Starity

Klasszikus szörnyek nyomában

2013. augusztus 19. 18:06   |   Szerző: corny4

Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben bemutatjuk a klasszikus szörnyeket a 20. századból. Most megtudhatod, hogy mik inspirálták az új filmkorszak démonjait és lidérceit.

hirdetés
Klasszikus szörnyek nyomában

Ki ne hallott volna a vérszívó Drakuláról vagy a vérfarkasokról? Ezek a rémségek azok, amik inspiráltak sok száz filmet az új században, illetve a 20. század második felében.

Cikkünkben bemutatjuk azokat a klasszikus szörnyeket, amik sok más kitalált lény alapjául szolgáltak, amik megalkották az igazi rémisztő filmeket, és amiktől az emberek egy fél századdal ezelőtt még rettegtek. Kik ők? Honnan jöttek? Ki hozta őket és történetüket létre, és mi az amiért, csúf és vérszomjas szörnynek nevezik őket? Íme a válasz!

Drakula

Drakula nevét mindenki ismerheti, viszont nem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy története honnan is ered, a megfilmesítésig.

Bram Stoker írta 1897-ben ezt a horrorregényt. A történet arról szól, hogy egy bizonyos ügyvédbojtár, Jonathan Harker ügyeit intézve elmegy az erdélyi kastélyhoz, ami Drakula lakhelye. Nem is sejti, hogy a gróf csapdába csalja, azonban Drakula se számolt azzal, hogy Harker megszökik onnan. A vérszívó követi Jonathant Angliába, és a menyasszonya barátnőjét is átváltoztatja.

hirdetés

Az eredeti film 1931-ben készült, és a mai filmgeneráció legendás alakja lett Drakula. Emlékeinkből kitörölhetetlen játékot produkált a filmben Lugosi Béla, aki halhatatlan lett a filmesek világában Drakula ábrázolójaként.

De ami a magyar származású színészre a sikert hozta, átok is volt, hisz ezek után csak horrorfilmekre kérték fel.

A 75 perces filmet egyébként Tod Browning rendezte, és áttörő sikere lett, de erre számítottak is, mert előtte pár évvel bemutatták a Broadwayen is. A filmnek több része is született: Dracula's Daughter, Son of Dracula vagy például a House of Dracula, és rengeteg hozzá kapcsolódó film is, ami új távlatokban mutatja be a vámpírokat és magát Drakulát (mint például a Van Helsing, amiben Frankenstein története is szerepet kap, vagy a paródiák: Drakula halott és élvezi).

Frankenstein

A Frankenstein név mögött nem a felélesztett szörny áll, hanem annak megalkotója. A szörny igazából sosem lett elkeresztelve, általában úgy hívták őt, hogy a 'démon' vagy 'teremtmény', és jónak született, a körülmények tették azzá, ami lett: gyilkossá.

A regény Mary Shelley tollából való, aki 19 évesen írta ezt a történetet. A könyvet a Modern Prométeuszként is emlegetni szokták. Ez az első munkája, amit Londonban publikált először álnéven. Shelley barátai kíváncsiak voltak arra, ki ír ijesztőbb történetet. Marynek egy rémálom hatására született meg a sztorija, miszerint egy sápadt fiatal tudós megalkotott valamit, és ott térdel mellette. Érdekesség még az is, hogy Polidori ugyanerre a „versenyre” írta az A vámpír című regényét, amit 1819-ben publikáltak.

A történet sok rendezőt megihletett, először színházban adták elő, aztán az első filmet 1910-ben az Edison Studios készítette, utána még született egy adaptáció 1915-ben, de talán a legsikeresebbet és legnépszerűbbet az Universal stúdió készítette 1931-ben James Whale által. A kritikusok is jól fogadták, és azóta az egyik legjobb régi horrorfilmnek tartják – igaz, sokban eltér a könyvtől.

A film története szerint Henry Frankenstein (a könyvben a tudósnak Victor a neve), egy lelkes, fiatal tudós az odaadó asszisztensével, Fritzcel összeraknak emberi testrészekből egy embert formáló lényt, közben Henry menyasszonya, Elizabeth aggódik érte, mivel bezárkózott és zavaros lett a viselkedése. Végül Frankenstein az elektromosság segítségével feléleszti a lényt.

A szörny, mivel hullákból lett összerakva, rettenetes látványt nyújt, olyan világ szülöttje lesz, ahonnan kitaszítják, és gúnyt űznek belőle. Alapjában véve nem rossz teremtés, de az utálkozó és megvető pillantások miatt dühös bosszút esküszik azok iránt, akik iszonyodva űzik el, és az iránt is, aki először életre keltette. A démoni egyed bosszúszomjas gyilkolászásba kezd, nem sajnálva Frankenstein hozzátartozóit sem. Boris Karloff fantasztikus előadásában láthatjuk a szörnyet.

Persze már régen törvénybe lépett, hogy ha egy film siker lesz, kell neki folytatás is, nem történt másképp ezzel a filmel sem. Ilyen például a Frankenstein menyasszonya (1935), majd a Frankenstein fia (1939). Természetesen időközben a történetet is átdolgozták, a jövőben újabb adaptáció várható Daniel Radcliffe-fel és James McAvoyjal a főszerepben.

Frankenstein menyasszonya

A történet ugyanott folytatódik, ahol abbamaradt, azt hiszik, a szörny meghalt hiszen rá lett gyújtva a szélmalom – de bezuhan egy gödörbe, és meggyilkolja annak a kislánynak a szüleit, akivel az első részben is végzett. A Van Helsing-történetben is feltűnik Frankestein és szörnye, és szintúgy lejátszódik a filmben a szélmalmos jelenet, bár némi változtatással (a szörny nem gyilkolászik, a teremtője pedig meghal.)

A menyasszony kitalálása Dr. Pretorius ötlete volt, aki a tudós egyik volt egyetemi tanára. Ő vette rá Frankesteint, hogy alkossa meg a szörnyszülött női változatát, hogy a démoni lény ne legyen egyedül és abbahagyja a lakosság mészárlását. Azonban a megalkotott lények hamarosan túl tesznek megalkotójukon.

Egyébként a rendező, Whale nem akarta folytati a filmet, csak a stúdió hosszú nyaggatása, és a Láthatatlan ember sikere után vállalta el, azonban már a harmadik részt már tényleg nem akarta leforgatni, ezért a stúdió meg is vált tőle. Ez a film lett a kritikusok szerint a legjobb filmfolytatás.

A láthatatlan ember

Még 1897-ben lett kiadva a sci-fi novella, ami HG Wells írt. A történet szereplője Griffin, a tudós, aki kutatásait annak szenteli, hogy megtalálja a láthatatlanná tévő szert, ami sikerül is neki, azonban még nem találta fel azt a szert, ami visszaalakítaná, ráadásul mellékhatásaként kezd megőrülni is. Mezítelenül, azaz láthatatlanul járja Angliát bűncselekményt halmozva fel szerte, ahol jár.

Az 1933-as sci-fi filmet is James Whale rendezte, és természetesen a siker sem maradt el. A négyszeres Oscar-díjra jelölt Claude Rains nyújtott felejthetetlen teljesítményt a képernyőn mint a láthatatlan ember. A filmben a könyvvel ellentéttel Jack Griffinek van egy menyasszonya is, Flora Cranley, akit Gloria Stuart vitt filmvászonra. Flora kitart mellette mindvégig, ellentétben a segédével, aki rossz szemmel nézi munkálatait, ráadásul menyasszonyát is el akarja csábítani. Ami leginkább sikerre vitte a filmet, az a korához képest a jó technika: bravúrosan oldották meg a láthatatlanságot a képernyőn. Mivel a történetben nem tud láthatóvá visszaállni a tudós, így pólyával és ruhával, és az elmaradhatatlan szemüveggel tette észlelhetővé magát.

A történetnek folytatása is készült, mégpedig A láthatatlan ember visszatér címmel, amit 1940-ben készített el Joe May, sőt abban az évben a női változata is megjelent a filmnek (The Invisible Woman). Ennek a történetnek legalább 10 megfilmesített változata lett, de a legnépszerűbb és leghűbb mégis az 1933-as verzió marad a klasszikus horrorcsalád tagjaként.

A történet is a rendezés is hasonlít a Frankestein sztorijához: egy őrült tudós egy eddigi felfedezetlen művén dolgozik megszállottan, nem törődve semmi mással, távol mindenkitől és mikorra elkészül a mesterművével, akkor döbben rá, hogy mit tett, de akkor más visszafordíthatatlan, és ártatlan emberek is meghalnak.

A farkasember

A klasszikus Farkasember sztoiját 1941-ben filmesítették meg. Larry Talbot visszatér otthonába bátyja halála után. Kiderül, hogy a falucska lakóit valami szörnyűség gyilkolássza le. Közben elkezd gyengéd érzelmeket táplálni egy helyi lány, Gwen iránt, aki egy antikboltban dolgozik. Közben értesül egy helyi legendáról: a vérfarkasokról. Aztán csak folynak az események egymás után: Larry megpróbálja szerelme anyját megmenteni, és sikerül is végeznie a szörnnyel, de főhősünket seb éri a mellkasán: a vadállat megharapta.

A szerelmi szálú horrorfilmet George Waggner rendezte, és feltűnik Lugosi Béla is, aki a cigány Belát alakítja. Lon Chaney jr. alakítja Larry Talbotot, és főhősnőnket pedig Evelyn Ankers. Természetesen a történetből nem maradhatott ki a telihold, amikor az átok lesújt, és vérfarkasokká változnak a megharapott emberek. Az ezüstfegyver is benne szerepel, amivel a ragadozót meg lehet ölni, és a pentagramma, azaz az ötágú csillag szimbóluma is feltűnt a műben, a következő áldozatot jelképezve, mert akin rajta van a csillag, az lesz a farkasember következő áldozata.

Mint a legtöbb Universal-film, ez is népszerűnek bizonyult, ezért nem meglepő módon folytatták a filmet: egy népszerű testvérfilmel összakapcsolták. Frankenstein és Farkasember találkozása megért annyit, hogy filmet készítsenek belőle, ami a Frankenstein Meets the Wolf Man nevet kapta.

A feltámadt szörny megkeresi a tudóst, hátha van valami szere a gyógyulásra, de egy másik szörnyet talál helyette, nem mást, mint a feltaló szörnyét, akit ezúttal Lugosi Béla alakított a filmvásznon. 2010-ben készült el a remake-je, Benicio Del Toro és Emily Blunt főszereplésével.

A múmia

A bepólyázott, két lábon járó hulla elégé riogató látvány képzeletben is, de amikor először filmvászonra vitték 1932-ben, az emberek még jobban borzongtak, főleg mivel a 1922-es tutanhamoni sírásás ihlette a történetet, amiben az ókori egyiptomi pap, Imhotep újjáéledt, mivel a Sir Joseph Whemple által vezetett régészeti expedíció folyamán megtalálják a mumifikált testét. De ez nem elég a feltámadáshoz, hisz Sir Joseph asszisztens Ralph Norton felolvassa az ősi életet adó átkot, így Imhotep feltámad, hogy feltámassza tiltott szerelmét, a hercegnő Ankh-es-en-Amont [Anak-szu-namun].

Imhotep megszökik a régészek elől a tekerccsel, amin az átok van, megakarja találni Ankh-es-en-Amon reinkarnációját. 10 évvel később, miután újraéledt, nem bepólyált múmiaként láthatjuk, hanem az egyiptomi nevén, Ardath Beyen keresztül ismerhetjük meg emberként, aki nem öldökölni akar, hanem csak a szerelmét visszakapni. Találkozik Helen Grosvenorral, aki feltűnően hasonlít egykori szerelmére, akit végül meg akar ölni, hátha vissza kapja Ankh-es-en-Amont.

A filmet Karl Freund rendezte, és a főszereplő papot a jól ismert Boris Karloff játszotta. Ankh-es-en-Amon hercegnőt, és annak újjászületett verzióját a magyar származású Zita Johann alakította. Sir Joseph Whemple személyében Arthur Byron tekintett vissza ránk a képernyőről.

A folytatás elmaradt, feldolgozásokat viszont kaptunk – ilyen például a The Mummy's Hand (1940), The Mummy's Tomb (1942), The Mummy's Ghost (1944), és a The Mummy's Curse (1944). A legsikeresebb remake-et a Universal készítette el 1999-ben, Stephen Sommers rendezésével, és Brendan Fraser, Rachel Weisz, John Hannah, Arnold Vosloo és Oded Fehr szereplésével. A film olyan sikeres lett, hogy még két részt csináltak belőle, azonban az eredeti szereplők közül csak Fraser és Hannah tért vissza.

Az operaház fantomja

Az amerikai néma horrorfilm szintén egy adaptáció, mégpedig Gaston Leroux regényéből – pedig ha meghalljuk ezt a címet, legtöbbünknek talán Andrew Lloyd Webber romantikus musicalje juthat eszünkbe, azonban a 1925-ös adaptáció a leghűebb a könyvhöz.

A sztori egy deformált fantomról szól, aki kísérti a Párizsi Operaházat, utóbbi helyet két férfi megveszi, hiába figyelmeztetik őket a veszélyre, végül kezdenek rájönni, hogy a kísértethistóriák igazak, hisz egyre több furcsa esemény történik körülöttük. Levelek, támadások és végül az ifjú és gyönyörű énekesnőt, Chrstine-t elrabolják. Mint kiderül, e mögött a bűncselekmények mögött tényleg az Operaház fantomja áll, akit ráadásul romantikus szálak fűzik az énekesnőhöz. A lánynak felkelti kíváncsiságát a furcsa lény, és érdekli, hogy mi bújik a maszk mögött, amit végül feltár előtte a fantom.


Jobb oldalt: 1925-ös fantom, bal oldalt: 1943-as fantom

A filmet Rupert Julian rendezte, a főszereplő Lon Chaney volt. Sokan nem tudják, de a fantom az, aki alapjául szolgált az összes Universal-klasszikus szörnyeknek.

Oszd meg a cikket ismerőseiddel!

hirdetés


Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Belépek vagy Regisztrálok

Kommentek