katara profilja

"Önmagunknak tartozunk annyival, hogy több oldalról szemléljük a világot, ami körbevesz bennünket, mert ez alakít minket, személyiségünket."
- Nagyító alatt Xtina új klipje by katara ;) 

"Senkinek sem tudom megmondani, hogyan legyen stílusa. Semennyi pénzért nem kaphatsz stílust. Ez ösztönös. Megpróbálhatsz másvalaki lenni, de az nem stílus. Ha valaki azt mondja: 'Ezt vedd meg, ettől stílusos leszel' - akkor sem leszel az, mert nem belőled fakad. Először azt kell megtanulnod, hogy te kicsoda vagy, és ez fájdalmas."
- Iris Apfel 

♪ ♫ ♪ ♫ ♪ 

Minden, ami fekete... nekik is dolgozom, szóval ajánlom őket azoknak akik igénylik az ősi ritmusokat, vérpezsdítő dallamokat... Minden funkyból van... ami nem, abból előbb-utóbb az lesz. 
Ha nem hiszed, akkor még túl fiatal vagy, így az ilyen elementáris előadók alkotásai sem valók (még) neked. Ezzel nincs is gond addig, amíg nem vagy azon, h aláaknázd v lejárasd a megtámadhatatlant, amit az idő igazol. Az már gááz - legfőképp neked, hiszen többet árul el rólad mint gondolnád... pl a kockaságodról. 

Open your Mind Before Open your Mouth. Just look for infos. Learn to How's the World.

Ami manapság a zenével történik, az inkább nevezhető iparosodásnak, mintsem művészetnek. Szabi szavaival élve: Mindent-vivő sláger.

És ami régen jellemezte a muzsika világát:

„A zene az a művészet, mely a hangok rendezett kapcsolata által értelmes emberek érzékenységét ébreszti fel, kiknek szervezete erre fogékony és ki van művelve.” 
- Hector Berlioz

„A zenét nemcsak oly művészetnek tekintem, mely a fület gyönyörködteti, hanem mint a leghatalmasabb eszközök egyikét a szív megindítására és az érzelmek ébresztésére.” 
- Christoph Willibald Gluck

Plussz még pár gondolat Arthur Honeggertől:

„A szem mindig elnyomja a fület… Alapjában véve az ember nem hallásra termett!” 

„Az avatatlanok jámborul azt hiszik, hogy a nagy művészek kényük-kedvük szerint meg tudják változtatni művészi egyéniségüket, s hogy határozott kötelességük a folytonos változás.” 

„Állandóan összetévesztik a merészséget az ügyefogyottsággal.” 

„Sokan attól félnek, hogy közönségessé válnak. Nem mernek egyszerűek lenni, mert abban a téves hitben élnek, hogy minden újabb művükkel az egész világmindenséget kell forradalmasítaniok. Kísérteties gondolat az állandó forradalom gondolata!” 

„Minden új felfedezés csak rövid ideig hat meglepetésként, s azután csakhamar rájövünk arra, hogy a legnagyobb újítók mögött is megtalálhatók azok a mesterek, akiknek műveiből merítették ihletüket.” 

♪ ♫ ♪ ♫ ♪

Gondolatok a zenéről

A zene ott kezdődik, ahol a szavak elfogynak.
Minden igazi zene a névtelenség névjegyét hordozza.
A zenében nincsenek mesterek és nincsenek tanítványok.
A zene a semmi teljessége megértésének módja.
Mert minden üres és semmi, amit ebben a világban gondolnak, kimondanak, megcselekszenek.
Ez a világ szem elől vesztette a teremtő zenét, a csillagok ritmusát.
A zene a csendből indul ki, és a csendben ér véget.
Közben is néha-néha elcsendesül.
És a csend és csend között megtörténik minden, ami megtörténhet.
Minden, ami valaha is történt, zajlik, vagy meg fog esni, valahol megtalálható a zenében.
Nincs olyan vallás, ami a kiérleltséget olyan tökéletesen ábrázolná, mint a zene.
Annak a világnak az érlelődését, amely jönni készülődik.
Annak a gyümölcshozó kornak a megérettségét,
amelyről vágyaink tanúskodnak.
A zenét nem csinálják, nem kiművészkedik.
Úgy kell fölfedezni, mint a Föld kohójában kikovácsolt aranyat, gyémántot.
Kutatni kell, mint a tenger mélyét és a világűrt.
Úgy kell befogadni, mint a méz ízét, a napfényt, a tenger sós permetét.
A zene út az Úthoz.

  ♪ ♫ ♪ ♫ ♪

♪ ♫ ♪ ♫ ♪

Reménysugár az alagút végén...? Szóval lenne igény:

"Az ember azt hinné, hogy egy sima kis poplemezről nagyon könnyű kritikát írni, pedig ez sok esetben egyáltalán nem így van. A pop zenének ugyanis meg van az a bája és varázsa, hogy olyan dallamokkal dolgozik, amik szinte minden ember fülébe egy-kettőre belemásznak és jobb esetben egy időre maradnak is ott. Talán ez egyszerre a pop átka és áldása. Amennyire könnyű és egyszerű egy jó, erős albumot összehozni, annyira nehéz is újabb és újabb ötleteket kitalálni, melyek sokszor nagyot szólnak, de veszélyesen hamar válnak unalmassá is.
De egy biztos, az újítás mindig szükséges. Mindig kell, hogy legyen valaki, aki felfrissíti a zenei szférát, behoz új ötleteket, témákat, hangokat és technikákat. Akik erre mindig képesek, azok lesznek a popzene egyszintű Mozartjai. No meg van egy másik, hasonló csoport a popszférában, a megcsinált, aprólékosan felépített sztárok, akik csak néha törekednek egy dalszöveg megírására és mindenfajta zenei megoldást és ötletelést is a mögöttük álló producerhadseregre bízzák, akik a legbetegebb vagy néhány esetben a legelcsépeltebb és legolcsóbb ötletüket is kiélhetik a popüdvöskéken, akiknek egy szemrebegtetés már bőven elég a sikerhez. Többet nem is tesznek érte."

[...]

"A dalszövegek mellesleg talán az album legnagyobb gyilkosai. Bár néhol idegesítőbb az, hogy egy-egy szó végtelen ismerősével próbálták elérni azt, hogy legyen refrén vagy bridge rész, a témák teljes szegénysége mégiscsak nagyobb sérelem, ha picit is komolyan akarjuk venni a korongot. Persze az ember nem vár csodákat és világmegváltó gondolatokat egy mainstream zenétől – igaz, vannak akiknek ebben a közegben is sikerül ez – de egy harminc éves anyuka ne csak arról énekeljen, hogy szerelmes vagy nem szerelmes vagy hogy szeret táncolni. Énekeljen az életről, a gyerekeiről, a csalódásairól, hogy mi volt a fejében, mikor idegösszeroppanása volt – lehetnek itt komoly témák, csak akarni kellene. Akarni különlegeset alkotni, na meg kevesebb pénzt keresni."

- Kanicsár Ádám András (zene.hu)