roseinthegalaxy. profilja

miau. Akarom mondani, üdvözöllek kedves kiváncsiskodó. Tudod, aki kiváncsi az hamar megöregszik, nem félsz? A Coke Képgalériában jársz. Néhány madárka beszökött, ne ijedj meg, sajnos a tetőn van egy kisebb rés, amin berepülnek. Ja, meg van még pár állatka, például jobbra ez az elefánt, amit még most sem tudok, hogy a francba került ide. A távozás után reklamációt nem áll módunkban elfogadni, de ha reklamálnivalód lenne, azt közölheted a képtárunk biztonsági őrével, aki nem mellesleg egy tigris. Egyébként nagyon emberszerető állat. Vajon párolva nagyon szereti az embereket. A távolból elcsíphetsz néhány dallamot, ami a tulajdonos kedvenc zeneszámaiból való.  A virágmintás tapétára nagyon vigyázz, francia, és vagy 200 éves. Ne csak a kiállított képeket nézegesd, hanem olvasd el a mellette lévő leírást is, hogy kicsit művelődj! Előre szólok: ne szàmíts semmi jóra, szokták mondani, jobb félni, mint megijedni. Arra van a bejárat, parancsolj!

Először talán a nevemről kéne beszélnem. Amikor regisztráltam ide, visszaforsíthatatlan Coca Cola mániában szenvedtem, nem, nem Pepsi, mert azt nem szeretem. Igen, tök más íze van a kettőnek (ezek szerint igen fejledt ízlelőbimbókkal rendelkezek). Akkor egy pohár coláért ki tudtam volna kaparni valakinek a szemét (most is megteszem, ha kell, csak nem kérek cserébe colát, hahaha). Igen tudom, baromi egészségtelen, tele van cukorral meg kátrnnyal, és előbb-utóbb megdöglök vag elhízok tőle. de basszus, miért kell ilyen finonak lennie?! A helyzet mostanság javult, nem túl gyakran iszom, viszont a név megmaradt.

Utálok magamról beszélni, de most kivételt teszek, pár mondatot leírok. Nem mondanám magam átlagosnak, de a tömegből túlzottan kitűnő embernek sem. Sőt, rendkívül irritál, ha valaki állandóan a középpontban szeretne lenni, feltűnési viszketegsége van, és azt hiszi, körülötte forog a világ. Kicsit antiszociális vagyok, de sokszor rájöttem már, hogy talán nem velem van a baj, hanem az emberek a hülyék, pont. Kevés emberrel jövök ki úgy igazán, de őszintén szólva egyáltalán nincs szükségem olyanokra, akik csak úgy vannak, és egyáltalán nem számíthatok rájuk.
Egy építészeti középsuliba járok, mert érdekel az építészet, és szerintem az ügyességem is megvan a rajzoláshoz, a tervezéshez. Ha nagy leszek, belsőépítész szeretnék lenni, ez az irány érdekel a legjobban. Bár az álommunkám az a divattervezés lenne. Imádom a különböző idegennyelveket, főleg az angolt, habár az elsődleges nyelvem most a német. Ha már jól megtanultam németül és angolul is, mindenképp szeretnék még egy nyelven is beszélni, ami a legjobban érdekel, az a francia, bár mostanában a svéd is egyre jobban tetszik.

Zenei téren elég sok kedvencem van, ennek ellenére úgy gondolom, elég válogatós vagyok, és nem hallgatok meg akármilyen dalt. A korosztályommal ellentétben nekem hányingerem van ezektől a mostanság "menő", tuc-tucos, zenének nem nevezhető valamiktől.

 A Paramore-t, az egyik kedvenc együttesemet nagyjából 3 éve ismertem meg, és egyből megszerettem őket. Tetszik, hogy nő áll egy rockbanda élén. Hayley ráadásul egy igazán kedves lány, aki törődik a rajongóival. Ez mutatja, hogy nem szállt el, mint sok más celeb, aki egyáltalán nem tiszteli a rajongóit, akiknek a sikereit köszönheti. Sajnálom, hogy Zack és Josh kiléptek, mert amikor még ők is voltak, más volt a Paramore. De ennek ellenére úgy gondolom, hogy Hayley, Taylor és Jeremy hárman is megállják a helyüket. Rengeteg remek daluk van, habár a szívemhez a legközelleb talán a Brick by Boring Brick és a Playing God állnak.

A Fall Out Boy-t már jópár éve ismerem, talán 2008-ban hallhattam őket először az I don't care című számukban, amit akkoriban éjjel-nappal hallgattam, és ami mai napig az egyik kedvenc dalom tőlük. Régóta hallgatom őket, de csak egy-két számukat. Néhány hónapja azonban egyre több számukat megismertem, és egyszerűen a rajongójuk lettem,  mondhatom, hogy a Fall Out Boy lett az egyik kedvenc együttesem. Sokan kritizálják az új albumot, nekem is sokkal jobban tetszett az úgymond régi FOB, de azóta eltelt néhány év, és ők is más zenét játszanak mint akkor. De ettől függetlenül az új számaikat is szeretem, a The Phoenix és a Just One Yesterday az, ami a Save Rock&Roll-ról az abszolút kedvenceim.                                                      

Lanát a Video Games-ből ismertem meg.  Egyből megszerettem a dalt, majd az előadóját is. Rendkívül kiváncsi lettem, hogy mégis ki ez a lány, akinek ilyen hangja van, és ilyen jó dalt énekel.  Különleges hang, egyedi dalok, hangzásvilág. A videoklipjei egyszerűen lenyűgözőek, a Video Games-é pedig nagyon ötletes. Lanát nagyra tartom azért, hogy mer más lenni, mint a többiek, nem 2 szót ismételget a dalaiban tuc-tuc aláfestéssel.

 A One Republic-ot már abban a pillanatban megszerettem, amikor a legelső számot hallottam tőlük. Az All Right Moves volt az, ami egyből belopta magát a szívembe, majd jött a Secret, a Stop and Stare, a Good Life, és a jobbnál jobb dalok. Ryan Tedder-nek igazán llemes a hangszíne, nagyon megnyugtató.  Imádom a stílusukat, és azt, hogy olyan egyediek. A Counting Stars pedig fantasztikus lett.                           

Taylor Momsen-t sokakkal ellentétben nem a Gossip Girl-ben láttam először, hanem akkor ismertem meg, amikor elkezdett énekelni. A The Pretty Reckless-t szinte megalakulásuktól kezdve figyelem. Egy igazán tehetséges lány, aki nem csak a zenében, hanem a színészetben is nagyon jó. Nem érdekel, hogy Taylor miképp sminkel, vagy épp milyen ruhákat hord. Ha ő így érzi jól magát, senkinek semmi joga beleszólni. Ameddig jól énekel, addig senki se nézze a külsejét.

 Igen, a Green Day.Ezt a bandát már pici korom óta ismerem és szeretem, rajongásom pedig csak nőtt az évek során. Az American Idiot album az abszolút kedvencem, mindegyik szám szövegét kivűlről fújom. örülök, hogy például a Boulevard of Broken Dreams-et vagy a Wake Me Up When September Ends-et mai napig játszák a rádiók a sok mai, agyonmixelt zene mellett. Kedvencet nem igazán tudnék tőlük mondani, talán a Whatsername az, amit mostanában a legtöbbször hallgatok.

 A Linkin Park az egyik kedvenc rockegyüttesem, amire abszolút rászolgáltak. A Numb miatt szerettem meg őket, azóta pedig rengeteg olyan dalt készítettek, ami miatt még jobban kedvelem a fiúkat. Imádom azt a kicsit sötétebb, befordulós stílust, amit képviselnek. Annak pedig igazán örülök, hogy a Transformers-filmnek ők adták a betétdalát, mert így még jobban megismerhette őket a nagyközönség. 

 és még sokan mások:  30 Seconds To Mars;  Red Hot Chili Peppers; Guns N' Roses;  Kings of Leon; Avril Lavigne; Nickelback; Panic! At The Disco; Nirvana.

Ha van olyan szó, hogy metropolista, akkor én az vagyok. Imádom a nagyvárosokat, a világvárosokat meg főképp. Tudom, tudom, sok a kosz, a szmog, meg a bűnözés. De nekem nem ezek a szavak jutnak először eszembe ha a kedvenc helyeimre gondolok. Ha felnőtt leszek, mindenképp szeretnék eljutni a világ különböző pontjaira, megismerni más országokat, városokat.

Nagyon nehéz megfogalmaznom, mit érzek e város iránt. Amikor először voltam itt, már akkor beleszerettem a városba, a régi, gyönyörű épületekbe, a kisebb parkokba. Az Eiffel tornyot sokan egy halom vasnak gondolják, és nem értik, hogy mások mit szeretnek benne. Akik így gondolják, azoknak ajánlom, hogy nézzék meg este, amikor az egész torony arany színben pompázik, és talán csodálatosabb, mint nappal. Disneyland pedig maga a nagybetűs varázslat.
         

Az európai nagyvárosok igencsak közel állnak a szívemhez. London is a kedvenceim közé tartozik. A piros buszok, a telefonfülkék. Annyira jó az egész. Bár itt még nem voltam, nagyon szeretnék egyszer eljutni, hogy élőben is megnézhessek egy-két világhírű épületet, na meg persze a Madame Tusseuds panoptikumot.

New York-ot régebben nem szerettem, vagyis inkább közömbös volt a számomra. Aztán szép assan belopta magát a szívembre, és rájöttem, hogy milyen jók is a sárga taxik, a hatalmas felhőkarcolók, meg a Central Park. Bár ez a város nagyon távolinak tűnik, és nem tudom, hogy eljutok-e majd valaha, de egy nagy álmom válna valóra.
 

Velencéről mindig álmodoztam kiskoromban, hogy eljutok egyszer ide. Nem tudtam elképzelni, hogy milyen, hogy "ott van a semmi közepén a vízben egy város". Azt hittem, hogy alig van ott egy-két ember, és hogy ők is olyanok, mintha 200 évvel ezelőtti világban lennének. Hát most már tudom, hogy nagyot tévedtem, igaz, tele van gyönyörűbbnél gyönyörűbb régi épületekkel, azonban vannak modern dolgok is természetesen. A gondolák, a különböző kis üzletek, a maszkok.... Lenyűgöző az egész város.

Sorozatok terén nincs sok kedvencem, kevés olyan van, ami igazán megfog és le tud kötni, és aminek már nagyon várom a következő részét. Most a Pretty Little Liars-t és a Narancsvidéket kezdtem el nézni, de tervben van, hogy még egyéb sorozatokba is belekukkantok.

 A Gossip Girl-t már akkor megszerettem, amikor az első epizódot láttam belőle. Annyira jó, hogy pont New York-ban játszódik, ami amúgy is a kedvenc városaim egyike, és a sorozatban gyönyörű légifelvételek is találhatóak a városról. Én már az elejétől fogva jobban szerettem Serenát, sokkal szimpatikusabb, és ha sokat is hibázik, érettebben gondolkodik mint Blair. Blair beszólásain viszont jókat szoktam mosolyogni, annyira flegma és nagyképű, ennek ellenére az ő karakterét is imádom.

A rém rendes családot régen nem hogy nem szerettem, kifejezetten utáltam. Nem értettem, hogy ezeken a poénokon ki nevet, meg miért is tartják Al-t viccesnek. Talán egy éve, hogy újból felfedeztem magamnak ezt a sorozatot, és konkrétan szakadtam a röhögéstől, amikor újból megnéztem. Al karakterét imádom, és nem tud olyat mondani, amin ne röhögnék.

The Simpsons Simpsonékat kiskoromban nem épp szívleltem, unalmasnak találtam, és a poénokat sem értettem benne. Pár éve megnéztem belőle egy részt, és rájöttem, hogy ez egy baromi jó sorozat. Tetszik, hogy rajzfilm, ám mégsem kisgyerekeknek szól. Homér nagy arc, imádom, nem tudom hogy lehet olyanokat kitalálni, mint amiket ő mond. 

Hát elérkeztél a tárlat végéhez. Ha egyáltalán eljutottál idáig, és nem untad meg a felénél ezt a sok unalmas infót. Kapsz egy fagyit, hátha az kicsit felélénkít. Jobbra van a vendégkönyv, nyugodtan körmölj bele pár sort, ha tetszett a kiállítás, de csak kultúráltan, ne firkáld össze!  A viszontlátásra! A kijárat arra van.