A globális felmelegedés hatása

Évszázadok óta tartó káros, környezetet nem kímélő életmódunknak - és elődeink életmódjának - köszönhetően napjainkra felgyorsult a globális felmelegedés, mely igen komoly problémákat vet fel jövőnkre nézve.

hirdetés

Globális felmelegedés alatt a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését értjük, melynek következtében megnövekszik az óceánok és a felszínhez közel eső levegő hőmérséklete is. Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott bolygónk klímája, ám napjainkig is vitatott, hogy ebben mekkora szerepet is játszott az emberiség és az igen kevéssé környezetbarát életmód.

E téma rengeteg tudósnak ad gondolkodni valót és 90%-uk úgy véli, hogy az utóbbi évtizedekben való megnövekedett klímaváltozás hátterében az emberi tevékenység áll, így mi magunk vagyunk azok, akik tönkretesszük bolygónkat káros életvitelünknek köszönhetően.

A minket fenyegető problémát mi sem bizonyítja jobban, minthogy az Éghajlat-változási Kormányközi Testület dokumentációi alapján kiderült, hogy száz év alatt (1905 és 2005 között) mintegy 0,74 ± 0,18 °C-kal emelkedett a Földközeli levegő átlaghőmérséklete. A fent említett testület szerint e folyamat mögött az áll, miszerint egyre több üvegházhatást okozó gáz kerül a légtérbe, melyek növelik a troposzféra (alsó légkör) hőmérsékletét.

A tudósok azonban úgy tartják, bizonyos fokon a megváltozott klíma kialakulásában szerepet játszanak a különböző természeti tényezők, mint amilyen a vulkáni tevékenység, az egyre erősödő napsugárzás vagy a Föld pályaelemeinek megváltozása. Mindazonáltal bizonyos kutatások azt a tézis támasztják alá miszerint a Nap és a vulkánok tevékenysége a globális felmelegedés ellen hatnak.

Lássuk, milyen hatásai vannak és lehetnek még a jövőben a globális felmelegedésnek!

A megváltozott hőmérsékleti viszonyok függvényében előfordulhat a tengerszint emelkedése, a csapadékmennyiség térbeli eloszlásának megváltozása, vagy amit manapság egyre gyakrabban megtapasztalhatunk: a szélsőséges időjárási viszonyok kialakulása, mely többek között ahhoz vezetett, hogy eltűntek az átmeneti évszakok – a tavasz és az ősz.

Az utóbbi években ugyanis a nyár hiába kitart egész sokáig, elmarad a jól megszokott őszre tehető indián nyár és az időjárás egyik napról a másikra fordul hűvösre, majd tavasszal ugyanezen folyamat fordítottja történik. Ennek következtében többen megbetegszenek és nehezen viselik a frontokat, hiszen képtelenség felkészülni a naponta változó időjárási viszontagságokra.

A fent említett problémákon túl hamarosan azzal is szembe kell néznie a világgazdaságnak, hogy a megváltozott klíma hatására a mezőgazdaság termelőképessége is átalakul, így bizonyos állat- és növényfajok veszélyeztetetté válhatnak a különböző élőhelyek ökológiai egyensúlyának felborulásával.

Ha mindez pedig nem lenne elég elrettentő, számíthatunk még a gleccserek elolvadására, kisebb tavak, folyók kiszáradására és a gyakoribbá váló természeti csapásokra – többek között árvízre, jelentősebb vulkanikus működésre, hurrikánok, tájfunok kialakulására vagy intenzívebb földmozgásra.

A tudósok és kutatók szerint ahhoz, hogy a Föld éghajlata stabilizálódni tudjon arra van szükség, hogy a légkörbe annyi energia jusson ki, amennyi oda bekerül. Ehhez a folyamathoz kapcsolódik az üvegházhatás fontossága is, mely korántsem rossz eredetű, ugyanis az üvegházhatás nélkül bolygónk felszínének átlaghőmérséklete 14 °C helyett 19 °C lenne. E teória fényében kijelenthetjük, hogy az üvegházhatást kiváltó gázok mennyiségének bármilyen irányú megváltozása jelentős szerepet játszik a Föld légköri rendszerének energiamérlegében, vagyis az éghajlatváltozásban.

Mint már említettük: az éghajlatra természetes és emberi tényezők is hatnak. Ide sorolhatjuk a Föld pályaelemeinek mozgását, a napciklust, a napállandót, ezeken felül pedig a lemeztektonikát és a vulkanikus tevékenységeket; mindazonáltal a felmelegedés első számú okozójaként az emberi tevékenység által előidézett üvegházhatást előidéző gázok tehetőek felelőssé. Rossz hír, hogy ezek a hatások pedig hosszú távra hatnak.

Mindezek mellett van még egy nagyon fontos tényező, mely közvetetten ugyan, de komoly hatással van éghajlatunkra, ez pedig az ózonréteg koncentrációjának csökkenése. Ez a visszaesés a légkör alsóbb rétegeinek növekedésével párhuzamosan a sztratoszférában lehűlés megy végbe. Ennek hatására amikor a napfény nélküli sarki teleken a hőmérséklet a legmélyebbre süllyed, a száraz sztratoszférában a vízpárából felhők képződnek, melyek CFC-gázokból származó klórvegyületeket halmoznak fel. Az ilyen vegyületekből tavasszal, a napsugárzás hatására felszabaduló instabil klóratomok a sarki nyár ideje alatt folyamatosan bontják az ózonmolekulákat.

A másik nagy problémát az jelenti, hogy az ózonkoncentráció csökkenésének következtében a káros UV-sugarak nagyobb intenzitással jutnak a troposzférába, így ennek következtében a tengerfelszín közelében élő mikroszkopikus egysejtű növények pusztulása következhet be, mely azért fontos, mivel ezek az élőlények az óceáni tápláléklánc szerves részét képezik.

Az ózonkoncentráció csökkenéséért elsősorban a légkörbe kerülő atomos klór, bróm és fluor tehetőek felelőssé, melyek gyorsan elpárolgó szénvegyületekkel – fluorkarbonokkal – kerülnek a levegőbe és a sztratoszférába jutva az ultraibolya sugárzás hatására elbomlanak, így felszabadulnak az ózonrétegre veszélyes anyagok, melyek a réteg bomlását hivatottak gyorsítani.

Lássuk, milyen hatásai vannak a globális felmelegedésnek ránk, emberekre!

Kelet-Afrika magasabban fekvő területein nemrégiben olyan szúnyogok jelentek meg, melyek korábban ott nem fordultak elő, ám különlegességük sajnos abban áll, hogy a fertőző maláriát hordozzák, megfertőzve az ezen területen élő lakosokat. Ha ez pedig nem volna elég, egyre gyakoribb betegséggé vált a sárgaláz, a vírusos agyvelőgyulladás és a Dengue-láz is, melyek rengeteg ember haláláért felelősek.

Mindemellett pedig a globális felmelegedés nem csak az élőlényekre, hanem egyéb tevékenységekre is nagy hatást gyakorol és nem éppen pozitív formában. Az éghajlat megváltozásának köszönhetően romolhat a mezőgazdaság eredménye illetve a GDP is.

Nézzük, hogyan mérsékelhető az éghajlatváltozás!

Mint már említettük, az üvegházhatást előidéző gázok nagyban tehetők felelőssé az éghajlatunk megváltozásában. Ezek a gázok nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok – kőolaj, földgáz, szén – elégetése során keletkeznek, mely probléma a tüzelőanyagok fogyasztásának csökkentésével vagy azok megújuló energiaforrások általi kiváltásával váltható ki. Mindemellett azonban üvegház-gáz forrás a mezőgazdaság bizonyos folyamatai – melynek során nagy mennyiségű metánt bocsátanak ki – és az erdőirtás is.

Mindannyiunk számára a legfontosabb kell, hogy legyen a környezetünk és ezáltal saját és leszármazottaink jövője, így kiemelten fontos, hogy környezetkímélő életmódot folytassunk, óvjuk környezetünket, hiszen a mondás is úgy tartja, hogy „a Földet, melyen élünk, nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”.

hirdetés

hirdetés