Starity

Vérszegénység: amit tudnod kell

2013. március 30. 13:01   |   Szerző: Beyla

Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 21. század közel sem a stresszmentes életről és a nyugodt társadalomról szól. Folyamatosan ledöntenek lábunkról a különböző pszichikai és fizikai megbetegedések, amelyek egy életre ránk nyomhatják a bélyeget.

hirdetés
Vérszegénység: amit tudnod kell

Mai cikkünkben bemutatjuk nektek a mostanában egyre gyakrabban előforduló vérszegénységet, amelynek nyomán az új ismeretekkel csak bővítheted a tudástáradat.

Egyáltalán nem hallasz új keletű dologról, ha meghallod azt a szót, hogy vérszegénység. A stresszes környezetünkben és a rohanó életünkben, szinte egyáltalán nem jut időnk sem saját magunkra, sem pedig normális táplálkozásra, amelynek eredményeként nagyon könnyen kialakulhat egy enyhe vagy rosszabb esetben vészes vérszegénység. Legfőképp a fiatal tinédzserek és a gyermekek vannak veszélyeztetve, de nem ritkán hallunk olyan esetekről, hogy esetleg idősebb emberek vagy felnőtt középkorúak esnek a lappangó tünet áldozatául.

Mit nevezünk vérszegénységnek?

Fel is tettük a nagy kérdést: mégis mi az a vérszegénység? Bőven elég hozzá az általános iskolai alapismeretünk, hogy tudjuk, hiszen már gyermekként megtanuljuk, hogy a vér egy szövet, amely tartalmazza a plazmát és a különböző alakos elemeket. Szállítja az oxigént szerte a testünkben, amely nélkülözhetetlen a szövetek anyagcseréjéhez, amelyet természetesen a vörösvérsejtek szállítanak.

Ha a vörösvérsejtek vagy a hemoglobin szintje lecsökken, enyhe vagy rosszabb esetben vészes anaemia, ismertebb nevén vérszegénység alakulhat ki. Cikkünkben azonban ezúttal a leggyakrabban előforduló vashiányos anaemiával ismerkedhetsz meg.

Ismerkedjünk meg pár alapvető biológiai fogalommal!

Vér: Vörös színű folyékony testnedv, amelyet a szív keringet, fő feladatai az oxigén és a szén-dioxid, a tápanyagok és a víz, valamint az oldott anyagcseretermékek szállítása. Egy átlagos embernek öt-hat liter vére van, de ez függ a magasságtól, a testaránytól és a testsúlytól is.

Vörösvérsejt: A vérben található alakos elem egyike, amely részt vesz az oxigén, széndioxid és a tápanyagok szállításában. A vörös csontvelőben képződnek, élettartalmuk mindössze százhúsz nap, ezt követően a májban vagy a lépben bomlanak le. A vérszövet 99,9%-át a vörösvérsejtek teszik ki, ugyanis ettől piros olyannyira a vérünk.

Hemoglobin: Biztosan hallottad már valamikor az életed során ezt a kifejezést, de vagy el tudod helyezni valahová, vagy nem. A hemoglobin tulajdonképpen a vér festőanyaga, amelyek a vörösvérsejtekben jönnek létre érésük során. Egy hemoglobin egy vasból és egy fehérjéből, áll, s az oxigén megkötéséért természetesen a vasmolekula a felelős.

A vashiányos anaemia / vérszegénység – cikkünk fő témája

Az előbbi kis fogalomgyűjteményünkben megismerkedtünk a hemoglobinnal, amely, mint említettük, egy vasból és egy fehérjéből áll, és a vas köti meg az oxigént. Ha nincsen vas a szervezetben, akkor nem tud hozzácsapódni az oxigén, így a vörösvérsejt hiába is cirkulál az egész testben, nem tud létrejönni gázcsere.

Hogy valóban vérszegénységről van-e szó, azt csak vérvétel útján tudhatjuk meg a hemoglobin, a hematokrit és vas értékeit nézve. Ha ezek a minimális határ alá csökkennek, akkor bizony érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mégis hogyan történhetett, ám a vashiánynak vannak kísérő tünetei, amikre nem árt figyelni:

  • bőr és kötőhártya halványsága, illetve sápadtság
  • aluszékonyság
  • fáradság
  • csökkenő koncentráció képesség
  • fejfájás
  • ájulás
  • álmatlanság

A vashiánynak számtalan oka lehet, habár nem számít betegségnek, csak sokkal inkább tünetnek, és a kiváltó okot szinte azonnal meg is kell keresni. Gyakran fordul elő krónikus vérzésnél (folyamatos vérvesztésnél), gyermekek növekedésnél, csökkent felszívódásnál, illetve helytelen táplálkozás során, amely veszélyezteti a gyermekeket és a vegetáriánusokat, akik egyáltalán nem fogyasztanak húst.

Ilyenkor mi a teendő?

Mindenképpen részt kell venned részletes orvosi kivizsgálásokon, vérvételeken, hogy a különböző súlyosabb betegségeket a szakemberek kizárhassák. Ám, ha egyszerű vashiánnyal van dolgunk, akkor ajánlott szedni napi egyszeri alkalommal egy tabletta vaskészítményt, amely segít feltölteni a szervezeted vasraktárát.

Azonban nem árt figyelni az étkezésre is, és ajánlatos vastartalmú ételeket is készíteni, ezt követően pedig elfogyasztani. A vasnak két formáját különböztetjük meg, a hemvas és a nemhemvas.

Hemvas: A vas a húsban olyan formában van jelen, mint a vörösvérsejtben található hemoglobinban, így sokkal könnyebben szívódik fel. Hemvas található a vörös húsokban, csirkében, pulykában, sertésben, bárányban, borjúban, tojássárgájában és akár a kagylóban is.

Nemhemvas: Leginkább zöldségekben található meg, amelyek a szervezetben nehezebben szívódnak fel. Nemhemvas található a rizsben, korpakészítményekben, kakaóban, csokoládéban, borsóban, sóskában, spenótban, mandulában, dióban, lisztben és sok minden másban. Noha, senkit sem akarunk az alkoholivászatra buzdítani, de köztudott tény, hogy a vörösbor az egyik legjobb vérképző, amit valaha is ismertünk.

A táplálkozás életünk fontos részét teszi ki, amelyre mindig figyelni kell, hiszen nemcsak vérszegénység, de különböző más betegségek is kialakulhatnak, amik akár az egész életünkre kihathatnak. Ha egy picit jobban figyelünk magunkra, és kevésbé stresszelünk a mindennapi dolgokon, akkor sokkal egészségesebben, kipihentebben és fittebben élhetünk. Mindez már csak rajtad múlik! Tedd jobbá, szebbé és egészségesebbé az életedet!

Oszd meg a cikket ismerőseiddel!

hirdetés

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Belépek vagy Regisztrálok

Kommentek