Mi fán terem az épületbiológia?

Megosztás

2021. július 13. 18:06   |   

Az épületbiológia olyan tudomány, amely az épített környezet egészségi veszélyeit vizsgálja. Ez bármi lehet, az építőanyagok és a háztartási termékek vegyi anyagaitól kezdve a mérgező gázokig, a házi poratkáktól az allergénekig, a penésztől az elektroszmogig, az ivóvíz szennyeződésektől a geopatikus stresszig. A cél egy élhetőbb és fenntartható lakókörnyezet létrehozása. Az épületbiológia öt nagy témakört és 25 irányelvet ölel át, ezeket mutatjuk mos meg.

hirdetés

Milyen feladatokat lát el egy épületbiológus?

Az épületbiológusok tevékenysége kiterjed a tanácsadásra az egészséges otthonok tervezésétől az épületek építéséig és felújításáig, valamint a káros anyagokkal terhelt épületek vizsgálatára és helyreállítására is. 

Csak némi ízelítő az épületbiológus feladataiból:

• Egészségre ártalmatlan építőanyagok kiválasztása

• Energiatakarékos épületek tervezése

• Belsőépítészeti, lakberendezési tanácsadás

• Átalakítási, felújítási terv az épület egészségesebbé tételéhez

• Mérgező és káros anyagok feltárása és eltávolítása

• Penészedés megszüntetése

• Elektroszmog minimalizálása

Ha szeretnél épületbiológiai tanácsadásra jelentkezni, keresd a BIOKAY vályogvakolatokkal foglalkozó Biobaushop Kft. szakembereit! 

Az épületbiológia irányelvei

Az épületbiológia egészséges, szép és fenntartható épületek létrehozásáról szól, olyan tudományág, amely figyelembe vesz ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontokat is: 

1. Egészséges beltéri levegő

• Elegendő friss levegő biztosítása

• Mérgek, penészgombák, baktériumok kiiktatása

• Kellemes illatú anyagok használata

• Elektroszmog csökkentése

• Természetes anyagok előtérbe helyezése

2. Megfelelő építőanyagok

• Hőszigetelés

• Nedvesség csökkentése

• Hőtároló anyagok használata

• Elektromágnesesség, rádióhullámok kerülése

• Fűtésnél a sugárzó hő előnyben részesítése

3. Emberközpontú tervezés

• Harmonikus arányok és formák

• Érzékelések támogatása

• Természetes fényforrások előnyben részesítése

• Ergonómiai és élettani szempontok figyelembevétele

• Tájhagyományok és regionális specialitások beillesztése

4. Fenntartható környezetvédelem

• Energiafogyasztás csökkentése, megújuló energiák használata 

• Káros környezeti hatások kerülése

• Természeti erőforrások megőrzése

• Regionális építőanyagok, helyi építési módok előnyben részesítése

• Ivóvízkészlet megóvása

5. Társadalmi és közösségi kapcsolatok

• Infrastruktúra optimalizálása a kiegyensúlyozott vegyes használatra: rövid távolságok a munkahelytől, bevásárlás, iskolák, tömegközlekedés, alapvető szolgáltatások és kikapcsolódás

• Emberibb és környezetkímélőbb lakókörnyezet kialakítása

• Ellátási láncok optimalizálása, régión belüli közösségi hálózatok kialakítása

• Szennyezés- és zajmentes helyek kiválasztása

• A településeken a zöldterületek arányának növelése

hirdetés