken percekig sírtunk, vagy egyáltalán tudják-e, melyik színt viseljük szívesen?

Az emberi kapcsolatok nagyrészt pozitívan hatnak az emberre, hiszen mindenképpen örömteli, ha valaki nem mizantróp vagy antiszociális. Ennek ellenére mégis mennyire tesznek minket boldoggá ezek a kapcsolatok? Egyáltalán kapcsolatnak számít az, ha valakivel „bedobunk” egy italt? Egy ivócimbora vagy puszipajtás – ahogy a köznyelv emlegeti őket – semmiképp sem nevezhető barátnak, hiszen több ezer tapasztalat mutatja, hogy ezek a személyek fele annyira sem segítőkészek, mint gondolnánk.

És vajon mi szükséges ahhoz, hogy barátságainkat megfelelően ápoljuk? Sokan a folytonos, élő kommunikációra esküsznek, hiszen nem sokat javít egy elfeledett barátságon az internetes chatelés. 10-ből 9 ember valószínűleg a „Mi újság?” kérdésre azt válaszolná, semmi, s csak néhány felszínes mondat után öntené ki a szívét – vagy akkor sem. Érdemes elgondolkozni, vajon hány „barátunk” fogadná örömmel telefonhívásunkat az éjszaka közepén, ezek közül hányan foglalkoznának hirtelen jött problémáinkkal, és hány ember küldene el melegebb éghajlatra. Egy bizonyos: az egyre csak terjeszkedő mennyiségű felszínes kapcsolatok kialakulásáért sok mindent és mindenkit hibáztathatunk, ám egyszerűbb, ha felvesszük vele a harcot, s megőrizzük barátságaink eredetiségét és mélységét.

Oszd meg a cikket ismerőseiddel!

hirdetés

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Belépek vagy Regisztrálok

Kommentek