Ősi szimbólumok, modern gyűlöletjelképek nyomában

Történelemórán már mindannyian találkoztunk olyan jelképekkel, amelyek egy bizonyos csoportosulásra utalnak. A horogkeresztet gondolkodás nélkül Hitlerrel és a nácikkal azonosítjuk. De tudjuk-e, vajon honnan erednek ezek a még ma is félelmet keltő szimbólumok?

hirdetés

Horogkereszt

A horogkereszt, másik nevén szvasztika, egyike a legősibb jelképeknek. Fontos szerepet tölt be a hinduizmusban, a dzsainizmusban és a buddhizmusban, e három vallásnak köszönhetően terjedt el a világban. A szvasztika szankszrit szó, jelentése szerencsés/kedvező dolog vagy jel, ilyen értelemben használatos az ázsiai kultúrákban és a nácizmust megelőzően a világ többi részén is. Indiában (ahol időnként egy-egy pöttyöt is tesznek a szárak közé) a „szerencse”, Kínában a „halhatatlanság” jelentéssel bír.

A horogkereszt a hindu teremtő isten két formáját jelképezi: jobbra nézve a világmindenség fejlődését, balra nézve a világ visszafejlődését. Napszimbólumként is használták. Különböző alakokban létezik, a szárai lehetnek hegyesek vagy legömbölyítettek is, valamint maga a kereszt foroghat balra és jobbra is.

Az ázsiai kultúrákban már az őskorban megjelent, később pedig az ókori hettiták, kelták, etruszkok és görögök használták meglepő gyakorisággal. Számos egyéb európai, afrikai és indián kultúra alkalmazta díszítőmotívumként épületeken és műtárgyakon, vagy vallási szimbólumként. Megtalálható néhány zsidó, román és gótikus stílusban épült keresztény templomban, valamint muszlim mecsetekben is.

A 20. század elején Európában és Amerikában is nagy népszerűségnek örvendett a jelkép. Többek között a Coca-Cola alkalmazta reklámcélokra, Finnország, Lettország és Lengyelország hadijelvényként használta fel. Erzsébet román királyné koronáját horogkereszt ékesíti, Habsburg Mária magyar királyné ruháján pedig ugyanez a motívum alkot díszítést.

Politikai és zsidóellenes jelentését a 1920 után kapta, amikor Hitler a (jobbra forgó) szvasztikát a német nemzetiszocializmus jelképéve tette, így a horogkereszt örökre összeforrt a fasizmussal, a rasszizmussal, a nácikkal és rémtetteikkel. Európában manapság a horogkereszt tiltott önkényuralmi jelképnek számít, és csak a neonáci csoportok használják – igaz, létezik önálló, nem nemzetiszocialista célzatú szimbólumként is, például a finn köztársasági elnök zászlóján és a dán Carlsberg sörmárka címkéjén.
Ázsiában ma is népszerű szerencsehozó motívum.

Tajpejben és Japánban szvasztika jelöli a térképeken a buddhista templomokat, Indiában pedig számtalan vallási és polgári szertartásokon rendszeresen használják szerencsehozó szimbólumként. Találkozhatunk vele esküvőkön, épületeken, Buddha szobrain, ruhákon és még tortadíszítésként is. Kínában balra forgó szvasztika jelzi az élelmiszerek csomagolásán, hogy az vegetáriánus jellegű, és ugyanezt a képet hímzik a gyerekek ruháiba, hogy megvédjék a kicsiket a rossz szellemektől.

Fehér csuklya és lángoló kereszt

A Ku Klux Klan (KKK) egy szélsőjobboldali szervezet az Egyesült Államokban, amely a fehér faj felsőbbrendűségét hirdeti és erőszakos eszközökkel (verés, lincselés, akasztás, kínzás) számol le a más bőrszínű amerikai állampolgárokkal az 1860-as évek óta. Jelenleg is több ezer tagjuk van. Jellegzetes, félelmet keltő egyenruhájuk teljesen fehér: csúcsos süvegből, az arcukat és hajukat eltakaró csuklyából és hosszú köpenyből áll. Két, velük kapcsolatos jelkép azonban jóval régebbi történetre nyúlik vissza és semmilyen kapcsolatban nem állnak a mára hozzájuk tapadt gyűlölettel.

A katolikus Spanyolországban a nagyhéten (a nagyböjt utolsó hete) az úgynevezett nazarenók (csuklyás bűnbánók) hosszú menetben vonulnak végig az utcákon. A középkorból eredő és azóta is rendszeresen megtartott szokást követő emberek öltözéke megdöbbentően hasonlít a KKK tagjainak egyenruhájához.

A nazarenók életnagyságú vagy annál is nagyobb gyertyákat, fa vagy gipszszobrokat cipelnek, amelyeken a jelenetek Jézus letartóztatását és temetését, vagy Szűz Mária a fia elvesztése miatt érzett bánatát mutatják be. Néha bilincseket viselnek a lábukon – a bűnbánat jeleként.

A lángoló kereszt, amelyet a KKK tagjai az áldozataik háza előtt égettek, állítólag egy ősi skót hagyományból került át hozzájuk. Annak idején az egymással harcoló skót törzsek a csata előtt egy keresztet égettek, ezzel jelezve, hogy a seregeknek össze kell gyűlniük, és így közölték a helyszínt is.

Fehér Büszkeség-kereszt

A Ku Klux Klan egy másik ősi jelképet is a magáévá tett, amelyet később számos rasszista csoport átvett, közöttük is a legismertebbek az angol National Front (Nemzeti Front) és az amerikai White Pride (Fehér Büszkeség) nevű, a fehérek felsőbbrendűségét hirdető, neonáci szervezetek.

A különös alakú kelta kereszt másik neve: Odin keresztje – Odin a skandináv mitológiában a háború, a költészet és a halottak istene, egyike a legnagyobb hatalmú és legbölcsebb isteneknek. A kelta kereszt számtalan helyen megtalálható Írországban, ahol gazdagon díszített alakjával nemcsak a temetőkben, hanem az országutak mentén is találkozhatunk. Időnként nemcsak gyönyörű faragásokkal, hanem az ősi ogham írással is ékesítették.

A hagyományok szerint Írország védőszentje, Szent Patrick egyesítette a keresztény keresztet a pogány naphit szimbólumával, a körrel, (ezen a módon is próbálva áttéríteni a pogányokat a keresztény hitre) – így született meg a kelta kereszt.

A modern korban számtalan neonáci csoport tette meg jelképének a kelta keresztet, sőt, az USA-ban a Zoodiákus Gyilkos néven ismert gonosztevő is egy kelta keresztre emlékeztető rajzzal fejezte be a különböző magazinoknak írt leveleit 1969 és 1974 között.

hirdetés

hirdetés