offlineHogy meglocsoljalak téged sok-sok szeretettel.
Sok házat bejártam, sok virágot láttam,
De ilyet, mint te vagy, sehol sem találtam.
Rózsa, rózsa szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál.
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál.
"Locsolni jöttem nem titkolom,
Szép szokás ez így gondolom,
Múljon vizemtõl a téli álom,
Bizony most én ezt kívánom!
Ha a hatás múlik is esztendõre,
Ígérem én itt leszek jövõre.
S nem adok az illendõre,
Locsolok én nyakra fõre!"
"Zöld erdõben jártam,
Sok furcsa dolgot láttam,
Voltak ott illatfelhõben lebegõ leányok,
No meg nyulak által hozott piros tojások,
Sok legény kezében kölnivízzel szaladt,
S ki túl gyorsan anak nadrágjában csak törött tojás maradt.
Én nem vagyok sietõs,
S furcsa bár a világ,
Elõttem mégis itt van egy csodás virág.
Locsolással vetnék gátat az múlandóságnak,
Ha ezen tettem megfelelne ee szép leánynak."
"Verset kéne mondani mostan,
Persze rögtön itt, s nyomban.
Lenne benne nyúl, tojás,
Kölnivíz meg egyebek,
Hogy a hallgatók boldogak legyenek.
De ha már ezt felsoroltam,
A szót tovább minek is nyújtasam?
Felteszem inkább a kérdést,
S lezárom ezzel a kérést:
Szabad-e locsolni?"
"Locsoláskor arról szól a fáma,
Hogy minden leány örüljön máma.
Az örömöt én is csak növelni jöttem.
Mint megannyian elõttem, s mögöttem.
Az életrõl szólnak e napok,
De életvizet sajnak sehol sem kapok.
Vettem hát kristályvizet, s hoztam azt magammal,
Gondolom ezt itt nem fogadják haraggal.
Ennek tehát illata nincsen,
De tiszta szívvel adom, ez minden.
Versem végérõl nem feledhetem a kérdést,
De ide az bizony nem érdemel helyet.
Így hát külön teszem fel:
Szabad-e locsolni?"
"Adjon Isten jó reggelt,
Szoknyásoknak itt meg ott,
Megöntözöm mindahányat,
Most iziben és legott.
A fõkötõset cinvedérbõl,
A leánykát két tenyérbõl,
Érett asszonyt egyvégtébõl,
A vénasszonyt visszakézbõl.
Szabad-e locsolni?"
"Zúg a traktor, szánt az eke,
Elvtársnõ permetezhetek-e?"
"Éles sarok, kezdõ törés
Bordás tengely, reteszkötés
Cosinus, és Tangens Rhó
Én vagyok a locsoló!"
"Zöld erdõben jártam, részeg nyuszit láttam.
Le akart itatni, leültünk hát piálni.
Sokat ittunk de nem eleget,
Aggyál sört de ne keveset!"
Én még kicsi vagyok,
Verset nem tudok.
Majd jönnek a nagyok,
Mondanak azok.
Jóreggelt azoknak, akik itt lakoznak,
Verset mondanék, ha meghallgatnának.
Jézus feltámadott, nagy örvendezéssel
Áldják hát az Istent hangos énekléssel.
Áldom és is ezért, mert ma húsvét napja
Virradt mireánk, áldott szent órája.
Most jöttünk Krisztus kicsiny mezejébõl
Az illatozó rózsák virágos kertjébõl.
Azt kívánom most, még sokáig éljenek,
Sok boldog húsvétot vígan megérjenek.
Kárt, bút, bánatot sose szenvedjenek,
Mind földön, mind mennyben boldogok legyenek.
Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.
Olyan lesz az arcuk tõle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!
Rigmust mondok,
Tojást várok,
Ha nem adnak,
Odébb állok.
E szép házba nyitottam,
Nefelejcset találtam,
Nem hagyhatom hervadni,
Meg szabad-e locsolni?
Nyalka legény vagyok,
Lányokhoz indulok.
Mert ma minden lánynak
Rózsavizet hozok.
Megöntözem õket,
Mint a virágokat,
Nem venném lelkemre,
Hogy elhervadjanak.
Ám e fontos munkám
Ingyen nem tehetem,
Cserébe a hímestojást
Sorra ide kérem.
Köszönöm, hogy köszöntöttél,
Rózsavízzel megöntöztél.
Én is köszöntelek Téged,
Tojás lesz a fizetséged.
Aki adta, ne feledd,
És a tojást el ne ejtsd!
Van-e háznak rózsa bokra
Nyujék élete szép napokra
Hogy virítson mint rózsa szál
Megöntözném ennyibõl áll
A küs kertész fáradtsága
Piros tojás a váltsága.
Húsvét másodnapján mi jutott eszembe,
Üveg rózsavizet vettem a kezembe.
Elindultam vele piros tojást szedni.
Adjatok hát lányok,
Ha nem sajnáljátok,
Nagyon megbánjátok,
Licskes, lucskos lesz az ünneplõ ruhátok.
"Kerékpárral érkeztem,
harminc métert fékeztem,
Marci vagyok igen laza,
locsoljak vagy menjek haza?"
Én kis morzsa
Gyenge dejákocska
Én most jöttem hírmondani
Krisztus Királyt hirdetni
Váccsák meg a lájánnyikot
Egy szép piros tojásval
Mint Krisztus urunk megváltotta
Széjes e világot vérivel
Adjon a jó isten,
Boldog ünnepeket!
Mindenféle jókkal
Lásson el titeket.
Az öreg nagyapám
Ily köszöntõt hagyott,
Örvendjetek vígan,
Jézus feltámadott.
Öröm ez tinéktek,
Énnekem és másnak,
De én is örülök
A hímes tojásnak.
Adjanak hát nékem,
Néhány piros tojást,
Hogy jó kedvvel menjek
Az utamra tovább.
Itt vagyok,
Friss vagyok,
Máris sorba állok!
Csak egy kicsit meglocsollak,
Aztán odébb állok.
E szép ajtón bekopogék,
Ha nem bánják, locsolkodnék
Öntök asszonyt lányával,
Várok tojást párjával.
Ha pedig sajnáljátok,
Mindjárt porrá áztok,
Mert kölni helyett
Vizet öntök rátok!
Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi.
Patak mellett mentem, azt súgta egy harcsa:
Van e háznál kislány, hogy az Isten tartsa.
Meglocsolnám rózsavízzel, hogyha elõjönne,
Akkor az a kicsi lány jaj de nagyot nõne !
Húsvét másodnapján régi szokás szerint
Fogadják szívesen az öntözõlegényt.
Én a legénységhez igen kicsi vagyok,
De öntözõlegénynek mégis csak felcsapok.
Minden esztendõben ilyenkor itt vagyok
Ha a locsolásért pirostojást kapok.
Kinyílott az aranyesõ
Én voltam ma a legelsõ,
aki kora reggel
locsolkodni kelt fel
Minden szõke, barna lány,
Mint a piros tulipán
Virulva-viruljon
Rózsapermet hulljon.
Íme, itt a kölni
Szabad-e locsolni?
Van e háznak rózsabokra,
nyúljék élte sok napokra,
hogy virítson, mint rózsaszál,
megöntözném: ennyibõl áll
e kis kertész fáradsága,
piros tojás a váltsága.
Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjébõl rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztõl megnõnek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.
"Ház végében templom... Locsoljak-e nem tom..."
Húsvét másodnapján az jutott eszembe,
Csapot, vízipuskát vettem a kezembe.
Elindultam véle hímes tojást venni.
Adjátok hát lányok, ha nem sajnáljátok!
Mert ha sajnáljátok, vízipuskám készen:
Ablakidon betarom nyoszoládra zúdítom.
E húsvét ünnepnek második reggelén
Tudják azt már maguk, mért jöttem ide én.
Hamar hát elõmbe, szászorszép leányok,
Piros rózsavizem add öntözzem rátok!
Aztán nyugodt szívvel innen távozhatok,
Emlékül néhány szép piros tojást kapok.
Kelj fel párnáidról, szép ibolyavirág
Nézz ki az ablakon, milyen szép a vilárg!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tariszonya szép piros tojással!
Szépen kérem az apját,
De még szebben az anyját:
Adja elõ a lányát,
Hadd locsolom a haját!
Hadd nõjön nagyra,
Mint a csikó farka,
Még annál is nagyobbra,
Mint a Duna hossza.
Szabad-e locsolni?
Szépen kérem az anyját,
Adja elõ a lányát
Hadd locsoljam a haját!
Hadd nõjön nagyra
még annál is nagyobbra,
Mint a Duna hossza.
Szabad-e locsolni?
Vízbevetõ hétfõ nékünk is úgy tetszik:
Látjuk az utcákon, egymást hogy öntözik.
Öntjük gazdát, asszonyt kedves leányával;
Várunk piros tojást, de azt is a párjával.
Ha párjával adják, meg fogjuk köszönni
Ha párral nem adják, nem fogjuk elvinni.
Ma jöttem egy tojásért,
Holnap jövök leányért.
Ha nem adnak tojáskát,
Ülü vigye tyúkocskát!
Én kicsika vagyok,
A fogaim nagyok.
Adjanak egy kalácsot
Hogy harapjak nagyot!
Locsolózni járok,
Piros tojást várok:
Ákombákom, mákom,
A húszast, se bánom!
- Szabad-e locsolni?
Harangoznak Húsvétra,
Leszakadt a tyúklétra:
Kezdõdik a locsolás,
Nekem is jut egy tojás.
Birka, barka, berkenye,
Eljött húsvét reggele:
Rózsavízet Erzsónak,
Piros tojást Ferkónak!
Én kis kertészlegény vagyok;
Virágokat locsolgatok.
Azt hallottam, hogy egy rózsa
El akar hervadni.
Szabad-e locsolni?
Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál,
megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál.
Kerek erdõn jártam, piros tojást láttam,
Bárány húzta rengõ kocsin, mindjárt oda szálltam.
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom,
Hol a tojás, piros tojás, tarisznyába várom!
Ákom-bákom berkenye
Szagos húsvét reggele.
Leöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot.
Azt hallottam, van itt egy ékes virágszál,
piros, mint a rózsa, karcsú, mint a nádszál,
szépen kérem az apját,
de még szebben az anyját,
adja ki a leányát,
hadd locsoljam orcáját.
Rózsafa tövébõl rózsavizet hoztam,
az lesz ma a legszebb kislány,
akit meglocsoltam.
Húsvét másodnapján mi jutott eszembe,
teli vízipuskát fogtam a kezembe,
elindultam véle piros tojást szedni,
szõke lányt locsolni, barnát keltegetni.
Kelj fel, kislány, kelj fel, ugorj ki az ágyból,
adj egy piros tojást a ládafiából,
mert ha nem így lészen,
vízipuskám készen,
de ha piros tojást kapok,
rózsavízzel locsolgatok.
Én kis kersztély legyény vagyok:
virágokat locsolgatok.
A minak, hogy erre jártam,
egy szép rózsafát találtam,
én azt hervadozni láttam.
Rózsa ne hervadjon,
szabad-e locsolni?
Húsvét másodnapján régi szokás szeirnt,
Fogadják szívesen az öntözõ legényt.
Én még a legénységhez igaz, kicsi vagyok,
De azért öntözõ legénynek mégiscsak felcsapok.
Esztendõ ilyenkor megint csak itt vagyok,
Ha e locsoláért piros tojást kapok!
Van e háznak rózsabokra,
Nyúljék élte sok napokra,
Hogy virítson mint rózsaszál,
Megöntözném: ennyibõl áll
A kis kertész fáradsága,
Piros tojás a váltsága.
Ákom, bákom, berkenye,
Szagos húsvét reggele,
Leöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot!
Korán reggel útrakeltem,
Se nem ittam, se nem ettem,
Térdig jártam már a lábam,
Hogy öntözze, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi.
Kelj föl párnáidról szép ibolyavirág.
Nézz ki az ablakon milyen szép a világ.
Megöntözlek szépen, az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép piros tojással.
Én kis kertészlegény vagyok,
Virágokat locsolgatok.
A minap, hogy erre jártam,
Egy szép rózsafát találtam.
Ki akart száradni,
Szabad-e meglocsolni?
Én kis kertészlegény vagyok,
Virágokat locsolgatok.
Azt hallottam, hogy egy rózsa
El akar hervadni
Szabad-e meglocsolni?
Szépen kérem az anyját,
De még szebben a lányát:
Engedje meg énnékem,
Meglocsolni a haját!
Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára,
Új életet öltött ismét föl magára.
Én is e szent napon örömet hirdetek,
Mert Jézus feltámadt! Ezen örvendjetek!
Már régen szokása minden kereszténynek
Örvendeznie e nap ifjúnak és vénnek.
Én is köszöntöm hát ezen szent napunkat,
És hozzá frissítem szép leánykájukat.
Mert, hogy amit akarok, már azt is megmondom
Öntözködni jöttem. Szóm nem is cifrázom.
Frissítõ balzsamos víz is van kezembe,
Ez hozta húsvétot emlékezetembe,
Engemet öntözõ Apollónak hívnak,
Vizemtõl a lánykák, mint virágok nyílnak.
Kérem hát alássan e háznak az urát,
Engedje megönteni kedves leánykáját.
E húsvét ünnepnek
Második reggelén
Tudják azt már maguk,
Miért jöttem ide én.
Hamar hát elõmbe
Százszorszép leányok,
Piros rózsavizem
Hadd öntözzem rátok.
Azt nyugodt szívvel
Innen távozhatok,
Emlékül néhány szép
Piros tojást kapok!
Jó reggelt jó reggelt,
Kedves liliomszál
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál!
Kerek erdõt jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengõ kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Nesze hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom,
Hol a tojás, piros tojás,
Tarisznyámba várom.
Kelj fel kislány, kelj fel,
Cifra nyoszojádról,
Adj egy piros tojást aranyos kacsódból!
Mert ha nem úgy lészen,
Vízipuskám késze,
Ablakidba betartom,
Szemed közé locsolom
Ajtó mögött állok,
Piros tojást várok.
Ha nem adnak párjával,
Elszökök a lányával.
Kikeleti hajnal
Ébresztett föl engem.
Rózsavizet szedni
Tündérkertbe mentem,
Harmatban is jártam,
Kisbárányt is láttam.
Ezt neked szántam.mondókámnak vége,
Adsz-e tojást érte?
Szépen kérem az apját,
De még jobban az anyját,
Adja ki a leányát,
Hadd locsoljam a haját,
Mint a pünkösdi rózsát.
Hol kitérek, hol betérek,
Mindenütt egy tojást kérek.
Ha nem adnak, visszatérek,
Nagymamától kettõt kérek.
Húsvét másodnapját
Örömmel köszöntjük.
Ha tojást nem adnak,
Mindnyájat leöntjük.
Rózsafának tövébõl rózsavizet hoztam,
Az lesz ma a legszebb kislány, akit meglocsoltam,
Drága kislány, gyöngyvirágom, ma van húsvét napja,
Meglocsollak, mosolyogjál, mint egy piros rózsa
Ejöttem hozzátok piros tojás szedni,
Adjatok leányok, ha akartok adni.
Öntök asszonyt, embert kedves leányával
Várok piros tojást, de azt is párjával.
Húsvét másodnapján
Az a kívánságom,
E háznak népire
Ezer öröm, s annyi áldás szálljon.
Itt a Húsvét eljött végre
A szép lányok örömére.
Mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájuk.
Kit húsvétkor nem locsolnak,
Hervadt virág lesz
Már holnap.
Ne fuss hát el szép virágom,
Locsolásért csók jár, három!
Hajnali harmatban,
Selyemfüves réten,
Ezer virág friss illatát
Kalapomba mértem.
Rozmaringos hintón
Repültem idáig,
Kék nefelejcs, tuipános,
Takaros házig.
Van ennek a háznak
Olyan virágszála,
Kinek harmat rózsavíztõl
Kivirul orcája.
0 felhasználónak tetszik:
