Öt dolog, amit halálunk előtt megbánunk

The Top Five Regrets of the Dying címen adta ki egy ausztrál nővér, Bronnie Ware a könyvét, melyben összegyűjtötte néhány betege gondolatát nem sokkal a haláluk előtt. Bronnie páciensei mind olyan betegek voltak, akiknek már csak pár hét volt hátra az életéből, és ezzel tisztában is voltak.

hirdetés

Említés sem esett olyan élményekről, mint a világ beutazása vagy a különböző extrém sportok. Egy ausztrál kórházban dolgozó nővér nemrég megjelent könyvében fedte fel a leplet azokról a dolgokról, amiket páciensei megbántak az életük során – olyan átlagos, hétköznapi dolgok ezek, mint az érzelmek kifejezése, vagy a munka. Haldokló páciensei gondolatait először a blogjában – melyet Inspiration and Chai névvel illetett – rögzítette, ami olyan sok ember figyelmét megragadta, hogy írásait végül egy könyvben is megörökítette, ami a The Top Five Regrets of the Dying címet kapta.

Ware könyvjének célja, hogy más emberek tanulhassanak az ő betegei hibáiból. A nővér ezzel próbálja megragadni az emberek figyelmét és rádöbbenteni őket az élet valós céljára: boldognak kell lenni és bátran ki kell használni az élet minden pillanatát, amíg csak lehetséges.

„Mikor a betegeimet arról kérdeztem, van-e olyan dolog, amit másképp tennének az életükben – magyarázta –, öt válasz volt, ami szinte mindannyiuk szájából elhangzott.”

1. Bárcsak elég bátor lettem volna ahhoz, hogy a saját életem éljem, és ne azt, amit mások vártak el tőlem.
„Ez volt a leggyakoribb dolog, amit megbántak a betegek. Amikor rájön az ember, hogy majdnem vége az életének, és az egészet végiggondolja, hamar feltűnik neki, hogy elúszott a sok-sok álma megvalósítatlanul. A legtöbben még csak álmaik felét sem váltották valóra, és úgy kell meghalniuk, hogy tudják: ez az ő választásuk volt, és másképp is alakulhatott volna.”

2. Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat.
„Ezt minden egyes férfi betegem elmondta. Se gyerekeikre, se partnerükre nem jutott elég idő a munka miatt.”

3. Bárcsak lett volna bátorságom az érzelmeim kifejezésére.
Sokan azért fojtották vissza érzelmeiket, hogy békés kapcsolatban maradjanak másokkal. Ennek eredményeképpen sosem teljesedtek ki, nem váltak olyanná, mint amilyen ők valójában voltak. A nővér szerint lehetséges, hogy számos betegségüket is ezek a visszafojtott dolgok okozták.

4. Bárcsak tartottam volna a kapcsolatot a barátaimmal.
Sokan megemlítették a barátaikat is. Sokan csak szinte a halálos ágyukról visszanézve döbbentek rá, kik voltak az igaz barátaik, és mennyire kevés időt és figyelmet szenteltek nekik, miközben sokkal teljesebbé tehették volna az életüket.

5. Bárcsak boldogabb lettem volna.
„Ez meglepően gyakori mondat volt. A páciensek többsége nem jött rá haláláig, hogy a boldogság a saját választása lehetett volna. Régi szokásokat, mintákat követtek, miközben élhettek volna színesebb életet is. A változástól félve győzködték önmagukat és másokat is, hogy ők ilyenek, miközben legbelül tudták, hogy vidámabbak lettek volna, ha nap mint nap több teret engedtek volna a lazaságnak és a nevetésnek.”

hirdetés