Starity

Ezeket mindenképp tudnod kell a másságról

2014. augusztus 28. 19:07   |   Szerző: Starity.hu

Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Összeszedtük a legfontosabb dolgokat, amiket tudnod kell a homoszexualitásról.

Ezeket mindenképp tudnod kell a másságról

Felbuzdulva azon, hogy a Cosmopolitan szerkesztői nemrég arra szánták el magukat, hogy a magazin történetében először publikálnak egy, a leszbikus nőknek készült szexpozíció-ajánlót, összeírtuk a legfontosabb dolgokat, amiket tudnod kell a másságról.

Mi a homoszexualitás, kik a homoszexuálisok?

Homoszexuálisok azok, akik kizárólag vagy főként saját nemükhöz vonzódnak érzelmileg és szexuálisan. Kialakulásának okai még mindig vitatottak, ám az egymással szemben álló biológiai magyarázatoknál, miszerint a homoszexuális cselekmények alakítják-e ki az agy szerkezetét (a hetero- és homoszexuálisok agyféltekéi különböznek: míg a nőkhöz vonzódó férfiak és a leszbikusok agyféltekéi nem egyformák, addig a melegeké a nőkéhez hasonlóan igen, illetve nekik sűrűbb a két agyféltekéket összekötő ideghálózat is), vagy az agy szerkezete határozza meg a homoszexualitást, sokszor elfogadottabbnak tűnnek a pszichológiai elméletek, amelyek amellett foglalnak állást, hogy a gyermeket a személyiségfejlődés során olyan környezeti és/vagy családi hatások érik, amelyek az ellentétes nem iránti szexuális érdeklődést elnyomják. Egyes tudósok állítják: a melegek családjában jelentősen több férfi van, mint máshol, amiből arra következtetnek, hogy genetikai vagy hormonális eltérés miatt a lánynak indult magzat fiúnak született.

A szexualitással foglalkozó szakértők megkérdőjelezik a heteroszexualitás alapvető biológiaiságát, ugyanis mint mondják: ha annyira természetes lenne, miért kéne tanítani gyermekkoruk óta az embereknek? A nyulat sem kell félteni attól, hogy ragadozó lesz, és egy oroszlán sem lesz növényevő. Ebből kiindulva vetik fel a kérdést, hogy miért kell már a babaruha színétől érzékeltetni a nemek közti különbséget és a oktatni arra a gyermekeket, hogy ők kislányok haját húzogató kisfiúk lesznek, vagy babázó kislányok, mikor elméletileg magától értetődő.

Az állatvilágban is figyeltek meg ehhez hasonló jelenséget: az emberszabású majmok dominanciaharca után a győztes állat pénisze erekcióba kerül, a vesztes hím pedig farát olyan pozícióba mutatja a másik példányhoz, ahogyan azt a nőstények közösüléskor. Nem ölik meg egymást, de még szexuális kielégülésről sincs szó. Ez bizonyítja, hogy a romboló agresszió az ember találmánya.

Innen erednek a kifejezések, ilyen szinonimákat használunk

A hibrid összetételű homoszexuális szó a görög homo (azonos) – függetlenül a latin homótól (ember) – és a latin sexus (nem) szavakból ered, jelentése pedig ezekből következtetve azonos nemű. A homoszexuális jelzővel korábban csak férfiakat illették, a nőket leszbikusnak hívták, holott az előbbi nem utal konkrétan a hímnemre. Manapság a legáltalánosabbak a meleg férfi és a leszbikus nő kifejezések, ám a meleget már tágabb értelemben is használják (pl. meleg nők).

Ellentétben a hazánkban kevésbé elterjedt homofillal (azonost kedvelő), a buzi igen népszerű a köznyelvben. Jellege elsősorban becsmérlő, elítélő és vulgáris (akárcsak a fajtalan), ennek ellenére az aktivisták is előszeretettel használják, hogy tompítsák és elfogadottabbá tegyék a szót. Illetve többek között a médiában használják még az egyneműek kifejezést, ami továbbgondolva annyira nem is javasolt, ugyanis szembeállítható a kétneműséggel, ami azt takarja, hogy az élőlény (nem feltétlenül ember) mindkét nem ivarszerveit magán hordozza.

A bi- előtag görögül kettőt, a hetero- pedig eltérőt jelent.

Mikkel „kezelték”?

Kiindulva abból, hogy a Biblia sem magasztalja túlságosan a saját nemükhöz vonzódókat, a tudomány is igyekezett „gyógyítani” a homoszexuálisokat. Persze nem imákkal és ördögűzéssel, hanem főként hipnózissal, gyógyszerekkel és elektrosokk-terápiával. Ezek már magukban is ijesztően hangozhatnak, de ennél brutálisabb esetekben a terápiát végzők a férfiak nemi szerveit közvetlenül tették ki áramütésnek, miután bármilyen reakciót fedeztek fel egy levetített képsor után. A 40-es években a melegek egyébként a család hatására önként vonultak be ilyen intézetekbe, ahol azt ígérték, hogy a „szexuális betegségből” kigyógyulva fognak majd hazatérni. Nemcsak nem hagyhatták el az épületet, de a sokkterápia mellett többek között olyan embertelen dolgoknak voltak még kitéve, mint a kasztrálás és a lobotómia... Bármilyen szomorú, máig alkalmaznak hasonló módszereket.

Hogy állunk ma?

1950 tájékán kezdett változni a társadalom homoszexualitásról alkotott véleménye, a tabuk fellazulása után pedig korunkban szinte minden nap találkozunk olyan dolgokkal (hírek, filmek, műalkotások), melyekben a homoerotika nyíltan jelenik meg. Több országban, köztük Belgiumban, Kanadában, Hollandiában és Spanyolországban már törvény szentesíti az azonos neműek házasságát, ám sajnos még mindig vannak olyanok, akik halálos bűnként definiálják a dolgot, sőt: gyermekeknek is így tanítják. „A homoszexuális cselekedet azonos nemű személyek közötti szexuális kapcsolatot jelent. Ezek súlyos, halálos bűnök” – olvasható az Erdő Péter bíboros testvére és az Apor Vilmos Főiskola rektora által írt hittankönyvben, melyből negyedikeseket oktatnak.

Közvélemény-kutatások szerint Magyarországon nő az azonos neműek házasságának támogatottsága – legalábbis a 2006-ban mért 18%-ról 2009-re 58%-ra nőtt az arány ezzel kapcsolatban. Itthoni törvények egyelőre csak a bejegyzett élettársi kapcsolatot ismerik el a melegek és leszbikusok között, ami főként annyiban tér el a házasságtól, hogy a homoszexuális párok nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak (közösen) örökbe, illetve nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben sem.

Nevetséges tévhitek a szexuális kisebbséggel kapcsolatban

A homoszexualitás nem ritka jelenség. A rejtőzködés miatt nehéz pontos százalékot megállapítani, de a kutatók 4-10% közé tippelik a melegek és leszbikusok arányát a népességben. Alfred Kinsey adatai szerint a férfiak 33%-a, a nők 13%-a élt át legalább egyszer orgazmust azonos nemű partnerrel. Mivel nem állapítható meg könnyen, ha megjelölnénk minden homoszexuálist jól látható módon, sokan döbbennének le attól, hogy naponta milyen gyakran kerülnek kapcsolatba melegekkel és/vagy leszbikusokkal (rokon, osztálytárs, kolléga stb.)

Nem betegség. A homoszexualitást tartották már bűnnek, majd betegségnek is, ma már viszont a nemi orientáció egyik válfajának tekintik, és nem olyan valaminek – általában szexuális zavarnak –, amiből az érintetteknek „ki kéne gyógyulniuk”. A betegségeket leíró listáról is lekerült már, habár nem azért, mert „győzött a tudomány”, hanem mert a tengerentúlon olyan erőssé vált a melegmozgalom politikai szempontból is, hogy többé már nem volt megengedhető a homoszexuálisok betegként való kezelése.


Melegek máglyán való elégetése

Nem természetellenes, nincs különösebb hatással a fejfenntartásra sem. Ezekből kiindulva társadalmilag kitaszítottak lehetnének a meddők, a cölibátust fogadók és azon házaspárok is, kiknek kapcsolata során nem születik gyermek. És ami a természetellenességet illeti, mint említettük fentebb: kutatások kimutatták, hogy az állatok között is előforduló jelenség.

A homoszexuálisok gyermekei nem feltétlenül vonzódnak majd saját nemükhöz, ugyanis számos kutatás kimutatta már, hogy egyáltalán nincs különbség az azonos és ellenkező nemű párok kapcsolataiban felnevelt gyermekek beállítottságának kialakulását illetően. A homoszexuálisok körülményesen, de már fogadhatnak is örökbe.

Nincs rossz hatással a gyermekre, ha melegeket vagy leszbikusokat lát. Nem fog ettől ő is az lenni, akkor sem, ha játékból utánozni kezdi őket és megfogja egy ugyanazon nemű társa kezét. Nem kell tőlük eltitkolni, hogy mi is az, amit látnak, csupán a saját szintjükön kell elmagyarázni nekik megfelelően.

A melegek és a leszbikusok nem pedofilok. Arányokat tekintve nincs több gyermekeket megrontó a homoszexuálisok közt, sőt a heterók nagyobb részben felelősek ezért. Más, hogy a média melyikkel foglalkozik jobban.

Nem sérültek pszichésen sem a leszbikusok, sem a melegek, ugyanis a homoszexualitás magában nem okoz pszichés problémákat. Az, hogy sajnos köztük mégis több a depressziós és szuicid hajlamú, főként az esetleges társadalmi kirekesztettségnek és/vagy családi elutasítottságnak köszönhető.

A meleg tanár veszélyt jelent a diákra nézve? Előfordulhat, hogy a gyermeket atrocitás éri, ám sokkal nagyobb az esélye, hogy a tanár heteroszexuális. Publicitást mégis inkább a saját nemükhöz vonzódók kapnak leginkább, hiszen a közvélemény botrányosabbnak ítéli meg.

Nem terjed sem rábeszéléssel, sem meggyőzéssel, hiszen egy heteroszexuális sem fog a saját neméhez vonzódni attól, hogy a homoszexuálisokról olvas. Ez visszafelé is igaz, mivel a melegek és leszbikusok sem lesznek heterók attól, hogy a társadalom folyamatosan a heteroszexualitás normáját közvetíti feléjük. Szimplán arról van szó, hogy nyíltan és előítéletmentesen lehessen beszélni az emberiség kb. tizedét kitevő szexuális kisebbség jogairól és problémáiról.

Nem magánügy. Az intim részleteket valóban nem szokás kiteregetni – a heteroszexuálisoknak sem –, a melegség és leszbikusság témája közügy, ugyanis rengeteg vetülete van társadalmi és jogi téren is. Egyelőre ott tartunk, hogy a homoszexuálisoknak meg kell küzdeniük azért, hogy a társadalom befogadja őket, és azért, hogy ugyanolyan jogaik (házasság, örökbefogadás stb.) legyenek, mint a heteroszexuálisoknak. Aki nem a bujkálás mellett dönt – mert nem akarja magát heterónak hazudni, vagy hangoztatni akarja az őt ért megkülönböztetéseket –, beszélnie kell róla, ugyanis a némaság nem vezet megoldáshoz. Sokan teszik szóvá, hogy a heteroszexualitás sincs hangsúlyozva, holott az már annyira átszívja a mindennapjainkat, hogy észre sem vesszük. Vehetjük példának a családi fotók jól látható helyen való kihelyezését, egy elcsattant csókot az utcán, az ellenkező nemnél elért kalandokkal való dicsekvést, vagy a kézen fogva sétálást. Ezekkel nyilván semmi baj sincs, viszont ha egy homoszexuális ugyanennyit tenne, valószínűleg sokan megvádolnák kérkedéssel és provokálással, mikor csak a természetes életet kívánja élni ő is, anélkül, hogy rossz szemmel néznének rá.

A melegfelvonulás nem provokatív. Habár a média folyamatosan a kirívó megjelenésű homoszexuálisokat nyomja le a torkunkon, a többség teljesen hétköznapiként jelenik meg. Nem mellesleg minden karneválszerű rendezvényen akadnak olyanok, akik provokatívan vesznek részt, sőt ez szinte már elvárás is egy nagyobb utcai bálon.

Nem gyermekkori trauma okozza. Mint írtuk, a tudomány máig nem tudja pontosan az okát; többek között beszélnek örökletességről és környezeti hatásokról is, de tény, hogy meghatározó többségüket nem érte az orientációhoz bármilyen szinten is kapcsolódó trauma gyermekként.

A homoszexualitás nem megváltoztatható. Függetlenül attól, hogy ők mit szeretnének vagy mások mit várnak el tőlük, érdeklődésüket nem ők választották. Megtartóztathatják magukat az azonos nemű partnertől, ám ez sok feszültséget okozhat, valamint ronthat az érzelmi és szexuális élet minőségén.

A leszbikusok nem akarnak férfiak, a melegek nem akarnak nők lenni. Az önazonosság (identitás) és irányultság (orientáció) teljesen más fogalmak.

Az AIDS nem a homoszexuálisok betegsége. Mivel intenzív kampányokon felvilágosítják őket, megtanulják a biztonságos szex szabályait, illetve többször járnak el HIV-szűrésre is, mint a heterók, akik azért vesznek részt ritkábban vizsgálatokon, mert biztonságérzetet ad számukra, hogy a médiában – indokolatlanul – többször mutatnak homoszexuális HIV-fertőzötteket, mint az ellenkező nemhez vonzódókat. Fejlettebb országok kutatásai kimutatták, hogy az új fertőzöttek többsége heteroszexuális, akik közt egyébként a szűrések elmulasztása miatt sok a még fel nem ismert beteg.

Mi az a homofóbia?

Félelem, idegenkedés vagy utálat a homoszexualitás és a homoszexuálisok iránt – ezt jelenti a kifejezés. Jellemző főként azokra, akik olyan környezetben nőttek fel, ahol a szülők nyíltan bírálták a saját nemükhöz vonzódókat. Dr. Netta Weinstein kutató tanulmányai egyébként azt mondják, hogy a magukat heteroszexuálisnak vallók közt vannak olyan homofóbok, akik azért idegenkednek a melegektől/leszbikusoktól, mert magukban is érzik a hajlamot, de tartanak, félnek és szorongnak tőle.

„Sok esetben ezek olyan emberek, akik önmagukkal vívnak háborút, és ezt a belső konfliktust kifelé fordítják” – mondta Dr. Richard Ryan pszichológus.

Létezik belső homofóbia is, mely azt jelenti, hogy az önmagával tisztában lévő ember (tehát tudatában van annak, hogy meleg, leszbikus vagy biszexuális) utálja önmagát azért, amilyen. A homobóbia egyébként szinte mindig félelemmel jár. Sokan rettegnek a „más” emberektől, ami a környezettől kapott hamis információknak, esetleg az információk hiányának köszönhető.

Bármilyen hihetetlen, a homofóbiának hosszútávon káros következményei is lehetnek: depressziót, állandó félelmet és szorongást, bezárkózottságot és elkülönülést, paranoiát válthat ki. A belső homofóbia még veszélyesebb következményekkel járhat, és mivel ördögi körről beszélünk, az ilyen homoszexuális vagy biszexuális kamaszok több mint 30%-a kísérelt már meg öngyilkosságot.

Homoszexuális hírességek

Ellen DeGeneres, Neil Patrick Harris, Adam Lambert, Zachary Quinto, Ricky Martin (tiniként homofób volt – a fentebb említett okok miatt), Tegan és Sara Quin, Ellen Page, Perez Hilton és a leszbikus édesanya mellett felnőtt Jodie Foster is büszkén vállalja homoszexualitását. Jodie mellett többek között még olyan hírességek szülei (voltak) melegek, leszbikusak vagy biszexuálisak, mint Robert De Niro, 50 Cent, Anne Heche vagy O.J. Simpson.

Az Így jártam anyátokkal sztárja párjával és ikreikkel

Sztárok a másságról

„A melegjogok emberjogok. Nincs különbség.”Macklemore

„Szerintem életünk legszebb napja az lesz, ha nem beszélünk többé homo- vagy heteroszexualitásról. [...] Nem egy ‘melegházasság’, hanem csak egy sima ‘házasság.’” – Pink, a nyíltan biszexuális énekesnő

„Tényleg szeretem a nőket, de úgy gondolom, 100%-osan valaminek vallani magunkat rövidlátásra és szűk látókörre utal.”Josh Hutcherson

„Vannak emberek, akik bátornak tartanak, mert nyíltan támogatom a melegek közti házasságot. Nem vagyok bátor, csak egy tisztességes ember. A szeretet egy emberi tapasztalat, nem pedig egy politikai megállapítás.”Anne Hathaway

„Hiszek abban, hogy a szeretet különböző formákban, méretekben és színekben érkezik. Lehetsz akár leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű vagy heteroszexuális, a szerelmed érvényes, gyönyörű és hihetetlen ajándék. Szóval védjük a szeretetet és erősítsük a házasság intézményét azzal, hogy engedjük másoknak is, gondoskodjunk róla, hogy az azonos neműek közt is legális legyen a frigy.”Demi Lovato

„Egy véleményem van ezzel kapcsolatban, mégpedig az, hogy senki szemébe nem tudnék úgy belenézni, hogy azt mondom, ne szeresse azt, akit szeret. Nem az én dolgom ítélkezni, nem is akarom, hogy az legyen. Nagyon szeretem az embereket. Mindenfélét. Ha egyformának kéne lennünk, nem emberként születtünk volna meg.”Hayley Williams

„Kezdtem tök büszke lenni arra, hogy meleg vagyok, holott mégse voltam az.”, „Nem vagyok meleg, de bárcsak az lennék, hogy felhúzhassam a homofóbokat.”Kurt Cobain

„Két ember, akik szerelmesek egymásba. Mi a probléma?”Janet Jackson

„Ha két ember szereti egymást, akkor mi van? Szerintem mindenkinek meg kell adni az esélyt, hogy együtt legyenek szerencsétlenek, ha azt akarják. Ez az új toleráns énem.” – Eminem

Oszd meg a cikket ismerőseiddel!

hirdetés


Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Belépek vagy Regisztrálok

Kommentek