Idézet (Bessie @ 2011.10.02. 23:15)
A mai fiatalok többségének szájbarágós dolgok kellenek. Filmek és minden egyéb. Még ha nem is szeretnek könyvet venni a kezükbe, ott van az ebook. Nekem is van, de én nem szeretem. Sokkal jobb amikor kézben tartom a könyvet, lefekszem, és a könyvet olvasva beindul a fantáziám. Igazából én azok táborába tartozom, akik szerették az iskolai kötelező olvasmányokat is. Mindben találtam valami érdekeset.
Igazán szomorú, hogy a könyvek már kevés ember számára jelentenek sokat. Egy film, sosem adja át azt az érzést, amikor olvasunk.
És ezek után csodálkozik valaki, hogy a helyesírást csak messziről ismerik? Vagy azt, hogy néha csak sokszori elolvasás után jön rá az ember, hogy mit is akarnak a fiatalok írni?
Arra pedig visszatérnék, hogy a HQP a képekről szólt, a Starity meg a sztárokról.
Én inkább úgy hívnám magazinos gumiszoba. Hogy miért? Mert a magazinokon és a gumiszobás dolgokon túl nem nagyon néznek az emberek!
Tisztelet a kivételnek!
u.i.: Csak sajnálni tudom azokat, akik nem találnak élvezetet a könyvekben. Fogalmuk sincs, hogy miről maradnak le! Nem egyszer jártam már úgy, hogy már majdnem bekómáltam olvasás közben, a szemem éget, meg annyi bajom volt, hogy el nem mondhatom, de olyan jó volt a könyv, hogy nem tudtam letenni, míg ki nem olvastam.
Azt inkább nem is mondom, hogy egyhuzamban meddig szoktam néha olvasni.
Igazán szomorú, hogy a könyvek már kevés ember számára jelentenek sokat. Egy film, sosem adja át azt az érzést, amikor olvasunk.
És ezek után csodálkozik valaki, hogy a helyesírást csak messziről ismerik? Vagy azt, hogy néha csak sokszori elolvasás után jön rá az ember, hogy mit is akarnak a fiatalok írni?
Arra pedig visszatérnék, hogy a HQP a képekről szólt, a Starity meg a sztárokról.
Én inkább úgy hívnám magazinos gumiszoba. Hogy miért? Mert a magazinokon és a gumiszobás dolgokon túl nem nagyon néznek az emberek!
Tisztelet a kivételnek!
u.i.: Csak sajnálni tudom azokat, akik nem találnak élvezetet a könyvekben. Fogalmuk sincs, hogy miről maradnak le! Nem egyszer jártam már úgy, hogy már majdnem bekómáltam olvasás közben, a szemem éget, meg annyi bajom volt, hogy el nem mondhatom, de olyan jó volt a könyv, hogy nem tudtam letenni, míg ki nem olvastam.
Azt inkább nem is mondom, hogy egyhuzamban meddig szoktam néha olvasni.
Ez pontosan így van! Nekem speciel nincsen ebookom, de úgy vagyok vele, hogy annál szebb nincs is, mint egy új könyv illata. (Vigyázat! Nem egyenlő a tankönyvek illatával. )
Nos, én a kötelező olvasmányokkal úgy vagyok, hogy inkább csak ha muszáj. Mondjuk való igaz, eddig csak egyet utálok, az is szegény Légy jó mindhalálig. De egyébként az én esetemben nem is annyira kötelező a kötelezők többsége, így előfordul, hogy magamtól állok neki egynek szabadidőmben. Mai napig büszkén vallom, hogy A két lotti, és A kis herceg nekem sosem volt "muszáj", mégis érdeklődéssel olvastam őket.
Filmeknél az a legrosszabb, mikor az ember a kedvenc könyvéről készült filmnek boldogan nekilát, aztán körülbelül a megnézés után felkerül a "filmek, amiket utálok és soha többet nem akarom látni" listájára. Szerintem apa soha nem fogja megérteni, hogy miért tépem a hajam mindig, mikor ő a Percy Jackson és az olimposziak - A villámtolvajt nézi. Mondjuk azt hozzátenném, hogy az a film nem csak a könyv, de még a görög mitológia alapjait is alaposan meghazudtolja.
Ez nekem is ismerős. Velem egyszer Kirsten Gier Rubinvöröse űzött csúnya tréfát. A betűit ugyanis vörössel nyomták - persze kb. öt perc után az ember feketének látja - de pár óra alatt azért néha folydogáltak a betűk. De nem tudtam abbahagyni, így kiolvastam egy röpke szombat délután alatt, amivel megdöntöttem a saját rekordomat.
Hát igen, mert lehet, hogy órákat töltök én is a gép előtt, de ugyanerre képes vagyok egy könyv miatt is - szerintem én még szerencsés határeset vagyok ezügyben.