McKenzie-torna – nem csak sérveseknek!
A gerincsérv kezelése kapcsán gyakran említett, elismert módszer a McKenzie-torna. A Robin McKenzie, új-zélandi gyógytornász által kifejlesztett, manuálterápiás technika azonban nemcsak a gerinc esetében használható sikerrel. Mi mindenre jó a módszer, és mire nem alkalmas? Cikkünkben utánajártunk!
hirdetés
A torna, ami mégsem az
A nevével ellentétben a McKenzie-módszer nem egy “torna”. A más néven MDT-módszernek (MDT= Mechanikai Diagnózis és Terápia) is nevezett terápia valójában egy, az adott ízület szempontjából irányspecifikus mozgásforma. Ennek lényege, hogy egy vizsgálat után már a gyógyulás kulcsát a kezelőorvos visszaadja a páciensnek. Így ő a saját maga által végzett házi feladatokkal csökkentheti panaszait. A McKenzie torna a Sherlockrehabnál is elérhető, mint az egyik leghatékonyabb módszer a gerinc- és ízületi fájdalmak ellen.
A McKenzie-terápia hatása eltérő lehet: a problémák súlyosságától, az esetek egyediségétől is függ. Amennyiben komplex esetekről van szó, akkor kiegészíthető más, manuálterápiás módszerekkel is. Derékfájás, nyaki és háti gerincsérv mellett vállfájdalomra, valamint nagyízületi problémák esetén is sikerrel alkalmazható.
A McKenzie-terápia előnye, és a vizsgálat lefolyása
A legnagyobb erénye ennek a módszernek az, hogy nagyon kevés személyes alkalom szükséges a megfelelő irányú mozgás felmérésére. Így a páciens az otthona kényelméből, a saját ütemében kezdheti el gyógyítani önmagát, a gyakorlatok segítségével.
De hogyan is néz ki az első vizsgálat? Először azt mérik fel a szakemberek, hogy a különböző mozdulatokra, testhelyzetekre hogyan reagál a páciens. Hol és mennyire érez fájdalmat? Ha ez megvan, akkor már egyből látható, megoldás lesz-e a gyógytorna, vagy egy manuálterápiás szakellátásra kell inkább irányítani. Ezt követően állítják fel a hipotézist: néhány kérdésből megállapítják, hogy valószínűleg milyen mozgásforma lesz a betegnek a leghatékonyabb. Végül a javulást eredményező mozgásmintát kiválasztják, utána pedig házi feladatot kap a páciens.
A módszerrel így a beteg saját maga is aktívan menedzselheti fájdalmát – mindezt fájdalomcsillapítók nélkül. Ez a terápia nem okoz rászokást, viszont a kisugárzó fájdalmak nagy mértékben csökkenthetőek vele. A páciensek a leggyakrabban mechanikai akadálytól (derangement), deformációtól (poszturális) vagy szöveti károsodástól (diszfunkció) szenvednek. Ezek a problémák mind remekül kezelhetőek ezzel a terápiával.
Kiknek nem ajánlott a módszer?
Azoknak, akik nem mechanikai szindrómával küzdenek, azaz tartósan a tüneteiken sem lehet változtatni. Ilyen például a krónikus fájdalom szindróma, a gerinccsatorna szűkülete vagy épp a keresztcsonti és csípőízületi problémák. Ezek esetében más manuálterápiás módszerek, illetve a fizikoterápia lehet hatékonyabb.
hirdetés
hirdetésAjánlott cikkek
Legolvasottabb hírek
Kiderült, mi volt a szervezetében.
A kislány nem élte túl a szülést.
Kiderült, miért maradt tovább az országban, mint először tervezte.
Kiderülhet, kitől szerezte a drogokat.
Kellemetlen helyzet alakult ki.
A színésznő riposztja meglepte a férfi vendégeket.
Ilyen megjegyzésre nem sokan számítottak tőle.
Nagyszerű hír a színésznőről!
Kiderült, ki lehet az új választott.
Éppen aznap írt neki.
