Sasha Pieterse legújabb filmjéről mesélt

A színésznő rengeteg szerepben volt már látjató, nemsokára pedig legújabb filmjének, a Paul Thomas Andersons által rendezett Inherent Vice-nak lesz a premierje.

hirdetés

Sasha Pieterse a Filler magazin legutóbbi címlapján látható, a fotósorozat mellé pedig egy interjút is készítettek vele, melynek során leginkább legújabb filmjéről, az Inherent Vice-ról mesélt.

- Először is, beszéljünk a tényről, hogy sok érdekes és változatos projekten dolgozol most, úgy tűnik, 2014 nagy év neked, nem?

- Igen, nagyon boldog vagyok, hogy ez az év így alakult! A következő évre gondolva, ez félelmetes is. Van egy csomó oldalam, amit meg akarok mutatni nektek, sokat fogtok látni belőlem.

- Különösen izgatottak vagyunk, hogy láthatunk téged a Paul Thomas Anderson-féle Inherent Vice-ban. Várod már a film premierjét a szeptemberi New York-i Filmfesztiválon?

- Annyira izgatott vagyok, hogy New Yorkban leszek. Ez egy megtiszteltetés, hogy ezeknek a csodálatos embereknek a közelében lehetek – ez egy igazán jó dolog. Sosem voltam még a fesztiválon, ez egy csodálatos élmény lesz, lenyűgöző. Még mindig van egy olyan érzésem, hogy „csípjetek meg, ez nem a valóság”.

- Láttad már a filmet?

- Nem, így nagy meglepetés lesz számomra. Remélem, hogy láthatom előtte. Talán. Paul nem titokzatos, de nem akarja megmutatni senkinek, amíg tökéletes nem lesz, amit én teljesen megértek. Nagyon izgatott vagyok, hogy láthassam. Tudom, hogy mire számítsak, ugyanakkor nem is. Őrület lesz látni, hogy hogyan jön össze minden; ez egy csodálatos film és Paulnak egy csodálatos munkája.

- Biztosan nagyon izgatott vagy. Mit gondoltál, amikor először olvastad a forgatókönyvet? Ez elég intenzív és egyedülálló könyvön alapul, úgy gondolom, hogy kicsit eltér majd a forgatókönyv.

- Nem, miközben ez egy Paul Thomas Anderson film, úgy csinálta, ahogy ő akarta. A könyv és a forgatókönyv közti különbség annyira kevés, bár megnyugtat, hogy hűséges maradt történethez. Voltaképpen, ezt tisztelem leginkább Joaquinben, hogyha egymás mellett volnának a könyv és a forgatókönyv, alapvetően azt kérdezné, hogy „Melyiket akarod a kettő közül?”. Azok az emberek, akik nagy rajongói a könyvnek, értékelni fogják ezt.

- Milyen volt mellette dolgozni?

- Lenyűgözött engem. Nem voltam biztos benne, mire számíthatok, és természetesen féltem először, de csodálatos. És természetesen együgyű (nevet), de a lehető legjobban. Ő egy tehetséges ember, és kedves is.

- Ő egy ritka tehetség.

- A munka vele jelenetről-jelenetre hihetetlen volt. Vidám, de olyan jellegű, hogy könnyű vele a munka, semmi sem akadályoz meg, hogy tényleg élvezd jelenetet. Csodálatos volt vele és Martin Shorttal dolgozni, aki hisztérikus. Nagyon szórakoztató volt a forgatás.

- Beszéltünk Joaquin Phoenixről és Martin Shortról, de van még sok más szereplő is; egy hatalmas és figyelemreméltó stáb, Anderson a leghíresebbje a Magnolia óta. Milyen volt együtt dolgozni ennyi veterán színésszel?

- Más volt, mint amire számítottam... én nem tudom mit vártam, de amit kaptam, az volt, hogy az emberek szeretik a munkájukat. Ott volt egy gondolat erről a dologról, ami jó volt, mert mindannyian ugyanazt a dolgot akarták. Ők veteránok, de igazán földhöz ragadtak, és tényleg nem volt sok dráma, vagy ilyesmi. Úgy értem, Maya Rudolph kilenc hónapos terhes volt és ott volt a baba is, amíg forgattunk! (nevet)

- Ó wow, ez az elkötelezettség.

- Igen, ott volt a lakókocsija az ajtó jobb oldalán, és ott volt a baba is. Szó szerint felvett egy jelenetet, és rohant etetni (nevet). Őrület volt, de nagyon aranyos!

- Volt ott olyan színész, akivel különösen izgatott voltál, hogy forgass?

- Mindegyikükkel akartam dolgozni, ez egy ilyen őrült csapat, de azt hiszem, Joaquin. Ő briliáns, valóban zseniális. Teljesen lenyűgözött.

- Paul Thomas Anderson egy hihetetlen rendező, milyen volt vele dolgozni? Hogyan segít felkészülni a jelenetre?

- Ő annyira vicces és annyira édes, van neki egy csodálatos látása. Hihetetlenül gyakorlatias, de a lehető legjobb módon. Ott van a próbákon, mezítláb, hogy „Hé srácok, mi a helyzet?” Ő nagyon-nagyon nyugodt. És amit nagyon tisztelek benne, az – bár nem hiszem, hogy a stúdiók mindig kedvelik őt ezért – hogy ő szó szerint annyi időt vesz igénybe, amennyi csak lehetséges, hogy egy jelenet, olyan legyen, ahogy ő akarja. Ha ott van 4 órát vagy 8 órát a helyszínen, őt nem érdekli. Olyan csodálatos dolgozni egy ilyen emberrel. Az első napon, azt mondta, hogy „ez az, amit várok a jelenettől, szóval így csináld, azután pedig úgy csinálod, ahogy te akarod.”

- Ad esélyt arra, hogy megismerd a karaktert.

- Ahhoz, hogy a szabadság és a rugalmasság tényleg meglegyen, bele kell élnünk magunkat a karakter helyzetébe, és formálni a jelenetet, és ő tényleg szabad kezet ad ebben, ez egy színész álma.

- Tudnál nekünk kicsit mesélni a karakteredről, Japonica Fenwayről? Értem, hogy ő egyfajta szabad szellem.

- Ő egy nagyon különleges ember. Egy drogfüggő és részese a történetnek, ami azon alapul, hogy mi folyik körülötte, része a hiányzó daraboknak. Joaquin Phoenix karaktere elutazik sok különböző helyre, és nagyon sok különböző réteg van az ő történetében, és örülök, hogy én vagyok az egyik közülük.

Fotók: Jennifer Rocholl

hirdetés

hirdetés