Miért húznak csíkot a magasan szálló repülőgépek?
Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Korábban már írtunk arról, hogyan képesek a repülőgépek fennmaradni a levegőben. Most röviden arról lesz szó, miért húznak csíkot maguk után.
hirdetés
Bizonyára mindenki hallott már arról az összeesküvés-elméletről, mely szerint a repülőgépeket igazából nem is emberek szállítására használják, hanem mindenféle vegyi anyag kibocsátásával szándékosan mérgezik velük a lakosságot, és erre az lenne a bizonyíték, hogy csíkot húznak maguk után.
De komolyra fordítva a szót, természetesen erről szó sincs – hiszen kinek és mi célja lenne ezzel? A magyarázat sokkal, de sokkal egyszerűbb: a jelenség hasonló ahhoz, amiért a mi leheletünk is látszik a hidegben, vagy amit a szemüvegesek is jól ismernek, amikor hideg levegőről hirtelen meleg és párás helyre lépünk be, bepárásodik a szemüvegünk.
A modern, sugárhajtású utasszállítók utazómagassága a földfelszíntől mérve 10–13 km közé esik, ebben a magasságban pedig a levegő hőmérséklete –50 °C körüli. (Hogy miért mennek fel ilyen magasra a repülőgépek, szintén egyszerű az oka: mivel a reakció elvén működnek és sokkal ritkább odafent a levegő, vagyis kisebb a légellenállás, így jóval kevesebb üzemanyagot kell felhasználniuk a nagy repülési sebesség eléréséhez, mint ha alacsonyan szállnának.) A sugárhajtómű tüzelőanyaga szénhidrogén-alapú éghető folyadék (a közkeletűen kerozinnak nevezett petróleumfajta), és mint jól tudjuk kémiai ismereteinkből, a szénhidrogének elégésekor szén-dioxid és víz keletkezik – ugyanez van az általunk kilélegzett levegőben is, ahogy a hajtóművek által kibocsátott forró gázsugárban is. Mivel a meleg levegő több páratartalmat képes felvenni, mint a hideg, ezért az lehűlve felhő formájában kicsapódik – ez az az ún. kondenzcsík, amit látunk.
De joggal kérdezhetnénk, hogy ha látszik a leheletünk a hidegben, akkor miért nem húznak a felszálló repülőgépek is csíkot maguk után a földfelszín közelében? Nos, a különbség az, hogy a kilélegzett levegő relatív páratartalma jóval nagyobb (90-95%), mint a hajtómű által kibocsátott meleg levegőé, ezért az utóbbi esetben sokkal hidegebb és ritkább levegőre van szükség a felhő létrejöttéhez.
hirdetés
hirdetésAjánlott cikkek
Szólj hozzá!
Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Belépek vagy Regisztrálok
Kommentek
Legolvasottabb hírek
Chloë Grace Moretz coming outtolt.
Nézd meg, milyen jelmezt választottak!
Borotvált fejjel debütált egy SNL partin.
Édesanya lett a színésznő!
Irtó cuki fotót rakott ki.
Kiosztotta a kommentelőket.
Kiderült, mit vár el hivatalos eseményen.
Elmesélte, miért árulta el.
Hivatalosan is felvállalta.
Hiába hittek a kapcsolatukban.
