Exkluzív interjú a Wild Rhythm Smokersszel!

Oly sok tehetséges előadó után végre sort keríthettünk arra is, hogy néhány szót váltsunk az X-Faktor egyik legkülönlegesebb zenekarával, a Wild Rhythm Smokersszel, akik nemcsak megalakulásukról és terveikről meséltek, hanem a műsorba való jelentkezésük előzményeiről és arról, hogy hol és mikor találkozhatunk velük legközelebb.

hirdetés

– Mesélnétek arról, hogy hogyan és milyen hatásra jött létre a zenekar, valamint, hogy kik inspirálnak titeket?

Zsófi: Zeneileg nagyon régóta húz a szívem a jazz, blues és rhythm and blues műfajokhoz. Sokáig tanultam magán énektanárnál és egy jazz kórusban is énekeltem, de körülbelül 8 évvel ezelőtt abba kellett hagynom az éneklést, mert az egyetem mellett nem volt rá időm. Így amikor Gergő egy teljesen véletlen találkozás során mesélte, hogy az általa kigondolt zenekarba már csak egy énekesnő hiányzik, azonnal felcsillant a szemem, hogy talán újra ezekkel a zenékkel foglalkozhatok, csak kicsit dögösebb, pörgősebb, táncolósabb formában. Végül meghallgattak és azóta nem engednek el. Zeneileg Ella Fitzgerald, Aretha Franklin és Etta James dalain keresztül jutottam el az 50es évek előadóihoz, akik mellett természetesen Elvis Presley nagy szerelmem volt mindig is.

Gergő: A XX. század eleje közepére jellemző autentikus zene iránti óriási szeretet és tisztelet volt az, ami elindított a nagybőgőzés és ezzel kb egy időben a zenekarkeresés/alapítás útján. Legelőször a most is igen sikeres Mytery Gang zenekar volt rám igen nagy hatással, ők szerettették meg velem a rockabilly-t, aztán a bőgőzés útján a Naked Truckers bőgőse, Szilágyi Misi segítségével indultam el. Zsófi körülbelül 2 hónappal később csatlakozott szerencsére igen hasonló zenei ízlésünk okán, aztán sorrendben Misi és Marci következett és így létrejött az immáron jól működő, közös célokért küzdő felállás. A rockabilly stílus úgymond alapító nagyjai ugyanúgy inspirálnak minket, mint a későbbi vagy éppen mai eredeti, hiteles muzsikát játszó előadók, zenekarok.

Misi: Nekem törzshelyem a legelső videoklipünk helyszínéül szolgáló műintézmény, és mivel itt sokszor szól a rockabilly és a rock'n'roll, valószínűleg egyszerűen beépült a tudatalattimba ez a stílus... :D Valamint nem utolsósorban Zsófival és Gergővel is itt találkoztam még a korábbi felállásuk koncertjein.
A többiekkel ellentétben az én legtöbb kedvencem a nyolcvanas években volt a csúcson, és ezt a korszakot is ismerem a legjobban, így én leginkább a Stray Cats-en keresztül ismertem és szerettem meg ezt a műfajt. Számomra ők, és főleg a frontemberük, Brian Setzer tekinthető fő inspirációnak: nekik sikerült „leporolni” és újra mainstreammé tenni ezt a zenét. Bízunk benne, hogyha harminc-negyven évenként újra divatba jön a rockabilly, akkor ez most a mi évtizedünk lesz!

Marci: Nekem az számított, hogy kiléphessek a hétköznapiságból. Ha
pedig zene, akkor zenéljek úgy és olyat, ami tudatosan vagy
tudat alatt, de leginkább megmozdít érzéseket minden emberben. A
Rockabilly és Rock & Roll mindenkinek bejön. Hozzá még extravagáns
hangszerek és dögös ének, kb. ennyi, a többi már 60 éve ismert zenei
történelem.

– Milyen előzménye volt a jelentkezéseteknek? Mikor határoztátok el, hogy szerencsét próbáltok?

Gergő: A jelentkezést magamra vállalom, titokban neveztem be a bandát. Egyébként az előzménye az volt, hogy teljesen véletlenül mondta egy másik zenekar tagja, hogy a bandatársai nem akarnak sajnos jelentkezni az X-Faktorba, pedig idén már zenekaroknak is lehet. Na, ez elég volt nekem ahhoz, hogy pár óra alatt végiggondoljam, hogy mit nyerhetünk, mit veszíthetünk, mérlegeltem és elküldtem a jelentkező e-mailt.

– A Mentor-házba való bejutás nem volt könnyű feladat, nektek mégis sikerült és az utolsó pillanatig hittetek abban, hogy tovább fogtok jutni. Mit gondoltok, mi az, ami hiányzott az előadásotokból, ami miatt Szikora Róbert úgy döntött, hogy nem visz magával titeket az élő showba?

Misi: Ahogy az a műsorban el is hangzott, mentorunk valamiféle plusz showelemet, „akrobatikát”, fűszert hiányolt. Mi viszont amit koncerteken megengedünk magunknak, itt nem feltétlenül tartottuk jó ötletnek: egy akusztikus előadás például furán nézne ki a hangszerén álló bőgőssel vagy a közönség közé ugráló zenészekkel, ami nyilvánvalóan a játék rovására is megy. Nem akartuk a látványért feláldozni a zenei részt.

Marci: Szerintem azt lehet meredek felvállalni, hogy el tudjuk-e
vinni a stílust más dimenziókba. Ha a Britney-adaptációnkat visszük a
mentor házba, nyilván más kicsengése lehet az ottani produkciónknak,
lévén akkor és ott volt kérdés, tudunk-e összekapcsolni stílusokat,
hogy érdekesek maradjunk. Véleményem szerint már korábban ennek
tanújelét adtuk.

Gergő: Idegen volt nekünk ez az akusztikus-szerű felállás és a magyar nyelvű dal. Ennek a stílusnak és a zenekarnak lételeme és mozgatórugója az, hogy robbanjon a színpad és valószínűleg ez a robbantás lett volna az a fűszer, amit Szikora Robi hiányolt a produkciónkból. Mentorunk valószínűleg egészen racionális okokból nem vitt minket az élő showba, ugyanis akik bekerültek mind popzenét játszanak, mi pedig igencsak rétegzenét, így kevesebb embert érdekel, amit mi csinálunk, mint amit azok, akik élő showba jutottak. Ezek totális észérvek, vitatkozni velük nem kell és nem is nagyon lehet.

– Ha visszafordíthatnátok a sors kerekét, változtatnátok-e valamin? (Ha igen, min?)

Gergő: Ráállnék a bőgőre!

Misi: Máshogy tölteném ki a múlt heti lottószelvényt!

Marci: Ha nem az X-Faktorra vonatkoztatunk, nem hagytam volna a
hangszertanulást hosszú évekre. Viszont hálás vagyok a sorsnak, hogy
visszahozom lassan, amit elfelejtettem, sőt, új dolgokat, új embereket
is megismerek. Az X-faktorral kapcsolatban? Szerintem sok hozzátenni
valóm nem lenne.

Fotó: RTL Klub

– Mentorotok tudott olyan tanáccsal szolgálni útravalóul, amely segítség lehet számotokra a jövőben?

– Sajnos sokat nem tudtunk vele beszélgetni a viszonylag korai búcsú miatt, úgyhogy útravalót igazán nem adott, de a műsorban való részvételből sokat tanultunk.

– Most, hogy kiestetek, hogyan tovább? Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?

Zsófi: Folytatni azt, amit elkezdtünk: Szeretni és megszerettetni az 50-es évek zenéjét minél több emberrel, új számokat tanulni, új bulikba eljutni és minél több embernek megmutatni, hogyan is kell élő zenére egy igazán jót önfeledten táncolni és szórakozni.

Gergő: Szerencsére rengeteg tervünk van. Olyan zenekar szeretnénk lenni, ami azt a stílusú zenét és úgy tudja játszani, amit és ahogy megálmodik és mindebben sikeres, ami számunkra azt jelenti, hogy minél több helyen koncertezhetünk országban, eljuthatunk fesztiválokra is és megszerettethetjük a stílust és magunkat a (reméljük, hogy egyre népesebb) közönséggel.

– Mennyiben változtatta meg az életeteket az X-Faktor?

Misi: Mivel én nem vagyok frontember, az utcán egyelőre még viszonylag nyugodtan végigmehetek a paparazzók zaklatása nélkül. De az ismerőseim közül rengetegen így, a műsort látva szembesültek a zenész-énemmel is, és sokkal inkább eljönnek egy-egy koncertre, aminek nagyon örülök. Sajnos mostanában olyan zenei túlkínálat jellemző, hogy még egy ilyen „közönségbarát”, táncolható zenével is nehéz elcsábítani az embereket egy bulira, pedig aki egyszer eljön, az általában visszatérő vendég lesz!

Gergő: Kedvenc vendéglőmben köretként kaptam egy póréhagymából kirakott X jelű díszítést. Komolyabbra fordítva a szót, ez egy folyamat. Látjuk, hogy kezdődik egyfajta változás, de nekünk kell ezt nagyon jól megfogni. Rengeteg munka vár még ránk, rajtunk múlik innentől. Az X-Faktor egy jó kezdet ahhoz, hogy megismerjenek az emberek és láthassanak minket minél többen, de innentől csakis rajtunk múlik, hogy mit tudunk ezzel kezdeni.

Marci: Nem csak és kizárólag X-Faktor, de nekem két személyes okból fontos. Egyrészt apám előtt tiszteleghetek, aki 40 évvel ezelőtt egy országos tehetségkutatón szerepelt, értelemszerűen más feltételek és körülmények között. Másrészt a gyermekeimnek akarok követhető és követendő példát állítani úgy, hogy lássák, lehet érdekes és jó célokat kitűzve úgy „dolgozni” valamin, hogy az önmagunknak és
másoknak is egyaránt befogadható legyen.

– Sokan megszerettek titeket a műsor során, így valószínűleg rengeteg rajongói levél landol nap, mint nap a postaládátokban. Van olyan üzenet, mely rendkívül kedves volt a számotokra?

Konkrét üzenet nincs, de MINDEN olyan levél nagyon jól esik, amelyben azt írják, hogy miattunk nézték az X-Faktort, meg hogy mi valódi zenét játszunk és hogy továbbra is szurkolnak nekünk, de már nem az X-Faktorban. Nekik egy üzenet: ne sajnáljátok, hogy kiestünk, ennek így kellett lennie. Gyertek minél több koncertre és élvezzük együtt a rockabilly-t!

– Akik találkozni szeretnének veletek a közeljövőben, azok hol és mikor érnek el titeket legközelebb?

Két koncertünk lesz ebben a hónapban: Egy pápai: november 30, Korvin pub, igazi rockabilly, rock'n'roll party velünk, aztán utánunk rock'n'roll dj. Egy budapesti: december 21, Yes pub, belvárosi rockabilly party a Hegedűs Gyula utcában.

Ha pedig követni szeretnétek minket, így minden koncertről és velünk kapcsolatos történésről tudni szeretnétek, akkor Facebook-oldalunkon megtehetitek.

– Végezetül: szeretnétek üzenni valamit a rajongóitoknak?

Köszönjük a sok szurkolást, a képernyőn keresztül velünk töltött perceket és az együtt érző, de sohasem lemondó, inkább inspiráló és lelkesítő üzeneteket! A kiesésünk ellenére egy percre sem állunk meg, járjuk az országot és várunk mindenkit szeretettel a koncertjeinken, hogy együtt élvezhessük a rockabilly, rock’n’roll klasszikusainak örökségét.

Starity: Köszönjük szépen, hogy megtiszteltetek minket és további sok sikert kívánunk nektek a továbbiakban!

A Wild Rhythm Smokers X-Faktoros munkássága megtekinthető a műsor hivatalos oldalán – tekintsük meg a csapat nemrégiben debütált új videoklipjét is!

hirdetés