Starity

Rihannát is csúfolták az iskolában

2013. október 08. 16:04   |   Szerző: rehinna_18

Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rihanna a Glamour magazin címlapján szerepel — többek között beszélt az iskolás éveiről és arról is, milyen érzés sztárnak lenni.

hirdetés
Rihannát is csúfolták az iskolában
Fotó: Glamour

– Robynként 8 évvel ezelőtt elhagytad Barbadost és Rihanna lettél. Hogy hívnak, amikor otthon vagy? Robyn vagy Rihanna?

– Amikor az emberek Robynnak hívnak, azonnal felfigyelek, mert úgy érzem, az az ember közelebbről ismer engem. A Rihanna név inkább a rajongóknak van! Itthon Robyn vagyok, a Rihanna csak művésznév, egy
kitaláció.

– Itt nőttél fel, de úgy tudjuk, hogy az iskola nem volt könnyű számodra...

– Mindig csúfoltak az iskolában! A bőrszínem miatt kötöttek belém, mert világosabb volt, mint a többieké. Soha nem értettem, miért teszik ezt... Aztán, amikor idősebb lettem, ugyanez volt a melleim miatt, de én nem vagyok áldozat, inkább hálás vagyok. Azt hiszem, ezeket tapasztalatokat stratégiailag Isten rakta össze nekem, hogy felkészült legyek a zeneiparban. Most könnyebben meg tudok birkózni a sz-rságokkal.

– Nyilvánvaló, hogy felkészült vagy. Csak Katy Perry barátnőd szorított ki, neki van a legtöbb no 1. popdala.

– Ó, igen! Tweetelték nekem a rajongóim.

– Várj! Erről hallottál egy rajongótól Twitteren?

– Igen! [Nevet.] A rajongók tudnak mindenről, tőlük értesülök ilyenekről.

– Nagyon szemmel tartanak, néha nem érzed úgy, mintha ketrecben lennél?

– Úgy érzem, mindig figyelnek. Le akarok barnulni félmeztelenül valahol, de tudom, valószínűleg soha nem tehetem meg. Még akkor is, ha fent vagyok a hálószobámban, és elhúzom a függönyöket, úgy érzem, hogy egy paparazzó kint van valahol és kukucskál...

– Régebben azt nyilatkoztad, hogy sokan félreismernek téged. Még mindig így érzel?

– Rájöttem, az a fontos, hogy én tudjam, ki vagyok valójában. Az embereknek nincs igazán módjuk arra, hogy megismerjenek, csak pár képet és néhány őrült szalagcímet látnak rólam.

– Ott vannak viszont a dalaid.

– Igen, a zene száz százalékban segít nekem elmondani a történetemet, ez által hallhatnak engem igazán. Viszont az emberek sokszor nem csak a zenémre összpontosítanak!

– Odafigyelsz arra, amit mások mondanak rólad?

– Nem tudok elmenekülni előle, nem tudod megváltoztatni azt aki vagy. Fontos számomra, hogy tudják, ki vagyok és ne egy hamis személyt lássanak. Sokan tartanak és összeomlanak mások kritikájától, de én nem fogok. Enyém az irányítás!

– Akkor te igazán bátor vagy.

– Vissza kellett szereznem az erőmet, nem hagyhatom el magam! Édesanyám néhány évvel ezelőtt azt mondta nekem: „Látok valamit a szemedben amit azelőtt soha ez pedig a félelem.” Azt mondta, hogy ez nem én vagyok. Azóta sokkal erősebb lettem.



hirdetés

Oszd meg a cikket ismerőseiddel!

hirdetés

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Belépek vagy Regisztrálok

Kommentek