Sebastian Vettel: „A tiszteletről szól az egész”

A héten kerül sor a Német Nagydíjra, ez alkalomból készült interjú a Red Bull Racing német pilótájával, Sebastian Vettellel. Szóba került a 2012-es év világbajnok esélyeseiről, véleménye a hírnévről és divatról is.

hirdetés

A Formula1.com hivatalos oldalán megjelent exkluzív interjúból kiderül, hogy Vettel miként viszonyul a divathoz, mi a véleménye a versenyzéssel járó hírnévről és a világbajnokság esélyesei is szóba kerültek.

- A Forma-1 egy csillogó üzlet. Magadat divatőrültnek tartod?
- Hogy őszinte legyek, a divat nincs túl magasan a napirendemen, de természetesen belenézek a tükörbe, mielőtt kilépek a házból, szóval nem vagyok mentes a hiúságtól. (nevet) Egy biztos: a ruháimnak kényelmesnek kell lenniük. Farmer és póló, plusz egy laza ing – ilyenfajta ruhaneműk. Ha a színekről van szó, azokkal sokkal merészebb vagyok. Határozottan szeretem a színes dolgokat.

- Mi a legőrültebb ruhaneműd, amit valaha vettél?
- Soha nem volt extrém vásárlásom. Nem az a fajta srác vagyok. Mindig olyan ruhákat veszek, amiket biztosan hordani fogok. Igazából, ez nem teljesen igaz, mert egyszer vettem régimódi kalapot tiniként – sosem hordtam.

- Fejezd be a mondatot. A ruhának…
- … kényelmesnek, megfelelőnek kell lennie, és persze jól nézzen ki. Legalább is remélem, hogy jól áll. (nevet)

- Ha a farmer a legjellemzőbb ruhád a szekrényedben, melyik híres neveket tudod párosítani hozzájuk?
- Úgy gondolom, hogy mindenki szeret farmert hordani, olyan globális ruhadarab, egy része a kultúránknak. Persze, James Dean vagy Marlon Brando idejében különböző volt, annak idején a farmer nem volt norma, kivételnek számított, így talán őket lehetne a leghíresebb farmer plakátfiúknak nevezni. Mostanság mindenféle eseményre felvehetsz egy farmert. Legalább is én ezt teszem. Minden bizonnyal eljön majd az idő, amikor már túl öreg leszek hozzá.

- Mi a korhatár?
- Amikor elmúlsz 30, vagy akörül? Akkor a minden alkalomra való viselet leszűkül.

- Mik a hátrányai a hírnévnek?
- Amit az emberek nem látnak. Látnak, miközben az autóban ülsz, miközben versenyzel, és amikor összejönnek a dolgok, éljeneznek téged. De azt nem látják, hogy mit vesz ez el tőled, hogy azon a szinten legyél: a fegyelmet, napi tréninget és fáradtságot, túllépve a belső kísértésekkel és az érzelmekkel való küzdést. Ezek a tipikus fizikai kihívások, amiket nem láthatnak a kívülállók. De ott vannak a szellemi kihívások is: találkozni a mérnököddel, azon a beszélgetési szinten lenni, mint ahol ők vannak, hogy megértsd, mi megy a majdnem laboratóriumszerű környezetben. Ezeket a dolgokat a rajongók nem látják. Amikor bekapcsolod a TV-t, hogy megnézz egy időmérőt, úgy gondolhatod, hogy sok hűhó a semmiért – csak néhány kör. De a maratonra is hónapokig kell készülni.

- Vettél már valaha divatmagazint?
- Meglephet téged, de igen. Néhányszor. (nevet)

- Szóval otthon vagy az olyan csúcsminőségű magazinokban, mint a Vogue vagy a Harper’s Bazaar?
- Hát, be kell vallanom, hogy az utóbbiról még nem hallottam.

- Az álmodban élsz. Milyen érzés ez?
- Különbözik attól, mint amit gondolhatsz. Mindig a versenyzésről álmodtam, és ennél jobb már nem is lehetne. De az élet, ami ezzel jár, arról nem tudsz álmodozni, mert nem tudhatod, hogy milyen lesz. Legkevésbé sem tudod elképzelni, hogy mi jöhet az utadon. Állandóan utazol, kevés időt tudsz magadra szánni, és meg kevesebbet a családodra és a barátaidra. Ne érts félre, nem panaszkodok, mert szeretem ezt az életet élni. Ha újra választanom kellene, ezt választanám, mert a lehető legtöbbet a versenyzés adja. Még nem találkoztam olyasmivel, ami ugyanezt adná. De azt is el kell mondani, hogy mivel jár ez a dolog, és kívülről nem mindig látszik, milyen is így élni. Nem minden arany, ami fénylik.

- De elég elégedettnek tűnsz…
- ...és határozottan azt is vagyok! Szerencsés helyzetben vagyok, és remélem, hogy eléggé értékelem is ezt.

- Mi teszi csillogóvá a Forma–1-et?
- Úgy gondolom, hogy a Forma–1 és a csillogás kéz a kézben jár, de számomra a sport van előnyben. Sokkal inkább elbűvölnek a műszaki szempontok, mint a lányok a rajtrácson. Persze ez nem jelenti azt, hogy soha nem pillantok rájuk, de határozottan nem az a hétvégém fénypontja. (nevet)

- Mit gondolsz, ki a király? Brad Pitt, Barack Obama vagy Homer Simpson?
- Az, aki a saját útját járja. Ha mások lábnyomait követed, soha nem hagysz magad után nyomot. Említeném például Brad Pittet, de ahhoz ismernem kéne őt, hogy ítélkezzek róla, de nem ismerem. Azokat az embereket csodálom, akik megfontoltak és ellent tudnak állni mindennemű suttogásnak, kísértésnek. Ott van például Kimi Räikkönen. Ezért lehet őt kedvelni vagy éppen nem kedvelni, de ő úgy éli az életét, ahogy szeretné. Elhatározza a dolgokat és nem próbál mindenki kedvence lenni. Vagyis nem ezt a benyomást kelti.

- Räikkönen a legközelebbi barátod a versenyzők közül? Gyakran beszélgettek a pilótaparádék alatt…
- Igen. Ő egy egyszerű és őszinte ember, elmondja, ha rossz napja van. Reális, nem politizál. Soha nem készül fel semmire. Ha valamit nem akar elmondani, nem terel, megmondja, hogy nem és kész. Nem kertel, csak elmondja, amit akar.

- Évekig a média kedvence voltál, azonban idén más a helyzet, van egy kis ellenszeled is. Pozitívan hat rád?
- Hiszek abban a mondásban, hogy nem vagy olyan jó, mint ahogy mások mondják rólad, és annyira rossz sem. Nem akarok olyan messzire menni, hogy kijelentsem, nem kell figyelembe venni mások véleményét, de ennek befolyásolnia sem kell. Az én mércém az, hogy tükörbe tudjak nézni és elégedett legyek azzal, amit látok. Szeretem az őszinteséget magammal szemben is. Milyen egyszerű lenne az első kerékre fogni egy kiesést. De a hibák megtörténnek, amiket el kell ismerni és bocsánatot kell kérni miattuk. Mint két évvel ezelőtt Spaban, amikor megpróbáltam megelőzni Jenson Buttont, de elveszettem az uralmat a kocsim felett, és mindkettőnk versenyét tönkretettem. Természetes volt, hogy odamentem hozzá és bocsánatot kértem. Ugyanezt várom el én is. A tiszteletről szól az egész.

- Eddig hét győztest láttunk kilenc versenyen. Szerinted ki van fölényben?
- Jelenleg még nagyon versenyképes vagyok. Sok versenyző van nagyon hasonló szinten, ahogy az eredmények is mutatják. Hárman 29 ponton belül vannak 9 futam után. Úgy gondolom, vannak akik kiemelkednek, például Fernando Alonso és Lewis Hamilton. Lewis nagyon gyors, csak egy kicsit szerencsétlen volt Silverstone-ban. De még sokan vannak. Michael Schumacher még mindig játékban van, nem hiszem, hogy elvesztené ezt. Az igazság az, hogy a teljesítmény csak annyira lehet jó, mint amennyire a pilóta és a csomagja az – és ez kéthetente változik. Szóval nem lehet, csak egy nevet kiválasztani.

- Mi alapján ítéled meg a sportág nagyjait, a címeik alapján?
- Igen is, és nem is. Persze nagy szerepet játszanak a sikerek. Ha az olyan nevekre gondolunk, mint például Alain Prost, Ayrton Senna, Jackie Stewart és Niki Lauda, mindannyian több címet is nyertek. De vannak nevek, amelyeket nem ezért nem felejtünk el. A Forma–1-ben minden pilóta gyors, de vannak, akik különlegesebbek, rendkívül szeretik őket a rajongók. Lehet azért, mert humorosak, vagy mert gúnyosak önmagukkal szemben. Ezek az emberek ugyanúgy megmaradnak az emlékezetünkben, mint azok, akik számtalanszor nyertek.

- Ki lennél ezek közül a pilóták közül?
- Jochen Rindt. Egy világbajnoki címet nyert, de ő volt, aki magasan felülmúlta a címet. Egy ikon volt, nem csak német, osztrák és svájci szurkolóknak. Minden bizonnyal ő volt az első Forma–1-es szupersztár. Megfelelt a korának elvárásainak, és persze színes ruhatára volt! (nevet)

- Évek óta a bőröndből élsz. Otthon érzed magad?
- A bőröndöd nagyon kedvessé tud válni hozzád. A pakolás rutinná válik. Persze sose növöd ki azt a hibát, hogy túl sok felesleget pakolsz el. Azt hiszem, ez az utazók DNS-ében van. (nevet) Úgy gondolom, hogy a Forma–1 a nyaralás ellentéte. A nyaralók azt várják, hogy repülőre ülhessenek, hotelben aludjanak, svédasztalos reggelit kapjanak, míg mi pilóták akkor vagyunk boldogok, ha a saját ágyunkban alhatunk és a saját konyhánkban ehetünk.

- Mi az, amit sose felejtesz elpakolni?
- A fogkefét, és a fehér zoknit, így mindig tudják, hogy egy némettel van dolguk! (nevet)

- Ha lenne egy hónapod magadra, hogyan töltenéd el az időd?
- Határozottan nem ugranék fel egy repülőre. A barátaimmal és a családommal tölteném el az időm, gyalogos vagy kerékpáros túrára mennék. Felállítanék egy útvonalat, és keresztülmennék az országon.

- Hamarosan eljön a hazai versenyed Hockenheimben. Úgy érzed, itt tartozol valamivel a rajongóidnak?
- Persze, ez mindig egy különleges futam, nem kétséges. De másrészt nem adnak több pontot a hazai versenyen, szóval csak megpróbálom élvezni, és a legjobbat nyújtani. Ez magától értetődik.

- Ugye meg szeretnéd nyerni?
- Igen, szeretném.

hirdetés

hirdetés