Szentivánéj, a varázslatos éjszaka

Ezen a hétvégén számos szentivánéji rendezvényt találhatunk. Most megtudhatod miért is ünnepeljük ezt a napot koncertekkel és tűzijátékokkal.

hirdetés

A nyári napforduló tűzünnepét már évszázadok óta ünneplik az emberek, amelyet Szent Iván napjának (június 24.) előestjén tartottak. Napjainkban már a tényleges napforduló és a megünneplése elvált egymástól, hisz az év legrövidebb napja június 21. A Nap ekkor éri el pályájának csúcsát, így ezen a napon a leghosszabb a nappal, legrövidebb az éjszaka. Ez a nap a Nap életének felezőpontja, amit majd a hanyatlás féléves periódusa követ. Innentől kezdve fokozatosan rövidülnek majd a nappalok, hosszabbodnak az éjszakák.

Ennek a napnak mágikus jelentőséget tulajdonítottak az emberek, s különböző rituálékat, szertartásokat tartottak, amellyel a Napot próbálták meg támogatni a sötétséggel vívott harcában. Ezek a rituálék területenként, népcsoportonként eltérő jellegűek voltak, egyben azonban megegyeztek, mindenütt tüzeket gyújtottak. A hiedelem szerint varázslatos ez az éjszaka, amikor szinte minden megtörténhet, kívánságok teljesülhetnek, ezért világszerte örömtüzeket gyújtanak.

Mivel a keresztényi logikába is beillett a fény és a sötétség küzdelme, ezért a kereszténység végül ezt a napot Keresztelő Szent János napjává tette. Magyarországon is visszatérőben van a tradicionális Szent Iván-napi tűzgyújtás, a népi hagyományok felelevenítése, és a nyári napfordulóhoz kapcsolódó kulturális fesztiválok rendezése. Sok helyütt már a tűzgyújtást gyönyörű éjszakai tűzijátékkal helyettesítik a gyermekek, s felnőttek nagy örömére.

2001 óta hazánkban is megrendezik a Múzeumok Éjszakáját, amely nagy népszerűségnek örvend, hisz ilyenkor késő éjszakába nyúló nyitva tartással, belépőjegy nélkül látogathatók a múzeumok, képtárak.

hirdetés