Starity

Könyvek a mozivásznon — VI. rész

2013. július 19. 18:06   |   Szerző: Fanni00

Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk hatodik részéhez eljutva újabb könyvadaptációkkal ismerkedhetünk meg.

hirdetés
Könyvek a mozivásznon — VI. rész

Thomas Harris: A bárányok hallgatnak (The Silence of the Lambs)

Az amerikai író lebilincselő regénye 1988-ban jelent meg, amely az ún. Hannibal-tetralógia másodikjaként vált ismertté, a Vörös sárkány folytatásaként. Harrisnak köszönhetően megszületett a világirodalom egyik leghátborzongatóbb, legeredetibb gonosztevője, Dr. Hannibal Lecter. Könyvünk történetének alapjául a Buffalo Bill nevezetű sorozatgyilkos hajszája szolgál. Csak egy másik gyilkos, a szigorú biztonsági őrizet alatt állott zseniális pszichiáter – aki legkedveltebb élelmiszerének az emberi húst tekinti – Lecter doktor segíthet: egyedül ő ismeri Bill titkát. Clarice nyomozótanoncot kérik fel, hogy – kevés reménnyel bár, de – faggassa ki az intelligens Hannibalt.

A regény megjelenését követően hatalmas sikereket ért el, sokak szerint hozza, s talán túl is szárnyalja elődjét. Lebilincselő cselekmény, tökéletes helyzetelemzések, igényesség, furfang jellemzik a regényt, mely mára már a krimiirodalom egyik legnagyobb klasszikusa. Nálunk két ízben, 1991-ben és 2007-ben jelent meg, mindkétszer a Magvető kiadó kezei közül.

hirdetés

Jonathan Demne (1992, Oscar-díj: Legjobb rendező) rendezésében 1991-ben jelent meg a nagy sikerű könyv adaptációja, melyet leginkább csak pszichothrillerként emlegetnek. Az immáron 70-en túl lévő Anthony Hopkins alakította a hátborzongató Hannibalt – aki olyan hitelesen adta át a szadista gyilkos szerepét, hogy eme alakításáért ’92-ben bezsebelte az Oscar-díjat mint legjobb férfi színész. A kezdő karrierista szerepét Jodie Foster kapta, aki BAFTA-, Oscar- és Golden Globe-díjat is kapott élethű alakításáért. Másik gyilkosunk, Buffalo Bill szerepét Ted Levine keltette életre, illetve. szerepet kapott még Scott Glenn, Anthony Heald, Frankie Faison és Kasi Lemmons.

A film sikeres megszervezésében még közreműködött Ted Tally, aki a forgatókönyvet írta. Filmünk a legjobb film kategória díját is elnyerte (Oscar-díj), az Amerikai Filmintézet 1997-ben Amerika 100 legnagyobb filmje közé sorolta, és ha még ez nem bizonyítaná eléggé a sikerét, a legismertebb filmes oldal által összeállított legjobb filmek 250-es listáján Demne filmje a 23. helyen tanyázik a maga 8,6 pontjával.

Thomas Keneally: Schindler bárkája (Schindler’s List)

Egyetlen ember is képes lehet arra, hogy a körülmények ellenére megváltoztassa a dolgok menetét. A mondás igazát mi sem bizonyítja jobban, mint Oskar Schindler története. Schindler sikeres üzletember, kinek élete fő élvezeti a nők és a pénz. A II. világháború elején Krakkóba utazik azzal a szándékkal, hogy az amúgy is terebélyes vagyona még inkább sokszorozódjon. Új gyára üzemeltetése során rádöbben milyen is az élet másik oldala. Lassan szembesül a ténnyel, hogy a rendszer, amelyet kiszolgál és amelynek hasznát élvezi, egy embertelen, gyilkos rendszer, amely ártatlanokat küld a halálba. Meggyűlöli a fasizmust, és ettől kezdve munkásait minden áron próbálja megóvni a haláltól.

A regény a Schindler bárkája címen jelent meg, mely egy ellentmondásos hős történetét meséli el. Egy ausztrál író, Thomas Keneally kezei közül került ki, a tengerentúlon 1982 őszén lett hivatalosan publikálva.

A Schindler listája az 1993-ban bemutatott fekete-fehér amerikai életrajzi film Steven Spielberg rendezésében – aki nem sokkal a könyv megjelenése után elolvasta a regényt, mégis 10 évnek kellett eltelnie, hogy elég érettnek tartsa magát a filmre vitelére. A forgatókönyvet Thomas Keneally Schindler bárkája című regénye alapján Steven Zaillianírta. A címszerepben Liam Neeson látható, ill. szerepet kapott még Ben Kingsley, Ralph Fiennes, Caroline Goodall, Embeth Davidtz. Az IMDb által kikiáltott 8. legjobb film sikerei díjakban is mérhető, ugyanis BAFTA-,Golden Globe- és Oscar-díjat is bezsebeltek, számos kategóriában. A film – mely sokak szerint ebben az esetben jobb és megrendítőbb, mint a könyv – 22 millió dolláros költségvetése olyannyira megtérült, hogy a film készítői világszerte több mint 300 millió dollár bevételben részesültek.

Vladimir Nabokov: Lolita (Смерть Ивана Ильича, Lolita)

„Úgy zúdul rá az olvasóra, mint valami kábítószer” – mondta Martin Amis miután elolvasta Nabokov leghíresebb regényét, mely az ötvenes évek felénél meghozta az orosz író számára a világhírt. A történetet Humbert Humbert beszéli el, aki a börtönben írja meg visszaemlékezéseit. Hogy ki is Humbert Humbert? Egy negyvenes éveiben járó nőtlen férfi, aki mindig is vonzódott a tizenéves lányokhoz.

Egy véletlen folytán találkozik álmai „nimfácskájával”, Dolores Haze-zel. A férfi az első pillanattól kezdve vonzódik a fiatal lányhoz, mely vonzalom kölcsönösnek tűnik. A regény további részében egy szerelmes ember megrendülő idegzetének tetteit és gondolatait követhetjük végig. Hogy ki csábított el kit, ki megrontója kinek, azt az író mindenkinek a saját véleményére bízza.

Eredeti megjelenése 1955-höz köthető, nálunk legelsőként pedig 1987-ben publikálták. A regény érdekessége, hogy az író – anyanyelvi szintű angol tudásának köszönhetően – maga fordította le művét angol nyelvre.

A Lolita megjelenését követően – melyet az akkori korban meg sem akartak jelentetni, és sokáig mindenféle mély szexuális tartalmú művekkel volt szokás együtt emlegetni – hét év múlva a Spartacus című film rendezője, Stanley Kurbrick elkészítette a film feldolgozását, melyben Nabokov is közreműködött mint forgatókönyvíró. A csaknem háromórás fekete-fehér filmben szerepet kapott James Mason, Peter Sellers, Susan Lyons, Shelley Winters.

Második adaptációként Adrian Lyne filmjét említhetnénk, mely 1997-ben jelent meg. A pedofil, szánalomra méltó főhős szerepét Jeremy Irons kapta, míg Lolita karakterébe Dominique Swain bújhatott bele. Az amerikai-francia filmdrámában közreműködött még Melanie Griffith, Frank Langella és Suzanne Shepherd. Noha mindkét film tökéletesen megállja a helyét,mint adaptáció,jelölést egyik sem kapott.

Anthony Burgess: Gépnarancs (A Clockwork Orange)

Anthony Burgess regényének főhőse – mely 1962-ben jelent meg – Alex, a tizenéves pszichopata és karizmatikus bandavezér, életének fő szórakozásai közé a vandálkodás, gyilkolás és az erőszak tartozik. Miután a bandatagjainak köszönhetően börtönbe kerül, aláveti magát egy kéthetes kezelésnek, melynek célja, hogy kiöljék Alexból az agresszivitást. A javító kezelés eljárása nem a legkellemesebb, ám annál hatékonyabb, így ennek következtében Alexet már az erőszak puszta gondolatától is rosszullét gyötri. Az olvasó fokozatosan döbben rá, hogy a többi szereplő sem jobb korábbi erőszakos főhősünknél.

Kilenc évvel később Mechanikus narancs címmel, 1971-ben a Spartacus és a Lolita című filmek rendezője – aki nem más, mint Stanley Kubrick – kezei közül került ki a regény megfilmesített változata. Alex DeLarge szerepébe Malcolm McDowell bújt, illetve filmünkben feltűnik még Michael Bates, Patrick Magee, Wallen Clarke és Adrienne Corri is. A több mint kétórás szatirikus science-fiction filmadaptáció egyes kritikusok szerint olyannyira durva, hogy több országban a legmagasabb korhatár besorolással mutatták be. A film számos jelölést kapott, legjobb film kategóriában is – azonban egyet sem vitt el.

Matthew Quick: Napos oldal (The Silver Linings Playbook)

Írónk egy olyan történetet mesél el, melyben leírja, miként is kell féken tartani a vadállatot magunkban a meghibbanás küszöbén állva, és hogy miért is legyen kedvünk embernek maradni. Két sérült lélek segít itt egymásnak, mely során, ha figyelmesek vagyunk és hagyjuk magunkat sodorni az érzésekkel, mi is átkerülünk a napos oldalra. A főszereplő Patnak van egy elmélete, miszerint az élete egy film. Egy film, melynek rendezője és nézője is egyben, és melyben csak akkor éri el a „heppiend”-et, ha kiállja előtte a maga elé állított problémákat. Elmegyógyintézetbeli szabadulása után sem csügged, életét próbálja a legoptimistábban élni. Ekkor ismerkedik meg a még nála is furább Tiffanyval, aki valóban olyan, mint ő. 300 oldalon keresztül mi is részese lehetünk Pat életének, mely néha szomorú, néha vidám – pont mint maga az élet.

Azonos címen David O. Russell filmjeként jelent meg az adaptáció, a főszerepben láthatjuk az Éhezők viadala főhősnőjét, Jennifer Lawrence-t, illetve a Másnaposok-trilógia egyik bajkeverőjét, Bradley Coopert. A 2012-ben bemutatott romantikus vígjátékban szerepet kapott még Jacki Weaver, Chris Tucker, Anupam Kher és Robert De Niro is.

A Napos oldalt a 2012. szeptember 8-án megrendezett Torontói Filmfesztiválon mutatták be először. Nyolc Oscar-, négy Golden Globe- és három BAFTA-jelölést kapott. Mindebből Jennifer Lawrence vitt el legjobb színésznő kategóriában egy Golden Globe- és egy Oscar-díjat, illetve David O. Russell nyerte el a legjobb adaptált forgatókönyv címet (BAFTA-díj).

Władysław Szpilman: A város halála/A zongorista (Śmierć Miasta, The Pianist)

Władysław Szpilman világhírű, zsidó származású lengyel zongorista és zeneszerző. 1939-ben, miután a németek lerohanták Varsót, a családjával együtt a lengyel gettóba kényszerült. 1945 után, miután véget ért a háború, Szpilman folytatta zenész tevékenységét, és idővel az egyik legtermékenyebb zeneszerzővé vált Lengyelországban. Nem sokkal később megírta túlélésének történetét. Önéletrajzi ihletésű könyvét Lengyelországban adta ki A város halála címmel.

A könyvet erősen cenzúrázta a kommunista hatalom, ezért eleinte vagy csak nagyon kis példányszámban, vagy egyáltalán nem jelentették meg. Regénye 50 évig nem került kiadásra sem, majd 1998-ban újra publikálni kezdték – immáron angolul, új címén, A zongoristán.

A zongorista a lengyel rendező, Roman Polański 2002-ben bemutatott filmje. A premier az 55. Cannes-i Fesztiválon zajlott, ahol elnyerte az Arany Pálma-díjat is. Filmünk ezenkívül nyert még két BAFTA-t, hét César-díjat, három Oscar-díjat (legjobb rendező, férfi főszereplő: Legjobb adaptált forgatókönyv) és egy Európai Filmdíjat. Főhősünket, Szpilmant az Oscar-díjas Adrien Brody játssza, illetve szerepet kapott még Frank Finlay, Emilia Fox, Thomas Kretschmann, Ed Stoppard is.

A film érdekessége, hogy megjelenése előtt két évvel hunyt el magának az igaz történeten alapuló filmnek az „igazi” főszereplője – maga Szpilman.

Stephen King: Halálsoron (The Green Mile)

Stephen King. E név hallatán valószínűleg sok mindenkinek talán egy vad, veszett bernáthegyi, vagy egy fiatal, természetfeletti képességekkel rendelkező lány, esetleg egy élő Roadmaster jut eszébe. Noha bestseller szerzőnk valóban a horror műfajába van beskatulyázva, számos művével bizonyította már, hogy más módon is képes az emberi érzelmekre hatni. Ezt bizonyítja 1996-ban megjelent regénye is, a Halálsoron. '96-os megjelenésének érdekessége, hogy regénye egymást követő hat hónap során hat kötetben jelent meg. Egykötetes formájának a megjelenése 2000-re vezethető vissza. A történet a Cold Mountain fegyház E blokkjában zajlik, ahol foglyok sora vár a kivégzésre. Közéjük tartozik a nagy mamlasz, túlérzékeny néger John Coffey is, akit többszörös gyilkosságért ítéltek halálra. Főhősünk jelleme azonban merőben más, mint bármely más emberé. Olyan különleges képességek hatalmában áll, melyeket Paul Edgecombe az E blokk főőre nem hagy, hogy kárba vesszenek, illetve ő bátran állítja, hogy Coffey ártatlan. Csakhogy az idő vészesen fogy, Coffeynek napjai vannak hátra, hogy villamosszékbe kerüljön.

Stephen King már két regényét (Remény rabjai, A köd) is filmvászonra vitt Frank Darabont rendezte 1999-ben a Halálsoron című, háromórás, dráma-thriller műfajú filmet. A filmben John Coffey-t az egy éve elhunyt Michael Clarke Duncan alakította, Paul szerepét pedig korunk egyik legnagyobb színésze, az Oscar-díjas Tom Hanks kapta. A filmben feltűnik még David Morse, Bonnie Hunt, James Cromwell, Graham Greene és Michael Jeter. 60 millió dolláros költségvetése kicsivel több, mint a négyszeresére növekedett, a legnagyobb filmes portál 250-es listáján a maga 8,4 pontjával az előkelő 63. helyet foglalja el.

Oszd meg a cikket ismerőseiddel!

hirdetés


Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Belépek vagy Regisztrálok

Kommentek