agatheheidi profilja
- Statisztika
- 293 hozzászólást írt
- 0 témát indított
- 0 véleményt írt
- 0 cikket írt
- 1 barátja van
- 17 szavazatot kapott
- Csatlakozott
- 2015. január 08.
- Csoport
- Tag
- Titulus
- visszatérő vendég
Nincs olyan, hogy tökéletes ember, de mindenki megéri a létezését. ♥
Bemutatkozás
Szép napot azoknak, akik idetévedtek, a környékemre.:33
• Másik bemutatkozásom révén már ismerhettek, de akkor újra bemutatom magamat. A nevem Simon Hédi, tizenhat éves másodikos gimnazista vagyok, egy II. kerületi gimnázium tanulójaként koptatom az iskolapadot. Budapestről származok, Rózsadombról. Apukám révén huszonöt vagy kevesebb százalékban ukrán vagyok ( apukám nagyszülei ukránok... ). • Hatalmas állatbarát vagyok, de kedvenc állatkáim mégiscsak a macskák. Eddigi életemben öt macskám volt, jelenleg három van, és hamarosan örökbe fogunk fogadni egy, a reményeink szerinti vörös cirmos cicust, akit Esther-nek fogunk hívni. • Hamarosan plusz menhelyi kisegítőként fogok létezni, azután pedig remélhetőleg az egyetemről írhatok majd starity-re. Már csak két év van hátra, hamarosan vizsgák, és az egyetem sem lesz tejfel, de a külföldi tanulás reményeim szerint erősen meg fogja változtatni az életemet. • Legnagyobb álmom, hogy valamelyik multicégnél dolgozhassak pécéjáték-grafikusként vagy pécéjáték-fejlesztőként, ennek révén kedvenc pécéjáték-cégeim közé tartozik az Electronic Arts → az ő játékaik közül is a Spore, a Sims-sorozat, a SimCity és a Need For Speed. Ugyanakkor a nem Electronic Arts gyártmányok közül mániám még a Assasin's Creed, a Grand Theft Auto ( GTA ). • Ha már az álmaimnál tartok: másik hatalmas álmom, hogy találkozhassak a The Walking Dead szereplőgárdájával és Kelly Clarksonnal, de erről majd csak később. Most következzék utolsó, egyik legnagyobb szabású tervem az életben: a divattal komolyabban foglalkozni, mint hobbi. Eddig e mániámra csupán afféle babonaként tekintettem, ami egyszer el fog múlni, és sohasem tér vissza, de tévedtem. Négy éve már annak, hogy nagybetűs megszállottja lettem a bézs, a kék és a fekete ruháknak, illetve cipőknek. Első számú divatpéldaképem Emily Kinney, aki egyúttal a második kedvenc énekes- és színésznőm, ugyanakkor egy remek példa arra, hogy hogyan lehetsz átlagosból kiemelkedő. Csupán megnéz az ember néhány képet eme elragadó leányzó divatképeiről, és rá jön, milyen jellegzetes, milyen egyedi is ő. Az a divatirányzat, amit ő képvisel, számomra felülmúlhatatlan. ♥ A későbbiekben a példaképeimről is olvashatsz egy keveset. :'33 • Akkor következzék az a téma, amihez már vártam, hogy eljussunk: édességek. Másik profilomon pontosan látható, hogy egy édességmániás lánnyal van dolgotok, de akkor még csak elképzelésetek sem lehetett, hogy ez mit is jelent nekem. Kedvenc édességeim közé tartozik a Sport szelet, a Balaton szelet, a fánk, a bögrés sütemények és a csokoládétorták, plusz pont ugyanakkor a kiemelkedő díszítés, azaz a színek.
∞ T H E H U N G E R G A M E S ∞
Egy új "részlegben" szeretném közvetíteni azt a filmet, ami megváltoztatta az életemet. Egy filmet, ami tudatta velem, hogy bármennyire megbízhatsz valakiben, benne van a pakliban, hogy az illető elárul, még csak ha játssza is. Egy filmet, ami értékkel, érzéssel és élménnyel bír. E film nem más, mint Az Éhezők Viadala. Igen, pontosan. Még egy gamer, aki el akarja hitetni, hogy rajong a filmért, közben semmit sem tud, még csak arra sem méltóztatta magát, hogy elolvassa a könyvet. Nos, én ezzel nem vagyok így, mert ugyan most olvasom a könyvet, akkor is tisztában vagyok a lényegével, az érzésekkel, amit Collins regénye alapján vittek vászonra. És ez nekem több, mint puszta rajongás. Szerintem az, hogy az ember azonosulni tud a számára leginkább szimpatikus és elfogadott karakterrel, az, hogy teljes mértékben arra fordítja a szabadidejét, hogy róluk tudakózódjon, több, mint fanatizmus. Ez megszállottság, ami magával ragadott, és egy ideig nem is fog elereszteni. Úgy érzem, Éhezők Viadala nélkül nem lenne teljes az életem.
Kétezer-tizennégyben néztem meg az első- és a második részt egymás után tableton, majd később a tévémen. Be kell valljam, rögtön magával ragadott. A történet, a helyszínek, a nevek, a karakterek, azok jellemvonásai, és a látványvilág. Az egész olyan elképzelhetetlenül gyönyörű volt, már-már túl szép, hogy igaz legyen ahhoz, hogy elhigyjem, tényleg letöltötte nekem az édesapám. Letaglóztam, amikor megérkezett a harmadik része filmben, ugyanis nem mentem el rá a mozikba. Nem. Azóta várom már azt a tíz hónapot, hogy édesapám letöltse nekem. Igazából nehéz lenne megmondani, hogy mi ragadott meg leginkább a THG-ben. Talán Peeta, a maga sajátos, elragadó karizmájával és egetrengető szimpátiájával, vagy Primrose, a maga szépségével és sajátos vonásaival, vagy a Rét, a kezdőhelyszínek egyike.
Kedvenc karakterem Peeta és Katniss, másolva Gale-t Catnip, utána pedig Rue. Hatalmas szívfájdalmamra a kis Rue az első részben meghalt, amikor egy ellenséges kiválasztott a dárdájával szíven lőtte a csupán tizenkét éves kislányt. Megszakadt a szívem. Az elejétől kezdve hatalmas kedvencem volt, és elveszett. Peeta-ról: először nem találtam rokonszenvesnek sem a viselkedése, sem a beszéde alapján, főleg, amit művelt, de kezdtem megkedvelni. Gale helyett Peetával azonosítottam azt a fiút, aki remekül illik Katniss-hez, és ez be is vált, mert aranyosak együtt. Ha kéne mondanom egy tulajdonságot, ami leginkább megmozgatta a szívemet vele kapcsolatban, az mindenféleképpen a szerénysége, már-már kisebbségi komplexusa lenne, mert nem hitte el, hogy neki bármi is sikerülhet, és lám-lám, megnyert egy nagyon vad, vérengző viadalt.
∞ T H E W A L K I N G D E A D ∞
Most pedig szeretnék néhány sort írni kedvenc sorozatomról, a szívemről, a lelkemről, az életemről, a szerelmemről: a The Walking Dead-ről. Lehet, hogy néhány embernek már tényleg betegsége lesz attól, hogy én ennyire szeretem ezt a sorozatot, de nem tudok mit tenni. Az alaptörténet szerintem fergeteges, Frank Darabont-ék kitettek magukért. Az első évad első részében a szívembe egyetlen karakter tudta magát belopni - Shane Walsh, ám hamar rájöttem, hogy ez pillanatnyi hóbort. Shane sajnos mindig is a rossz oldalon állt, meg akarta szerezni az általam annyira imádott Rick, alias Andrew feleségét, aki mellesleg csapnivaló színész ( mármint a feleség... ), és majdnem meg is ölte legjobb barátját azért, ami számára elérhetetlenné vált. Meg volt az esélye arra, hogy magának tudhassa Lori-t, ám elbaltázta, és úgy gondolta, erről Rick tehet. És ezen a ponton megutáltam a karaktert. Örültem, amikor Rick meggyilkolta őt, ám ez egy teljes farm pusztulását okozta. A reményét.
Első számú favourite karakterem Maggie Greene, a Greene nővérek idősebbik fele, a küzdő, barna hajú szépség, az erő és a küzdelem hordozóteste. A második évadban tűnik fel a család, a Greene família. Első szerelmem rögtön Lauren lett, ugyanis a sorozatban egy tökös, kitartó és bátor csajszit alakít, ám a valóságban igazából sírós és érzékeny - ahogy azt az interjúk is elárulják. Tetszett a játéka Glenn-el, megleckéztette egy kicsit, de mint később kiderült, valójában szerelem ez a kapcsolat. Egyébként Lauren nem csak azért a kedvenc szereplőm, a kedvenc színészem, és a másodszámú példaképem, mert ezernyi mindent tett már le az asztalra, és ő tényleg tehetségével lett sikeres, hanem azért is, mert hatalmas szíve van. Szomorú volt, amikor kiírták a sorozatban alakított apját, és sírt, amikor Emily is erre a sorsra jutott. Szívét-lelkét beleteszi egy-egy szerepbe, többfokuszú, és egy csupaszív ember. ♥
Második hatalmas kedvencem Maggie húga, Beth lett. Amikor a második évadban feltűntek a lányok, nem tudtam hová nézni, annyira érdekeltek, azonban azt hittem, csupán futó szerepük lesz így, hogy egy sebet kell ellátniuk. Ám Beth depressziós állapota mindent megváltoztatott, mert meghosszabbodott a történet, a cselekményt Beth tettei vitték előrébb: az, hogy megpróbált öngyilkos lenni és a feledhetetlen depressziója. Borzalmasan sajnáltam a történteket, nagyon sokat sírtam egy-egy szívbemarkoló, fájdalmas jelenetnél. Néha komolyan elhittem, hogy ez a szőke szépség elveszti az életét, ám kellemesen csalódtam, amikor épen és egészségesen menekült a farmot pusztító járkálóezrek elől, azonban a szívem akkor is összefacsarodott, amikor anyjától kellett búcsút vennie. Azonban az ötödik évad nyolcadik epizódja fordulatpont volt - negatív értelemben. Végleg el kellett köszönnöm a lánytól, aki megváltoztatta az életemet. "Egy igazi reménysugár volt az a lány. Énekelt és pozitív kilátásai voltak, reménnyel teli volt. A reménynek mindezen apró darabjai most el lettek véve a csapattól egy csapásra. Egyre rosszabb és rosszabb és rosszabb lesz. Az emberség és a jóság lassacskán elpárolog az emberekből. Szerintem egy hatalmas reménysugár volt számunkra és nézni, ahogy elmegy, pusztító.” És ezt nem csak én mondom.
Első számú kedvenc férfi színészem, egyben a Walking Dead szereplőgárdájának egyik legkiemelkedőbb alakja Andrew Clutterbuck. Ez a férfi egyetlen karakterrel bebizonyította a világ számára, hogy több van benne, mint egy átlagos színészben. Kitartott amellett, amit hitt, és sosem szállt el magától, pedig lett volna rá oka. Andrew minden bizonnyal e generáció egyik olyan meghatározó alakja, akit az emberek Rick Grimes-ként fognak emlegetni. A filmipar egyik olyan arca, aki történelmet írt. Ez a pasi több, mint őstehetség. Rengeteg felkapott - az összes... - tinisztárt leelőzött, mert ő alkalmas volt erre. Számomra Rick Grimes azt a karakter, az a meghatározó és elengedhetetlen láncszem, ami összetartja a Walking Dead szereplőit. Az a túlélő, aki megérdemli, hogy túlélőnek nevezzék.
∞ M Y I D O L S, M Y E V E R Y T H I N G ∞
Te mit mondanál, ha megkérdeznék, hogy ki a példaképed? Palvin Barbara, mert magyarként hatalmas sikereket ért el? Selena Gomez - bár ő nem tudom miért példakép? Nem. Nekem teljesen más emberek töltik ki a szívemet. 5 ember, akik megmutatták a világnak, hogy nem kell feltétlenül magamutogatósan öltözködnöd, vagy nagyképűen viselkedned. A siker nyitja, hogy maradj önmagad.
Első számú példaképem: elsőszámú kedvenc énekesnőm, másodszámú divatikonom nem más, mint Kelly Brianne Clarkson - 2015 áprilisában már 12 éve lesz annak, hogy rajongója vagyok. Az összes albuma fent díszeleg a polcaimon, plakátok százai lettek lekicsinyítve, és betéve az íróasztalom üveglapja alá, az összes dala le van töltve számítógépre és zenelejátszóra, és körülbelül 10 éve folyamatosan arról álmodozom, hogy kijussak egy Kelly koncertre. Megszállott rajongás, már-már beteges fanatizmus? Meglehet. De sokakkal ellentétben sohasem pártoltam el mellőle. Rengeteg naív és előítéletes ember fénykorában rajongott érte, ám mára, amikor már kevésbé ad ki a kezei közül dalokat, ott hagyta. Pedig Kelly-nek is voltak időszakai, amikor mindennél jobban szüksége volt a rajongói támogatására és szeretetére - s bár igaz, hogy sokmillió fan ott volt neki, a többi, akik addig elhitették szegénnyel, hogy mellettük áll, átpártoltak másokhoz. És miért éppen Kelly? Mert egy végtelenül erős, bátor és kitartó ember, aki megmutatta a világnak 2003-ban, hogy több lakozik benne, mint egy átlagos emberben. Megnyerte az American Idol versenyt, ezzel kitörve az ismeretlenségből - és nem szállt el magától. Ugyanaz a gyönyörű, alázatos és szerény ember maradt, mint aki volt. És én pontosan ezért tisztelem. ♥
Másodszámú példaképemnek azt hiszem Lauren Cohan-t tekinthetem. Hogy miért? Mert három kedvenc sorozatomban is szerepet kapott ( The Walking Dead, Supernatural, The Vampire Diaries ), ráadásul ezekben a sorozatokban be is bizonyította, hogy több van benne, mint a legtöbb színésznőben. Sokakkal ellentétben tökéletes tud gesztikulálni és artikulálni, az arcáról minden egyes érzelem leolvasható, a jelenlegi és a múlt. Számos interjúban bebizonyította, hogy több, mint amit a legtöbb twd utáló hisz: ez nem csak álca. Lauren egy tökéletes ember. Nagyobb szíve kevés embernek van, ez az igazság. Rengeteg ember kapta lencsevégre, ahogy a Walking Dead beli édesapjától búcsúzik el, ahogy megöleli, amikor kiírták a sorozatból. Emily Kinney-vel együtt sírt, nevetett. És ez nem csak rá igaz: a Walking Dead.ben szereplő emberek egytől-egyig nagyszerű és pótolhatatlan emberek. Végtelenül örülök annak, hogy megismerhettem őket. ♥
Végül, de nem utolsósorban egy szőke szépség, egy aranytorkú tündér, egy színészóriás, egy földre szállt angyal: Emily Kinney. Szebb és igazabb szavakkal nem is tudnám illetni a Walking Dead énekesmadarát, Beth-et. Hogy miért tisztelendő leányzó? Mert nem egy filmben és sorozatban bebizonyította már az embereknek, hogy tud színészkedni, és két album is jelzi, hogy az énekhangja se semmi. Végtelenül hálás vagyok a twd-nek azért, mert megmutatta nekem, hogy a színészkedés nem egy Jennifer Aniston-nál áll meg, hanem annál sokkal többnél. Magánvéleményem szerint sok film közel sem annyi megpróbáltatás, mint egy sorozat. Emily pedig mindenben tökéletes. ♥
Fejlesztés alatt álló idegsebészet. ∞