ScreneFAN profilja

Hi' Guys!

Nevem: Wiky

Korom: 12

Hajam: Vállig érő S. Barna

Stílusom: Kicsit (Nagyon) Flegma vagyok, még a felnöttekkel is. Igazi devil vagyok! :) ;)

Szeretem az olyan stílust amely kiegyensújozza az én makacsságomat.

Kegvenc Bandám: Tokio Hotel; One Direction!!

Kedvenc énekesem. Bill Kaulitz;Selena Gomez; Karai anna;...

Kedvenc Idézeteim.

,,A lány szerette, A fiú nem.
A lány felnézett rá, A fiú nem.
A lány szerelmet vallott, A fiú megalázta.
A lány sírt végette, A fiú kinevette.
A fiú csak akkor jött rá mit tett,
Amikor a lány sírjára virágot tett."

 

 

,,Van aki könnyen kapja meg azt, akit szeret, van aki sír és szenved. Van aki
könnyek nélkül tud feledni, és van aki meghal, mert igazán tud szeretni."

 

Próbáltalak levegőnek nézni, de rájöttem, hogy levegő nélkül nem tudok élni!

 

Ő nem tudta elfogadni, hogy vége

Kést ragadott és tett valamit végre.

Lassan végighúzta csuklóján a kést,

S várta míg előbugyog a vér.

 

Leült és nézte ahogy csorog

S elgondolkozott...

Vajon miért ragadott kést,

És vágta fel ereit?

 

Lassan elkezdett szédülni

Már-már alig tudott ülni.

Ledőlt a székről kínjában

Forgott a világ minden irányban.

 

Körülötte már minden véres,

Könnyezett, s elszállt belőle az élet...

Suttogott valamit mielőtt elment:

?Drágám, én téged nagyon szeretlek!?

 

Elég volt egy perc, hogy megszeresselek, de nem elég egy élet, hogy elfelejtselek!

 

Az élet egy keringő, melyet eltáncolsz a sírig, életed csak attól függ, kivel táncolod végig!

 

Elvitted tőlem a Napot, a Holdat és minden csillagot. Többé szivárványt sem láthatok, nem mámorítanak illatok. Nélkülük még elvagyok, de nélküled én meghalok!

 

 

“Arcod varázsa csordultig betölt s egy pillantásodért is sorvadok,nincs más, nem is akarok más gyönyört,csak amit tőled kaptam s még kapok”

 

 

 

 

Történetek még amik tetszenek:

 

 

Lilian Silvernight… Egy másik élet…Valahol máshol 1.rész Név.: Lilian Silvernight Kor.: 14 Lakhely.: Lotishe,Németország Úti cél.: Berlin, Németország Igen. Elköltözök…Apa azt mondta, hogy elég nagy vagyok, hogy megismerjek valakit aki régen fontos volt neki…Lövésem sem volt ki a franc lehet az. Apa azt kérte valami normális ábrázatot varázsoljak magamnak… Igen elég érdekesen nézek ki 14 évesen… Fekete a hajam és mindenem fekete… Imádom a lilát és a feketét is… És piercingem is van… egy a nyelvemben… egy meg a szám oldalán… Elég érdekesen sminkelem magam… oké „normálisabb” ábrázat megvan. Megyek mert egy óra múlva várnak minket ebédre egy helyen. nem tudom hol de apa azt mondta örülni fogok neki… Szóval elindultunk… az úton végig emo zenét hallgattam… Igen emo vagyok és ezt én vállalom is… Hol tartottam? Ja igen az út… szóval a fülemben végig üvölt a zene és én felhúzott lábakkal hallgatom az Amor for sleep-et… Aztán Th-t. Amikor megérkeztünk kiszálltam a nagy ház előtt és elakadt a lélegzetem… kipakoltam a csomagtartóból és behúztam a bőröndöm a nagy kerten keresztül az ajtóig… apa szorosan jött mögöttem és amikor bekopogtam egy majdnem 2 méter magas „srác” nyitott ajtót… először csak néztem ahogy apa kezet ráz vele az meg felüvölt az anyának hogy itt vagyunk… A nő lejött és elkerekedett a szeme majd odajött hozzám és megölelt miközben ezt mondta: -Jó hogy itt vagy! Valami fontosat kell mondanunk neked apával…-mondta majd betessékelt a nappaliba. Leültek a kanapéra egymás mellé én meg velük szembe… Majd beszéli kezdtek: -Remélem jól fogod magad érezni! Egy nagyon fontos dolgot kell elmondanunk neked…-mondta a nő majd apa folytatta: -Kislányom! Ő itt…-mutatott a nőre.-…az anyád…-elakadt a szavam mikor kimondta az utolsó szót… Csak néztem magam elé… könnybe lábadt a szemem… mikor aput kérdeztem anyáról nem akart szólni semmit csak annyit hogy majd megismered ha eljön az ideje… Soha eggyetlen képet nem láttam róla csak amikor apa laptopján néztem fimet… mikor kerestem a verseket amiket írtam mert tudtam hogy apa elmentette őket és őrzi mint a szeme fényét… -Szóval most jött el az idő?!-mondtam kicsit szipogva… -Igen most!-monda apám…-A bátyáidnak is be kell mutatnunk…-mondta majd kiabált az emeletre hogy jöjjenek le… aztán két 2 méter magas tag mászott le a lépcsőn… -Bill Tom ő a kishúgotok Lilian…-kezdte „anya” -Tessék?-kérdezték egyszerre.-Anya ezt nem teheted! És mikor… csináltátok ezt? Nekünk mért nem szóltatok!?-kérdezte a fonott fejű… -Mert nem voltatok rá felkészülve... és mi sem… -És hogy nem vettük észre hogy anya terhes???-kérdezte a fekete ábrázatú… eléggé furcsálltam hogy fiú létére festi magát de nállunk az emo fiúk is festik magukat… -Mert koncertezni voltatok… meg turnén és arra gondoltunk hogy nem kéne ezzel stresszelni titeket…-mondta apa -És most úgy kell a kiscsajra néznünk hogy a húgunk???-kérdezte ismét a fonott… -Hé én is itt vagyok! Nekem sem nagyon hű de jó hogy 14 évesen ismerem meg az anyámat és akkor tudom meg azt is hogy van két bátyám kik nem ketten hanem négyen vannak az igaziak meg az egójuk!-üvöltöttem ültömben majd felálltam és kiviharzottam a házból a kertbe a legeldugottabb részére… Már egy órája ott lehettem mert elkezdtek keresni. Aztán arra eszmélek fel hogy elmennek mellettem… araszolni kezdtem majd valamire rátenyereltem és halkan eleresztettem egy áut… aztán hallottam egy hangot és a hozzá tartozó arcot is megláttam amikor bemászott hozzám… -megtaláltam! Ott volt ahol én szoktam lenni ha zaklatott vagyok…-mondta majd kezet nyújtott és felhúzott a földről…-Lehet hogy mégis csak rokonok vagyunk?-kérdezte mikor visszasétáltunk a házba. -Lehet…-mondtam -Megbocsátassz??? –kérdezte mikor bementünk az ajón. -Meg de mások kicsit tapintatosabban ha lehet… nem akarom elcseszni a viszonyomat a tesóimmal akik nem mellesleg menő zenészek és a nyomdokukba akarok lépni…-mondtam csak nagyot néztek de apa mosolygott. - Ugyan szerinted nekem nem esett le kapásból hogy ki vagy??? Csak azért voltam kiborulva mert kicsit bunkók voltatok és nem bíron ha valaki megmondja mit és mit ne tegyek… - Azt látom!- mondta majd végig nézett rajtam és csodálkozva nézte a peircingem mire nyelvet nyújtottam neki. -Na!!! Ez az én ötletem volt…-méltatlankodott. -Talán mégis rokonok lennénk!?-kérdeztem mosolyogva -Ja amúgy Bill vagyok…És ezek szerint nem kell bemutatkoznom… -Nem! És már most mondom hogy mindenhova veled szeretnék menni…Én ilyen… kötődős fajta vagyok… -Remek…-mondta majd megölelt. Apa és anya csak néztek… Szóval Billel megtaláltam a közös hangot… És szinte mindenben meggyezik az ízlésünk… -Gyere Lilian! Együnk…-mondta anya… Leültünk enni, és mint megtudtam Tom is lejött bocsánatot kért és aztán csak röhögtünk megállás nélkül… -Sokkal érettebb vagy a korodhoz képest…-mondta mikor valami komoylról kezdtünk beszélni… -Sokan nagyobbnak néznek 13-nál mondjuk 15-nek…De emgem nem zavar… De az téged fog ha egyszer lenyomlak gitárban!-mondtam mosolyogva -Tessék? Tudsz gitározni??? -Aha és zongorázni is… és sokan mondják hogy a hangom is jó!-mondtam kicsit szégyenlősen… -Halljuk!-mondták egyszerre. -Nee lécci! Szerintem nem jó a hangom…-kezdtem volna de láttam hogy nem menekülök meg ez elöl szóval elkezdtem… -Like a Phantomrider I’m diing tonight…-becsuktam a szeme és átadtam amgam az érzésnek… Mikor ismét kinyitottam a szeme mindneki tátott szájjal bámult. -Mi van???Ennyire rosz volt?-kérdeztem kicsit félve a választól… -Nem…épp ellenkezőleg… Billnek van gy vetéjtársa…-közölte velem Tom -Na azért annyira nem volt jó…-kezdtem volna de félbeszakított Bill. -Nincs de! Nagyon jó volt… Most már értem mért akarsz velünk tartani mindenhova… -Akkor jó…-mondtam majd felálltm és a mosogatóba tettem a tányérom…-Köszönöm az ebédet… anya…Ezt még egy kicsit furcsa lesz megszokni de menni fog… -Semmi baj…-mondta-De ha neked jobb úgy akkor nyugodtan tegezz! Simone vagyok… -Rendben…-mondtam majd kopogtak…-Kinyitom!-rohantam az ajtó felé… -Szia hát te ki vagy?-kérdezte egy hosszú hajú srác. - Hát ... én…- mondtam dadogva -ÁÁ George és Gustav… Semmi baj… a húgunk…-mondta Bill majd odasétállt mellém…-Most költözött ide… Szó szerint… -Aha az más….mondta Gustav majd besétáltak az ajtón… Elkezdtek valamiről beszélgetni én megkérdeztem anyát hogy elmehetek-e körülnézni és azt mondta mehetek… Bementem mindegyik szobába… A kinézetükről meg lehetett állapítani hogy melyik kinek a szobája… aztán mikor az utolsó szobához értem akkor megálltam… egy fekete ajtó volt…Benyitottam és leesett az állam… Gyönyörű volt… Fekete falak… és minden fekete volt… és egy nagy zongora volt a sarokba állítva az ablakkal szemben… Leültem elé és játszani kezdtem… teljesen megfeledkeztem mindenről… és arra eszmélek fel hogy 6 ember áll a szoba ajtajában és tapsoltak… megijedtem és felugrottam a helyemről… Apa nem volt annyira meglepődve mint mindenki más… -Emberek bár nem akartunk tagfelvételt tartani ezt most muszály…-mondta Tom…-Lilian lenne kedved velünk tartani??? -Ez most komoly???-kérdeztem mosolyogva. -Igen komoly! De ezt vehetjü igennek?-kérdezte Bill -Igen!!!-üvöltöttem majd ugrálni kezdtem…-És mikro megyünk?? És hova? -Ma délután próbálni… és te is jössz! Bemutatunk Davidnek és majd ő megmondja mit fogsz csinálni…-mondta Bill.-De az biztos hogy te fogsz velem duettezni a Geisterfahrer-ben! -Az az egyik kedvencem!-mondtam majd visszaültem a zongorához.-Átírtam öm zongorára…-mondtam -Halljuk!!!-mondták egyszerre -Oké!-majd játszani kezdtem…Kb. 3 perc múlva megint tapsoltak… -De a Hilf mir fliegen a kedvencem… az megy a legjobban és azt imádom a legjobban… De ha unjátok ahogy zongorázok… -HALLJUK!-üvöltötték egyszerre megint… -Oké-Oké… De ha nagyon elragadtatom magam az a ti hibátok… Ha ezt játszom mindig eggyé válok a dallal…-mondtam majd játszani kezdtem... -Komm und Hilf Mir fliegen…-énekeltem… Mikor végeztem akkor még jobban leestet az álluk -Mi van?-kérdeztem mosolyogva -Lilian Köszöntünk a Tokio Hotel-ben…-mondták egyszerre -Jajj de jó!!! –mondtam boldogan…-Lemehetek a bőröndömért…?-kérdeztem majd felálltam a zongorától. Lementem a cuccomért de Simone még megállított: -Nagyon szép hangod van! Ős tehetség vagy mint a bátyáid! Csak tudd hogy már most büszke vagyok rád…-mondta majd megölelt… Felmentem a szobámba mivel már rájöttem hogy az enyém. Egy kotta füzetet találtam a zongogára téve egy idézettel az első oldalon… „Ha rossz kedved van… vagy csak magányra vágysz ide elbújhatsz a világ elől… Csak csukd be a szemed és érezz!” átolvastam vagy háromszor mire rájöttem hogy Bill írta… Lezuhanyoztam és a fekete pizsimben még leültem a zongorához és elkezdtem játszani a Yiruma-Kiss The rain-t… Aztán meguntam magam mert már ötödére játszottam le… Befeküdtem a fekete ágyba a fekete ágyneművel és elaludtam… másnap 10-kor keltem…már mindenki fent volt és engem néztek hogy én mért nem vagyok kész mert 10 perc és indulni kell… 30 perc lett a 10-ből.. és ez is rekord idő nálam mikor órákat állok a zuhany alatt… -Bocsi! Nagyon el fogunk késni??-kérdeztem Billtől mikor már a kocsijában ültünk… -Nem de David leszedi a fejünket…-mondta Tom -Sajnálom hogy miattam késtek el…-mondtam már a stúdióban… -Emberek… Bill és Tom…és… ő ki?-mutatott rám egy alacsony emberke… -Ő Lilian… -mondta Bill.- A húgunk… -Az meg hogy?-kérdezte David féltepsi szemekkel… -Az most nem fontos de az fontos hogy mire képes…-kezdett áradozni Tom.- Tud énekelni meg zongorázni és gitározni is tud…-mondta Tom az utolsó szót kicsit csendben ejtve… -Lilian mutasd meg léci!-kérlelt Bill - A Hilf mir Fliegen-t!!!!-üvöltöttek egyszerre a tesóim… -Jó de csak ha David is szeretné… Nem akarok a terhetekre lenni…-kezdtem szabadkozni kicsit elbújva Bill mögé… -Nem kell félni! Gyere nem harapok… Ha a fiúk így áradoznak nem lehet rossz…-mondta majd kezet nyújtott…-David Jost…a fiúk menedzsere… -Hello Lilian Silvernight…mielőtt megkérdeznéd igen Silvernight mert megváltoztattam… Szerinted nem lenne feltűnő hogyha valakinek az a neve mint a híres ikerpár Tom és Bill Kaulitznak?-kérdeztem mikor a zongorát kezdtem keresni… -Ja erre van…-mutatott a hátam mögé David… -Á köszi… Akkor most mit játsszak?-kérdeztem - HILF MIR FLIEGEN-T!!!!!! De már mondtam egyszer!-üvölötte Bill -Jó-jó oké!!! De akkor elvárom hogy MINDENKI figyeljen…-adtam ki a parancsot... Majd odasétáltam a zongorához és játszani kezdtem… Mindenkinek leesett az álla… Beleértve Davidet is… -Mondtam hogy üdvözlünk!- ölelt meg Bill mikor felálltam… - Osztozom a véleményen…-mondta David… -Ez most komoly???-kérdeztem ugrálva… Majd megöleltem Davidet…-Óh bocsi… -Semmi baj… a fiúk is ilyenek voltak… és amikor megnyertük az első Cometet akkor Bill még el is sírta magát… -Ez komoly??? Most lebuktál!!!-mondtam mosolyogva majd nyelvet öltöttem Billnek. Mindenki nézett mikor meglátták a kis golyót a nyelvemben.-Mi van?? Az ember már nem is szórakozhat??? -Nekem az nem tetszik ami a szádban van!-mondta Bill -És mért nem??? -Csak mert ez az én ötletem volt…-pufogott -Emberek most hogy nem 4 tagú a csapat hanem 5 be kéne jelenteni hogy hányan is vagyunk pontosan… -Szóval pár napon belül az első interjúm is meglesz?-kérdeztem mosolyogva. -Igen meg… pontosabban 2 nap múlva… -Szuper… -mondtam kicsit izgatottan…-És nem kéne próbálni? -Nem ma csak azért jöttünk ide hogy téged is bevegyünk… Szóval menjünk haza…-mondta Bill. Mikor visszaértünk a házhoz Simone már várt minket… Elmeséltem hogy innentől a TH nem 4 hanem 5 tagú… csak azt nem tudom hogy min fogok játszani… -Te Bill arról nem is beszéltünk hogy… -Mit fogsz játszani…? Igaz?-csak bólogatta m-én arra gondoltam hogy a Geisterfahrer-t azt mindenképpen veled éneklem…Aztán lesz néhány szám amit csak te egyedül lásd Hilf mir fliegen zongorán…a többiben pedig… ha szeretnéd… gitározhatsz… de csak ha szeretnél… -Igen szeretnék… de csak ha Tom nem sértődik meg… -Én miért? Inkább csak örülök hogy te is ott leszel…-mondta majd megölelt… -Tudjátok milyen jó azt látni hogy a gyerekeim ilyen jól elvannak???-kérdezte Simone… -Ajj… Éhes vagyok!!!-kezdtem nyafizni… -Oké… a kaja a hűtőben van mert én már ettem egy órája. -Mi? Mennyi az idő?- kérdeztem fél tepsi szemekkel… - 2 óra 20 perc…- mondta Simone… -Az más…-mondtam majd csörögni kezdett a telóm.-Haló? David??? Honnan tudod a számom???-kérdeztem a telefon másik végében lévő Davidtől. -Billtől… de ez most nem lényeg… valaki keres téged…kapcsolom mert épp Amerikában van az az illető…-mondta David. -Jó de ki az???-kérdeztem -JB… -Mint Jónásék mert rájuk nem vagyok kíváncsi… -Nem!! Valami Justin Bieber…Ő se érdekel?-kérdezte -De… de eddig azt se tudta hogy létezek… És honnan tud rólam??? Te mondtál neki valamit?? De ez most komoly???-kérdeztem izgatottam -Igen! Komoly felhívott mert hallotta hogy Kaulitzéknak van egy húguk és mindent tudni akar rólad… És valami olyant mondott hogy duettezni akar veled… De lehet hogy csak szórakozik… nagy mókamester ám… -Mind1 kapcsold…-mondtam.-Hallo? -Szia! Justin vagyok… annak ellenére hogy csak most fedeztek fel… elég sokat hallottam rólad… és többek közte azt is hogy tudsz zongorázni meg gitározni… és hogy hangod is van… -Igen… de ez még nem hivatalos… még nem is voltam sajtó tájékoztatón és mielőtt megkérdeznéd igen duettezek veled de már a fiúk lecsaptak rám… A TH innentől 5 tagú… elkéstél…-mosolyogtam. -Nem baj… majd szép lassan átfolysz ide… Jó a kiejtésed… -Mi? Ja anyanyelvi szinten tudok angolul… valami 3 évet ott töltöttem mert apa ragaszkodott hozzá… -És mikor jössz?-kérdezte teljes közvetlenséggel… Nem tudtam mit mondani éreztem hogy a fülem ég mert vörös vagyok… -Mikor a fiúknak ott lesz turnéjuk… kb. 1 hónap… de addig még annyi minden változhat… -Rendben akkor egy hónap múlva… csak ne fuss el…szia.-mondta majd letette… -Szia…-súgtam magam elé…majd leviharzottam a lépcsőn…idő közben megváltozott a külsőm… kinőttem az emoból és kicsit normálisabb külsőt vettem fel… a hajam már nem volt fekete… a természetes színét tartottam meg… az erős fekete szemfestéket felváltotta a kicsit szolidabb smink…és a ruhatáramat is lecseréltem… Így jobban tetszek magamnak is és a családomnak is…mikor leértem nagy meglepésemre mindenki engem nézett -Mi az?-kérdeztem… -Az embert már fel sem hívhatja egy híres ember??? -De… Jól nézel ki…-mondta anya. -Fiúk ugye jól tudom hogy egy hónap múlva Amerikában turnéztok??? -Persze de te is jössz… vagy programod van?-kérdezte kaján vigyorral Bill… -Tulajdon képpen igen… Justin Bieberrel van találkozóm… duettezni akar velem… -Ajj szegénykém… Sorban fognak állni érted a többiek… Csak ne szálljon a fejedbe a dicsőség…-mondta Bill. Másnap megvolt az első sajtótájékoztatóm is. Jól ment…Amíg szóba nem került mit akarok… aztán Bill kimentett… Az az egy hónap hamar eltelt és már azt veszem észre hogy az Amerikai reptéren állok a saját 10 meg Bill 10 bőröndjével és várom hogy visszajöjjenek… Telóm megállás nélkül csörög… de én csak egy hívást várok… Mikor meglátom a nevet a kijelzőn rögtön felkapom… -Szia! Mizujs arra fele?-kérdezem… -Semmi különös… Merre vagy??? -Még a reptéren… a bátyáim nem képesek elintézni azt a rohadt buszt… -Aha... Szóval ma lesz egy medencés buli nálam… Mindenki aki számít ott lesz… Selena… Miley… és ha van kedved akkor te is eljöhetnél… és megbeszélhetnénk azt a duettet is… -Ez jól hangzik… Még jó hogy hoztam fürdőruhát… most mennem kell mert itt vannak a tesóim és tiszta idegek mert nincs itt a busz…sija! Ja elküldenéd hova kell mennem?? Smsben? Köszi -Nincs mit! És akkor várlak… Szíja…-mondta majd letette a telefont… Nem sokkal később már jött is az SMS hogy hova menjek… -Bill? Ugye ma nincs semmi különösebb elfoglaltságunk?-kérdeztem mikor Bill leült mellém. -Nem nincs de nem mehetsz el egyedül.. ne feledd itt már ismernek téged… De amúgy semmi kifogásom hogy lógsz valakivel a sasát korosztályodból… Mi úgyis bulizni megyünk.. jól jött ez a medencés izé.. de valakinek el kell kísérnie… egy vagy két testőrnek… És ígérd meg hogy nem iszod halálra magad… -Jó de én választhatok ki jöjjön velem? És utána elmennek és ha vége az egésznek csak akkor jönnek vissza? Ugye? -Igen de valakiknek akkor is veled kell menniük…-mondta Bill.-Amerika veszélyes egy ennyire szép 16 évesnek… Ráadásul még sztár is vagy… Szóval testőr nélkül nem mész sehova…-mondta szigorúan- Anyának egy darabban kell visszavinnünk… -Jó!-mondtam majd nyomkodni kezdtem a telómat..Írtam egy SMS-t Justinnak hogy mikor kell menjek és hogy nem egyedül megyek mert jön velem két testőr is mert a bátyám azt mondta hogy nem mehetek el egyedül… Majd 3 perc múlva jött a válasz hogy semmi baj mert mindenki testőrrel jön és hogy 19-re kell mennem.14:45… remek… -Mikor megyünk máá’-kérdeztem már rohadt nyűgösen mikor már 2 órája a reptéren dekkoltunk… -Nem sokára…-mondta Bill már félálomban. -Nem lenne egyszerűbb taxizni?-vetettem fel az ötletet… -Mégis hogy teszel be 10 bőröndöt egy csomagtartóba???-kérdezte Tom gúnyosan… -Nem tudom….-mondtam majd jobbnak láttam befogni… aztán 10 perc múlva Saki állított be a buszvezető. -Mégis hol a francban voltál?-kérdezte Bill -Dugó volt… -De ideszólhattál volna hogy nem érsz ide…-mondta mikor beszállt a buszba… -Fáradt vagyok… lehet hogy mégsem megyek Justinhoz…-kezdtem előszedni a telóm…. -Még van időd… 16 van… 16.30-ra ott vagyunk a szállodában és akkor még aludni is tudsz előtte… És akkor nem leszel fáradt…-mondta Bill…-Ne hogy már a mi hülyeségünk miatt mondd le életed első olyan buliját ahol mér te is mint híresség leszel ott… -Hát jó…-mondtam majd visszatettem a telefont a táskámba… És úgy lett ahogy Bill mondta… 16.45-kor már az ágyban voltam és aludtam volna ha Tom nem kezd el üvölteni… Kimentem hogy megnézzem mit csinál… -Nem fejeznéd be??-üvöltöttem rá.-Tiszta ideg vagyok a buli miatt és akkor meg ezt csinálod… Fáradt vagyok, ha lehetne, egy kicsit csöndesebben nagyon megköszönném!-mondtam majd beviharzottam a szobába… Hamar elaludtam majd egy óra múlva keltem fel… Teljesen kipihenten… Elkezdtem készülődni… Elékaptam a kedvenc lila táskám amin smilek voltak és peace jelek… Jó nagy volt és minden belefért… Beletettem egy törcsit és a váltás ruhám… Fogtam magam felvettem a lila bikinim és visszavettem rá a ruhám… Egy rövid pink nadrág a legrövidebb fajtából és egy kék topp amire rávettem egy halványrózsaszín pulcsit mert azért már hideg van. A cipőm egy olyan papucs fajta volt de volt eleje és hátul pántos volt…Indulásra kész voltam kimentem a szobából. Bill épp tv-t nézett. -Jól nézel ki!-mondta majd megölelt.-Érezd jól magad. -Köszi!-mondtam majd kimentem a szobából... Az ajtó előtt összeszedtem két testőrt és elkértem Tom kocsiját… Mikor leértünk a kocsi épp a bejárat előtt parkolt így csak be kellet szállnom. Elmondtam a sofőrnek hogy hova is kell mennem és ő már hajtott is… Mikor odaértem elakadt a szavam… Justinnak elég nagy kérója van… Már kicsit sötétedett de a medencés buli este jó… Csöngettem… Justin nyitott ajtót és rögtön leesett az álla… Kinyitotta a kaput és még mindig csak tátotta a száját… A tenyeremet az álla alá tettem és becsuktam a száját. -Vigyázz a legyekkel…-mondtam mosolyogva…-Szia! Így személyesen… Lilian vagyok… -Szia… Justin…-mondta majd betessékelt… már mindenki a medencében őrültködött… Justin mindenkinek bemutatott és elmondta hogy én most lettem felfedezve a Kaulitz ikrek jó voltából… -De én erre nem vok büszke…-mondtam-Amúgy egyedül csináltam mindent… Ők csak a menedzserüknek mutattak meg… -mondtam már kicsit oldottan hogy nem én vagyok az egyetlen frissen felfedezett.. aztán elhangzott a „Vízbe!!” kiáltás és mindenki kézen fogva rohant a medencéhez… Nagyon jól elvoltunk… Aztán mikor mindenki elment enni én körülnéztem a kertben… elsétáltam hátra a ház mögé és akkor hallottam egy hangot… Olyan tiszta volt és magas… egy női hang… elkezdtem arra araszolni hátha jobban hallom… és hallottam is… Taylor Swiftet énekelt… White Horse… -Now it’s too late for you…-kezdte -And your White horse…-léptem be én is … bár nem akartam… -Bocsánat én nem akartam…-mondtam mikor láttam hogy a hintából felugrik és láttam hogy megijed… -Semmi baj… csak megijedtem…-mondta majd közelebb jött…- Leila vagyok… Leila Silvernight… -Ez most komoly??? Mert engem is Silvernightnek hívnak,,, Lilian Silvernight… Amúgy mért ülsz itt egyedül???- kérdeztem tőle… - Mert nem szeretem a tömeget… -mondta majd mosolyogni kezdett… -Szép a hangod!- mondtam… -Köszi… neked is…-mondtam… Majd elkezdtünk beszélgetni és egyre jobban megismertük egymást és akkor pattant ki a fejünkből hogy duettezni kéne nekünk… Meg is beszéltünk egy másnapi találkozót egy közeli fagyizóban… Majd mindketten kimentünk a ház mögül bulizni és tök jól elvoltunk… Mikor vége volt együtt indultunk haza és amikor megjöttek a testőreink akkor számot cseréltünk… Majd mindketten haza indultunk… mikor visszaértem a hotelba a fiuk már aludtak… gyorsan elmentem fürdeni és én is az ágyamba másztam… hamar eljött a másnap és azon kapom magam hogy már a kocsiban ülök és a fagyizó felé tartok… -Szija! –köszönt 3 puszi keretében… -Hello mizu?-kérdeztem mikor leütünk… - Hát Justin keresett tegnap és azt mondtam hogy velem voltál… Nem baj??, Amúgy elég érdekes nekem az a Justin veled kapcsolatban… Lehet hogy beléd esett… - Nem hinném… mondjuk jól jönne… de hova gondolok… Amúgy két hetünk van összeszedni valamit mert 2 hét múlva EMA… És oda hivatalosak vagyunk… Mint a Silvernights… -Télleg? Ezt honnan tudod?-kérdezte egy epres fagyi keretében… -Tegnap hívott a fiúk menedzsere… tudod David és akkor modta hogy mi is meg vagyunk hívva és jelölve vagyunk, mint új előadó… -És honnan tudta meg az EMA bizottsága hogy mi is „előadók” vagyunk???-kérdezte. - Talán Justin de nem biztos…- mondtam a sztracsatellás fagyimmal a kezemben… - És hogy szedünk össze egy dalt 2 hét alatt?- kérdeztem tőle - Nekem már van egy.. csak kérdés hogy tudunk e hozzá zenészeket keresni… - Majd a tesóim… nem az milyen lenne már?...- kezdtem volna belegondolni… - A papám azt mondta hogy nekem elvileg van egy együttesem… nem olyan durva csak egy kicsit… és nem olyan zenét játszanak ami hétköznapi… elmehetünk megkérdezni őket… De a Silvernights az marad! Nekem nagyon bejön!!!- mondta mosolyogva. - Nekem is! Akkor megyünk???- kérdeztem majd nagyot nyaltam a fagyimból. - Persze! Csak felhívom Josht hogy otthon vannak-e… - mondta majd tárcsázni kezdett… - Remek pont otthon ülnek… szóval kocsiba és induljunk…- mondta majd a kocsija felé tessékelt… - Fel kell hívnom Billt hogy ma nem megyek próbálni mert összejön egy saját is…- közöltem Leilával aki csak bólogatott hogy rendben… 2 perc alatt lerendeztem majd a Josh fajta együttesről kezdtünk beszélni… Leila elmondása szerint nagyon jók és megérdemlik azt a díjat… mondjuk én kicsit féltem… mert még sosem voltam díjkiosztón úgy hogy én is fellépő vagyok… Majd megérkeztünk és az ajtóban 3 170 cm-es srác állt… - Középen Josh… Mellette Mike és a sor végén pedig Max… - Hello Lilian Silvernight vagyok…- köszöntem nekik…- És szerintem az új banda tag… - Rendben… - mondta Max…- na gyertek mert van dolgunk… És akkor még a hangodat is meg kell hallgatni…- mondta majd befelé tolt minket egy hangszigetelt szobába… - Na halljuk!- adta ki a parancsot Mike… - Oké…- mondtam majd elkezdtem énekelni az Automaticot… - Ez remek…-mondta egyszerre a három fiú… - Köszi…- mosolyogtam. Egózhattam volna hogy tudom meg ilyenek de nincs okom rá… még… - Nos akkor most eljátsszuk Liliannak azt a nyavalyás számot!- mondta Leila - Haljuk!- mosolyogtam… Ez egy nagyon remek szám volt… - Azt hiszem meg is van mivel indulunk az EMA-n… - mondtam… - Csak át kell venni veled… Kb. ugyanolyan a hangszínünk szóval nem lesz baj… - Oké!- mondtam majd beálltam a másik mikrofon mögé… - Hú Lilian ez remek…- áradozott a három fiú. - Ugye milyen jót szereztem!?- mosolygott Leila… - Ugye milyen jó vagyok???- kezdtem egózni. - ÓÓÓ…- mondták egyszerre…- Azt hittem nincs is egód! - De van! Csak még minek…- mondtam mosolyogva… Az a 2 hét javarészt próbálással ment el… Nagyon jól összeszoktunk és nekik is tetszik a Silvernights név… Mikor a hotelbe mentem megláttam Billt egy csajjal… Nem látszott rajta hogy utálná Billt… épp ellenkezőleg… ott smároltak a szálloda előtt… Mind1 bementem és közben odaköszöntem Billnek… semmi válasz… Talán annyira elfoglalt hogy a saját húga sem érdekli… remélem nem... Mikor felértem Tom a tv-t bámulta. - Tom!? Tudod hogy az öcséd épp most smárol odakint? - Tudom… Valami nagyon szerelmes csaj lehet… tegnap találkoztak… Azóta is itt van a csaj… és még rám mondják hogy kihasználom a rajongókat… - Mind1 engem nem zavar de az igen hogy odaköszöntem és le se szart…- mondtam Tomnak.- Holnap EMA!!! Készültök? - Ja… asszem az Automaticot adjuk elő… Már ha Bill szíveskedik kimászni a csaj torkából… - Én a saját bandámmal megyek… Mármint a Silvernigts-szal… - Az jó… Mint új előadó? - Aha! –mondtam majd leültem mellé. - Mit nézel?- kérdeztem. - Nem tudom… De ez mi???- kérdezte majd felhangosította…- Ez nem lehet… Ez most van… Itt a szálloda előtt… És élő adás… Basszameg Bill ezt elcseszted!- mondta majd kikapcsolta… Én már nem voltam ott. Leviharzottam hozzájuk és nem érdekel mit zavarok meg felhozom Billt és elbeszélgetünk egy kicsit… - Sziasztok!- köszöntem mikor leértem. - Szia Húgi… Mesélj mi van?- kérte Bill… - Baj! Gyere fel… És te is jöhetsz… Ezt látni kell...- mondtam majd felrohantam… Ők jöttek utánam… - Bill ezt nagyon elkúrtad… Mindenhol ez megy…- mondta Tom majd bekapcsolta a TV-t… - Ez nem igaz…- kezdett vörösödni mert tudta hogy ki csinálta…- És én még megbíztam benned…- intézte a szigorú szavait a csajhoz… - Gyere! Hadd dühöngje ki magát!- súgta Tom mire hátrálni kezdtem… - mi ez?- kérdeztem mikor bearaszoltam Tom szobájába… - Mindig így kiborul ha valaki átveri… de ez most nem az átlagos kiborulás… ez valami más… nem szokott ennyire vörös lenni a feje… - a francba! – mondtam… - Kint hagytam a telim és Leila hívni fog mert megbeszéltem vele hogy ma még próbálunk holnapra…- mondtam majd a kilincs felé kikukucskáltam a kulcslyukon és látom hogy tiszta csend van… Ránéztem Tomra aki szintén fölállt és velem jött a nappaliba… Sehol senki csak néhány ruhadarab… Tomra néztem…. - Ezt most komolyan gondolják??? Lebasszuk őket a sárga földig Bill kiborul utána meg lefekteti a csajt?...- borultam ki… - Lehet hogy csak erre kell neki Bill… minden esetre ha kijött elbeszélgetek vele…- mondta Tom… Megkerestem a telim és épp indulni akartam mikor Bill sétált ki az ajtaján… szúrós pillantást vetettem rá majd elhúztam a csíkot… - Neki meg mi a baja?- kérdezte kicsit ingerülten… - Csak az ami nekem is… Nem fogod fel hogy az a csaj csak kihasznál??? Nem!- válaszolt helyette Tom. – Csak mert az előbb csesztünk le téged a sárgaföldig vele együtt és akkor te fogod magad és lefekteted? Hogy lehetsz ilyen?- kérdezte ingerülten… Eközben én már Leilánál voltam… És valaki hívott.: - Szasz’ mizu veled?- kérdezte a hang a telefon másik végéről. - Á szija Justin… semmi különös csak a bátyám most baszta el a bandája életét… de engem ez nem tudom miért érdekel… - Mit csinált??- kérdezte kedvesen… - A szálloda előtt smárolt egy idegen csajjal aki azt felvette és 10 perc múlva még a csapból is ez folyt…- mondtam mosolyogva mert örültem hogy Justint érdekli… - Aha az gáz… Na figyu csak azért hívlak mert lesz egy… - Medencés buli megint… nálad és én is meg a banda is hivatalos… Tudom Leila már mondta… - Ó télleg akkor jó… az EMA után közvetlen… mindenki velem jön… Usher odaadta a kéróját…- mondta boldogan - Akkor holnap az EMA-n tali! Szia!- mondtam majd letettem… Boldogan mentem Leila házába ahol már csak rám vártak hogy elkezdhessük… - Bocsi a késésért volt egy kicsi baj a bratyómmal… - Semmi baj...- mondták egyszerre - Kezdhetjük???- kérdezte Max. Mindenki bólogatott így át mentünk a garázsba ahol már minden kész volt… - Remek akkor holnap 19.30-ra jövök ide és akkor együtt megyünk az EMA helyszínére, mint együttes…- mondtam 30 perc próba után… 2. rész Mikor hazaértem a csaj már nem volt ott… Tom épp Billel beszélt a délután történtekről és arról hogy így mutat nekem példát hogy egy kiadós lecseszés után is élvezkedik… - Sziasztok…- köszöntem. - Á szia! Hogy ment?- kérdezte Tom… - Jól holnap együtt megyünk az EMA-ra és én nem is jövök csak valamikor későn mert hivatalosak vagyunk Justin Bieberhez egy medencés bulira…- közöltem inkább csak Tommal mert Billre rohadtul haragudtam… - Az jó nem? – kérdezte Bill… - De… nekem… de neked is mert egyedül leszel itthon mert én elviszem Tomot is… jöhet fel az a csaj… Amúgy csak tudatom veled hogy rohadtul haragszom rád… Tomtól elfogadtam volna mert tudom hogy ilyen… de tőled? Ezt te sem gondoltad komolyan igaz?- tettem fel a költői kérdést majd beviharzottam a szobámba és nagy puffanással bevágtam az ajtót… - Ezt jól megcsináltad… Tudod milyen zaklatott? Szerintem a duettről is letehetsz vele…- Mondta Tom majd utánam jött… - Lilian Bejöhetek?- kérdezte - Be… - Mi a baj??? - Szerinted mégis mi?- borultam ki…- Holnap EMA, tök szarul érzem magam… Én felnéztem rá… Amit elért az életben… és kitartott… és erre ezt műveli… Én nagyot csalódtam benne… és ezt el fogom mondani anyának… - Ne… Kérlek… ezt beszéljétek meg ti… - Én nem beszélek vele… - Jó. Akkor majd akkor ha mindketten lenyugodtatok… Bill… nagyon szeret téged mint a húgát… és nem akarja elcseszni a kapcsolatotokat… mint testvér… - Jó…majd beszélek vele…- mondtam majd bezuhantam az ágyba. - Én megyek… Pihend ki magad… Holnap nagy nap lesz…- mondta Tom. - Köszönöm hogy megértesz…- mondtam majd megöleltem… - Jól van… - mondta majd kiment… Én felültem a nyitott ablakba és bedugtam a fülem… Lenéztem a 4.-ről és láttam hogy Bill elsétál azzal a lánnyal… Hilf mir fliegent hallgattam… mint mindig amikor zaklatott vagyok… Majd megcsörren a telim… Justin… Ránéztem az órára 22.00 mit akar ez ilyenkor??? Felvegyem? Ne vegyem??? Végül is felvettem… - Szia! Mi a baj?- kérdezte mikor nem szóltam bele… - Csak tudod…- majd elmondtam neki mindent… töviről hegyire… - Uh… ez nagyon durva…- mondta - Az és még szarabb az egészben hogy alig 17 óra múlva színpadara kell állnom egy dallal… és Billék is ott lesznek… és zavarni fog a jelenléte.. - Ne zavarjon… Gondolj valami szépre… - Rád???- csúszott ki a számon… - Az is lehet… vagy a mamádra vagy a papádra… A tesódra Tomra. - Oké köszi a tippet… de szerintem nem ezért hívtál… - Szerinted van esélyem Leilánál??- kérdezte végül… - Szerintem ezt tőle kéne megkérdezned… - mondtam kicsit zavartan - Na mind1 Miután Justin letette elaludtam majd reggel arra kelek hogy az ágyamban vagyok… 12.55 Szuper… El kell kezdenem készülődni mert nem leszek készen… 18.55 már tűkön ülök hogy menjek… Szóltam a 2 testőrömnek és azok kikísértek a kosihoz… 19.45 már Leilánál vagyok és kezdünk egy utolsót próbálni… Majd 20.00 kor indulunk a helyszínre… Még előtte fotózás meg ilyenek… 21.00 kor elkezdődik és persze hogy mi kezdünk… Leilával kézen fogva sétálunk fel a színpadra és még akkor is fogjuk egymás kezét mikor elkezdünk énekelni. Mikor vége van a számnak vastaps fogad minket… - Mondtam hogy jók vagyunk! - Oké télleg mondtad!- mondtam mikor lejöttünk a színpadról… Aztán jött az eredmény hirdetés… Persze hogy mi lettünk az elsők… De komolyan. Mi nyertünk… felsietetünk a színpadra és én még könnyeztem is… Végig vártunk mindenkit aztán a végén odajön hozzánk egy menedzser… - Jók voltatok! –mondta… - Mit szólnátok ha holnap egy fagylalt keretében megbeszélnénk egy kis szerződést… Na mit szóltok???- mondta kedvesen. - Rendben… megegyeztünk… - mondtuk egyszerre… Az ember elment majd nagy ugrálásban törtünk ki… - Mondtam hogy jók vagyunk…- kezdte Leila… - Na most jöhet az egód Lilian…- kezdték a fiúk - Haha… Amúgy meg kéne keresni Justint… Bulizunk!!!- mondtam hangosan… - Lányok!!! Erre! Én itt vagyok!!!- közölte velünk Justin… Beszálltunk a kocsijába és elhajtottunk… Tök jól elvoltak Heidivel… és néha megfogták egymás kezét meg ilyenek… Aztán az este végén még az első csók is elcsattant… Aztán mivel már híresek vagyunk… elhagytuk Justin házát és mi is kivettünk egy elnöki lakosztályt abban a hotelban ahol mi voltunk Billékkel… A legmagasabb szinten… A fiúk rögtön mentek ledőlni de mi még kibeszéltük a csókot… - És olyan jól csókol…- kezdett áradozni Heidi… - Pedig olyan fiatal…- mondta majd bebújt mellém az ágyba… Aztán észre vettük hogy úgy hasonlítunk mint az ikrek... - És neked van tesód?- kérdeztem - Van… és már ismerem is… Anya azt mondta hogy apával fogsz élni és hogy én sem vele fogok élni hanem a keresztszüleimmel… - Te azt hiszed hogy Tomék elviselnek még egyet belőlem???- kérdeztem mosolyogva. - Igen mert muszáj lesz nekik… Tegnap beszéltem anyuval és azt mondta hogy kibővítik a házat… Mire hazaérünk addigra kész lesz… - Az jó… lesz…- mondtam majd elaludtam… Heidi nem sokkal utánam elaludt és reggel őrült röhögésre kelünk fel… kézen fogva szépen lassan kisétáltunk hogy megnézzük mi történt… - Mi a szart csináltok???- kérdeztem kómásan… Kinyitottam a szemem és láttam hogy valami nagy őrültséget csinálnak… Na ne… az az én telefonom? - Ti meg mi a szart csináltatok a Barrymmel??? - Semmit… Josh rálépett… - Szuper…- mondtam…- Új telót kell vennem… - Sajnálom.. Tudod mi itt ültünk és leesett és én ráléptem és sajnálom… - Semmi baj… úgyis kell egy másik…- mondtam majd visszafordultam a szobánk felé és bementem. Bill jóvoltából megint visszatért az a hülye depressziós picsa, aki eddig voltam… A hajamat visszafestettem feketére… és a szerkóm is megváltozott… fürdeni meg az alap tisztálkodást még hajlandó voltam de hajat mosni már nem… A körmömet lerágtam és feketére festettem… mikor találkozom Billel levegőnek nézem de fáj hogy ilyen lett… Mindig ott van mellette az a csaj akit az udvaron kaptunk rajta… Soha nem haragudtam még így senkire. De egy reggel anya hívott hogy kész a ház… Örültem hogy végre lesz hely ahova bezárkózhatok a világ és főképp Bill elől… Nos a fiúknak még turnéjuk van. Heidi még itt marad a bandával egy kicsit de azt mondta hogy mire vége ennek a turnénak ő is otthon lesz… Felszálltam a buszra búcsúzás után. Még sokáig néztem Heidi után de már csak a hotel ajtót láttam… Leültem a kis fotelba és elkezdtem zenét hallgatni. Valami nagyon depressziós voltam mert már arra sem emlékszem mikor mosolyogtam utoljára… Talán akkor mikor megnyertük az EMA-t… - Ennyire rosszul vagy?- kérdezte Bill… Neki nem akartam válaszolni… csak felé fordítottam a fejem… A szemem ki volt sírva… Elegem van belőle… - Igen mért nem látszik?- kérdeztem gúnyosan… Felkeltem és bevágtam a szobám ajtaját… - Ez tudod hogy a te hibád… Elmondta hogy öngyilkos akar lenni… Miattad… De lebeszéltem róla… Szerencséd hogy apát mindennél jobban szereti… - Köszönöm…- mondta Bill. - Ne nekem köszönd… Ez csakis a te hibád… És amint látod nehéz lesz helyre hozni…- mondta Tom… Én ezt ne hallottam mert a fülemben ott üvöltött a Black Veil Brides- Knives and Pens-je… Elegem volt Billből meg abból hogy mindig csak félvállról veszi a dolgokat… Aztán jött a Taylor Swift- White Horse-ja…Akkor már sírtam… Nem bírtam megállni. Végre megérkeztünk… Én voltam az első aki elhagyja a buszt. Oda rohantam anyához és sírni kezdtem. De nagyon… aztán mikor kicsit megnyugodtam elmondtam neki mindent elölről hátulra… Anya csak nézett majd amikor ahhoz a részhez értem hogy mit csinált Bill elkomorodott és azt mondta hogy már nagykorú és nem lehet megmondani neki hogy mit mikor és hol csinálja… - De akkor is… Lecsesztük őket a sárgaföldig és akkor Bill lefekteti a csajt… - Mit csinált? Ez most komoly?- kérdezte anya. - Igen… ő volt a példaképem… Tomnak elnéztem volna mert tudom milyen… de neki??? Én nem hiszem el hogy mi tesók lennénk…Elég bajom van és akkor még ez is? - Nyugodj meg majd elbeszélgetek a bátyáddal… Mellesleg valaki már nagyon vár téged…- mondta anya majd Heidi bukkant elő a kiszögellés mögül… Ugyan olyan gyönyörű volt mint eddig csak most kicsit magasabb volt… - Gyere velem!- mondta majd megfogta a kezem… Elvezett a saját szobájába és mindent megmutatott… Nagyon szép volt… anya nagyon kitett magárét… Aztán átvezetett egy másik szárnyba. - Ez a te szobád…- mondta majd kinyitotta az ajtót. Elállt a szavam… Nagyon szép volt…Minden lilában pompázik… az ágynemű fehér. Láttam egy ajtót, ráböktem Heidi csak bólogatott. - Ó basszameg…- mondtam majd belevetettem magam a gardróbomba… Minimum 20 Converse… 5 Vans… És legalább 10 DC cipő várt rám. Ezek egy polcon…. A másik polcon voltak az alkalmi és a mutatósabb cipők… De egyen nagyon megakadt a szemem… Egy Gucci. Meg sem merem kérdezni mennyi volt… - Anya sejtette hogy csak 10 centivel leszel alacsonyabb… azóta gyűjti neked ezeket mióta apa bejelentette hogy ide költözöl… - mondta Heidi. Csak bólogattam majd egy folyosót vettem észre… elindultam rajta. Egy nagyobb szobába vezetett… Hajvasaló hegyek és smink dögivel… Szín szerint csoportosítva. Kicsordult a könnyem… Én ezt miért érdemlem?? Heidi leültettet a kisszékbe és kibontotta a hajam… Nagyon zsíros volt… Kifésülte majd kivasalta… a hülye frufrum a fejem tetején landolt egy csattal eltűzve és feltupírozva… Heidi leszedte a hónapos fekete sminkem és egy szolidabb barna sminket csinált nekem… Az a rohadt emos picsa eltűnt… Újra én voltam… Mosolyra görbült az arcom… Felkeltem és megöleltem Heidit… - Köszönöm!!!- mondtam neki… - Ugyan! De gyere! Van még valami!- mondta majd kivezetett a „gardróbból” és az asztalomhoz vezetett… Egy doboz volt rajta… az is lila volt… leszedtem a csomagolást és egy Apple feliratú dobozt pillantottam meg… - Öcsém…- mondtam mikor kinyitottam a dobozt… egy Apple telefon volt… de nem iPhone… egy feltolható, klaviatúrás telefon… Természetesen lila… - Tudom hogy még nem jött ki… anyának mégis adtak… És a csapat is ideköltözik… - Mi van???- kérdeztem felnézve a telóról… - Mondom… ők is ideköltöznek… nekik is van egy rés csak nekik a cuccokat is ide kell hozni… Meg van beszélve a családjukkal is… És a szerződést is aláírtuk csak te depis voltál és nem jöttél el… nem is rángattunk volna… Semmi értelme nem lett volna… - Köszönöm!- mondtam majd megint megöleltem… - Na gyere mert kész az ebéd… - mondta majd megfogta a kezem és levezetett az ebédlőbe… - Üdv újra az élők világában!- viccelődött Tom. - Jaj de nagyon vicces valaki… Amúgy hol az én drága Bill bátyám???- kérdeztem mikor leültem az asztalhoz… - Kiment elé… - Na ne már hogy idejön!?- kezdtem kiborulni… - De sajnos… Ragaszkodott hozzá hogy eljön hozzánk ebédre… A buszban is ott volt…. - Hogy mi???- kérdeztem egyszerre Heidivel. - Mondom ott volt a buszban… Bill csak inni jött ki a szobájából… Következtetés?! Jobb elfoglaltsága volt… - Már akkor megölhettem volna azt a nem kívánatos személyt??? – kérdeztem gúnyosan… - De nem teheted… Bill szereti és ez ellen nem tudsz mit tenni… - Ki fogja használni… És egy nap lelép …- mondtam miközben mosolyt erőltettem az arcomra. –Jönnek… - Szuper…- „örvendezett” Tom és Heidi egyszerre. - Sziasztok! Valamit el kell mondanunk…- kezdte Bill. - Fogadok hogy összeköltöznek…- súgtam Heidinek. - Mi összeköltözünk!- jelentette ki a csaj… - Hogy megmondtam!- mondtam Tomnak és Heidinek… - Igazad volt húgi… Télleg rossz hatással van rá!- közölte velem Heidi… - Gyertek ti is enni… Kész a kaja… - Ó én ne kérek… vegetáriánus vagyok…- mondta a csaj… - Ó egek… még egy vega…Én nem osztozok vele…- adtam mindenki tudtára… - Te is az vagy? Bill nem is mondta…- közölte a csaj…- Szia… Noémi vagyok… - Szia Lilian… Billék legkisebb húga…- ráztam vele kezet… - Az nagyon jó… Én is a legkisebb vagyok… - Nézd most nincs kedvem beszélgetni… Eléggé felkavart ez az egész hogy te meg a bátyám… és még a szállodai incidenst sem felejtettem el… Tudod egy nap az ember mindnet megbocsát csak sosem feledi el amit tett előtte az illető… Én is megfogom szokni csak hagyjatok időt nekem… - mondtam majd felálltam az asztaltól és elindultam a szobámba a kajámmal. - Nyugi mindig ilyen…- mondta Bill… de én már a szobámban voltam és leültem a zongorám elé… Elővakartam a füzetet ami Billtől kaptam… Elkezdtem játszani és 30 perc múlva kimentem a szobából… - Heidi gyere egy kicsit!!! – üvöltöttem ki neki a kiszögellés mögül… - Megyek! Mi a baj???- kérdezte. - Semmi… van egy új dal… És a szöveg is megvan… Érdekel? - Persze… na gyere menjünk…- mondta majd mikor beértünk a „szobámba” elkezdte mondani: - Annyira idegesítő ez a csaj… folyton Bill nyakán lóg és lesmárolja minden egyes másodpercben… - Jó engem nem érdekel… de ez tetszeni fog! –mondtam majd leültem a zongora elé és játszani kezdtem… - Ez Oltári! –mondta Heidi mikor abba hagytam… - Mondtam hogy tetszeni fog… - Annyira ügyi vagy…- mondta a hang a hátam mögül.. - Te meg hogy a szarba kerülsz ide??? - Jöttem a hang után… és nem mellesleg gyönyörű hangotok van… - Hát…köszi… Heidi a fiúk mikor jönnek? - Amikor Justin elengedi őket… - Mi??? - Nyugi buliznak… - Azért - Figyelj lehet hogy bunkónak fogok tűnni de utálom ha valaki kopogás nélkül jön be. - Sajnálom… csak azért jöttem hogy elmondjam Bill az enyém… - Ó télleg És ha ezt mi elmondjuk neki akkor is a tiéd lesz?? - Tudunk rólad…- mondtuk Heidivel majd röhögni kezdtünk… - Jól megleszünk mert amíg nem újítják fel a házam itt fogunk lakni… - Oké… És te mit csinálsz úgy általában?- kérdeztem kedvesen. - Menedzserkeddem… Csak most nincs kit… - Az jó… nekünk most van de hamarosan kilép mert talál helyettünk egy jobbat .- mondtam kedvetlenül… - Akkor leszek én nektek a menedzseretek. - Az jó lenne! Akkor hívjuk a fiúkat és akkor megbeszélünk mindent…- mondta majd nyúltam a telómért hogy sms-t írjak Joshnak hogy jöjjenek… - Aj… Még Amerikában vannak… - Se baj!!! Addig hadd halljam amit az EMA-n adtatok elő!! Így akusztikusan… Bill nagyon áradozott rólatok… - MI???- kérdeztük egyszerre… - Mondom! Bill oda volt meg vissza… nagyon büszke rátok… - Télleg? Ez nem látszik rajta… - Pedig az! Na halljam…- leültem a zongorához és elkezdtem játszani a Finish című számunkat…- Ez oltári…- mondta Noémi amikor befejeztem - Nekem van egy olyan érzésem hogy a brátyókáim nem sokáig maradnak a csúcson… Megdöntjük a felállított rekordokat!- mondta Heidi majd mindenki lepacsizott a másikkal… - Ez meg mi??- kérdezte Bill mikor belépett- Azt hittem már rég legyilkoltátok egymást majd csókot nyomott Noémi szájára… - Nem csak leszedünk titeket a csúcsról!- közölte kedvesével a mi új menedzserünk. - Ajjaj! Fel kell kötni a nadrágot fiúkák…- mondtuk egyszerre Heidivel… Miután kisétáltak Bill meg Noémi… Elhatároztam hogy megmosom a hajam és leszedetem róla a fekete hajfestéket. - Én le tudom szedni… Akarod?- kérdezte Heidi - Aha…- mondtam majd Heidi beültetett a székbe megmosta a hajam majd valahogy a sampon habjával együtt kijött a fekete hajfesték is… - Köszi…- mondtam - Nincs mit… A húgom vagy… Ha csak 10 perccel is, de a húgom vagy… - Szeretlek…- mondtam majd megöleltem…Ezek után mindent együtt csináltunk és egymásnak mondtuk el a bizalmas dolgokat… mint például hogy beleestem Fabiba… A Killerpilze dobosába… mondjuk felvettük a kapcsolatot meg találkoztunk is párszor de nem nagyon látom rajta h belém szeretett volna… aztán egy nap reggel arra kelek fel hogy egy SMS-t kaptam Fabitól… Szia! Szeretnék találkozni veled valamikor ma… Megoldható? Valami nagyon fontosat szeretnék mondani neked… írj ha megszeretnéd tudni miaz… Puxa: Fabi Ez különös… mért írná pont nekem szívecskével a nevét… mind1 visszaírtam neki: „Szia! Igen érdekel, mit szeretnél mondani. Hol tudunk találkozni? Mi lenne, ha a téren találkoznánk a kútnál… mondjuk délben… Írj, ha úgy jó! Pucca: Lilian♫ Majd elküldtem… válasz már csak annyi érkezett, hogy „oké”. Másnap nagyon izgatott voltam hogy Fabi mégis mit akar mondani… 11.30-kor már kész voltam… Úgy gondoltam sétálok egy kicsit előtte ezért 45-kor már elindultam otthonról. Pont a harangszóra értem oda… és a kútnál már ott állt Fabi is… - Szia…- köszöntem neki - Hello…- köszönt ő is majd megköszörülte a torkát… - Fáj valamid? Beteg vagy??- kérdeztem kétségbe esve… - Nem dehogy… csak… nagyon szép vagy…- mondta kicsit zavartan… - Te is…- mosolyogtam rá… - Tudod, amikor először megláttalak csak azt hittem képzelődök… aztán láttalak az EMA-n… Aztán egyre jobban beléd szerettem... - Mi?? Ezt most jól hallottam?- kérdetem kétségbe esett pillantással.. - Igen… csak nem tudom mért mondtam el…- mondta majd szembe fordult velem…- Mióta megláttalak ki sem tudlak verni a fejemből…- mondta majd lehajolt hozzám. - Mért vagyok ilyen kicsi…- mondtam mosolyogva… - Nekem tetszik hogy ilyen alacsony vagy…- mondta majd megcsókolt… Olyan különös volt… Olyan lágy… nem álltunk ott sokáig… mivel mind ketten híresek vagyunk nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust… elég lesz majd akkor ha hivatalosan jelentjük be… Istenem mikre gondolok… - Lehet egy kérdésem?- kérdezte tőlem. Bólogattam mosolyogva…- Akkor mi most…- nem engedtem, hogy befejezze a mondatot megint csak bólogattam… - Szuper…- mondta majd kézen fogott és elsétáltunk… Nem sokáig sétálhattunk, mert megcsörrent a telefonom… - Bocsi a nővérem…- mondtam majd felkaptam… - Igen… Mi? Miért? Jaj istenem mért nem tud nyugton maradniii… Nem tudok… és mégis mit csináljak??? Ah szuper… Akkor megyek haza… szia. - mondtam lehangoltan. - Mi a baj?- kérdezte Fabi… - Haza kell mennem, mert a bátyám valami eszméletlen nagy őrültséget tett és bezárkózott a szobájába és nem hajlandó mással beszélni csak velem… - Az gáz… Holnap találkozunk?- kérdezte mikor szembe fordult velem és megfogta a kezem - Szerintem igen…- mondtam mosolyogva majd megcsókoltam. - Szia! - Szia…- mondta majd elengedett… Elkezdtem futni mer tudtam, hogy valami nagy baja lehet Billnek, ha bezárkózott… Mikor hazaértem teljes volt a csend… mindenki engem várt. Gyorsan ledobtam a cipőm és elkezdtem felfutni az emeletre… Bill szobájából halk szipogás hallatszott… - Bill? Bejöhetek? Lilian vagyok!- mondtam majd nyílt az ajtó de Billt nem láttam… - Ó… Lilian… Elment… itt hagyott…- kezdte majd megölelt mikor leültem mellé az ágyra… - Kicsoda??? Noémi…- Bill csak bólogatott majd megint szipogni kezdett… - Nem… ajj… csak hazament megírni a szerződésünket és a laptopjáért mert hívták hogy annyira már bemehet a házba és csak azért nem szólt neked mert azt akarja hogy meglepetés legyen neked mikor odaköltözöl… - mondtam mikor kerítettem neki egy zsepit… - Ezt csak azért mondod hogy megnyugodjak… - Nem… Noémi még ma itthon lesz és csak azért nem szólt neked mert így jobb neki… és azt hitte neked is… Várj…- mondtam majd a telefonomért nyúltam mert SMS-em jött…- Tessék itt van!- mondtam majd Bill kezébe adtam a készüléket… Szia Lilian! Baj van házzal de már jövök haza mert már nagyon hiányzik az én Jütim… Szerződést megírtam… de nem az igazi… Majd este beszélünk mert érkezem! Mondd meg neki hogy hiányzik és hogy puszilom és hogy ne haragudjon! Puca: Nojcsii… - Tessék! Nem megmondtam???- kezdtem megírni neki a választ de a bátyám kikapta a kezemből azt… - Na ezt majd visszakapod…- mondta kajánul mosolyogva és elkezdte bepötyögni a szöveget a telefonomba… - De remélem hagytok majd aludni… Tudom mi jár a fejedben… és merem remélni hogy azért figyelemmel lesztek rám, Heidire, ANYÁRA főképp… Szerintem holnap sok dolga lesz és szerintem nem nagyon szeretné „azt” hallgatni… - Jó nyugi!- mondta majd megölelt… Felálltam és kimentem… - A telefonom kéne!- mondtam majd nyúltam is érte… - De csak ha nem olvasod el mit írtam neki! - Oké csak kérem mert én is várok egy SMS-t… - Oké. Tessék.- majd odadobta nekem a telefont…Kisétáltam a szobából… Lent mindenki engem bámult… - Mi van… Ja! Csak annyi hogy Nojcsi neki nem szólt hogy elmegy a cuccaiért mert azt hitte megjárja annyi idő alatt míg ő alszik… - Az más… - mondta Heidi majd kézen fogva besétáltunk a szobánkba… Ja elfelejtettem mondani hogy idő közben annyira elválaszthatatlanok lettünk Heidivel hogy a szobánkat egybe kellet nyittatni mert nem voltunk hajlandók egymás nélkül aludni… Leültünk a zongora elé és játszani kezdtünk… mióta mindkettőnknek van barátja öntjük magunkból a jobbnál jobb dalokat… Volt közöttük néhány szerelmes dal… vadulósabb és gyengébb is. Ezeket átdolgoztuk a zenekarra és már előttünk állt a kitűzött dátum, hogy mikor kell befejezni az új albumot, aminek a Together… nevet adtuk… Muris volt, mert az 2 hét múlva esedékes és még egy csomó sajtótájékoztatóra is el kell mennünk, hogy, megmondjuk, mikor kerül a boltokba a lemez meg ilyenek. - Heidi kész vagy???- kérdeztem már kicsit idegesen. - Igen! Mehetünk!- mondta majd kézen ragadott és elindultunk a német RTL székháza felé…persze kocsival. Csak nem gondoljátok, hogy gyalogolni fogunk… xD 3.rész A sajtótájékoztató jól ment… Az album megjelent… A fiúkkal fej fej mellet haladunk… Néha mi néha ők voltak előnyben. Aztán eltelt 1…2…3 hónap…Most turnén vagyunk és Noémi tök kivan mert 2 hónapig szinte nem találkozik Billel… - Ajj… már 30 perce nem írt vissza az SMS-emre… - Nyugi. Biztos alszik… - Délután 2 kor? - Fürdik?- mondta Heidi… - Nyugi… biztos csak nem hallotta…- mondtam majd a telefonom kezdtem babrálni… Írtam én is egy SMS-t Billnek: „Szia! Tényleg ne mondjuk el neki, hogy lesz egy meglepetésed? Am köszi hogy kölcsön adtad a buszt… Majd mi is szerzünk egyet… Tök jól megvagyunk… Csak Noémid parázik hogy mi van veled… Kérlek, válaszolj már neki, mert le sem veszi a szemét a mobiljáról! Köszi, Lilian. Kb. fél perc múlva jött a válasz de nem nekem hanem Noéminek… Aki egy elég termetes levelet küldött vissza