Starity

Az anorexia

2011. szeptember 14. 08:08   |   Szerző: Starity.hu

Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kóros soványság nem döntés vagy elhatározás kérdése, hanem egy betegség. Minél vékonyabb egy nő, annál szebb – legalábbis ezt ülteti a fejünkbe a divat és a média. Sokan azonban sajnos átesnek a ló túloldalára.

hirdetés
Az anorexia

Az anorexia meghatározása a 17. századba nyúlik vissza, egészen pontosan 1689-be, ekkor írta le ugyanis Richard Morton a betegség tüneteit. Bár akkoriban a teltebb idomok voltak divatban, mégis akadtak nők, akik elégedetlenek voltak testükkel, ezért inkább megvonták szervezetüktől a tápanyagot, hogy minél szorosabbra húzhassák magukon a fűzőt. Bár az anorexia fogalma már létezett, csak a 19. század végén kezdtek el betegségként tekinteni rá.

Népszerű Erzsébet királynénk, vagyis Sissy is súlya megszállottja volt, hiszen ellentétben az akkori szokásokkal, intenzíven sportolt, szabályozta kalóriabevitelét, és egy nap többször is mérlegre állt. A császárné mindig is nevezetes volt karcsúságáról, melyért minden valószínűség szerint az aneroxia nervosa volt felelős, mely házassága romlásával párhuzamosan hatalmasodott el rajta. Bár Sissyt akkor még nem tekintették betegnek, napjainkban az étkezési zavarok, melyek általában az önértékelési problémák és a saját testképpel való problémák, valamint gyermekkori és lelki traumák eredményei, nagyon komoly betegségnek számítanak, extrém esetekben pedig halállal is végződhetnek.

hirdetés

Elsősorban a divat és a média a felelősek azért, hogy napjainkban rengeteg fiatal lány nem érzi magát szépnek, hiszen a televízióban, magazinokban látott extravékony (gyakran anorexiás) modellek és színésznők példáját látva azt hiszik magukról, hogy kövérek és fogyniuk kell. Sokan ilyenkor elszántan fogyókúrázni kezdenek, napokig nem esznek egy falatot sem, hogy elérjék a céljukat. Aki kellően kitartóan koplal, vagyis hetekig, hónapokig is csak minimális, pár falat ételt fogyaszt, az már anorexiás, vagyis súlyos beteg. Az anorexiások nem látják magukat vékonynak, még akkor sem, ha már csak csontból és bőrből áll a testük. Nem létező zsírpárnáikat markolászva nézegetik, honnan kell még fogyniuk, és kizárólag az lebeg a szemük előtt, hogy minél vékonyabbak legyenek.

Sok esetben nem is a fogyni vágyás áll kezdetben a háttérben, az anorexia kialakulásának oka lehet gyermekkori elhízás, szexuális bántalmazás, erőszakos családi viszonyok, illetve egyéb lelki sérülések, illetve szorongások. Az anorexia nervosa szó szerint ideges étvágytalanságot jelent, vagyis áldozata hosszú időn keresztül nem vesz magához semmilyen szilárd táplálékot. Súlyfóbia és testképzavar alakul ki, vagyis a beteg még akkor is halálosan retteg a hízástól, ha ő maga már csont és bőr. A súlyvesztés rövid idő alatt szembetűnő, az anorexiás tehát jóval kevesebbet nyom, mint egy egészséges ember. Egy idő után a szervezet elkezd visszafejlődni, nőknél elmarad a peteérés és a menstruáció, valamint súlyos gyomor- és más emésztőrendszeri betegségek alakulhatnak ki.

A gyógyuláshoz pszichoterápiás és gyógyszeres kezelésre egyaránt szükség van, hiszen az ok kiderítése nélkül nem gyógyíthatóak a tünetek. Súlyos esetekben, mikor a beteg képtelen saját felépülése érdekében enni, kórházi ellátásra is szükség lehet, ilyenkor infúziót kötnek be, valamint megpróbálják az alanyt evésre kényszeríteni.

Ha egy ismerősünk anorexiában szenved, végtelen türelemmel, elfogadással és szeretettel segíthetünk rajta elsősorban. Meg kell értenünk betegségét, hogy támogathassuk a gyógyulásban. Nem szabad azonban elfelejtenünk: az anorexia nervosa, hasonlóan más megszállottságokhoz és függőségekhez, nem gyógyítható teljes mértékben és véglegesen, vagyis a beteg később könnyen visszaeshet, ezért figyelnünk kell rá, hogy a helyes úton maradjon.

Oszd meg a cikket ismerőseiddel!

hirdetés


Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Belépek vagy Regisztrálok

Kommentek