Idézet (wrestlingfan @ 2013.06.02. 12:45)
Ennek akkor lenne értelme, ha egy 60-70 éves ember rajzolná le életét, máskülönben nincs semmi érdekfeszítő egy gyerek gyerekkorában. Nem tudom lenne-e nézetsége, ha az én itt-ott véres fájdalmas, félig-meddig magányos gyermek koromat lerajzolnám sokan mély depreszióba kerülnének. Egy szó, mint száz, én ezt baromságnak tartom.
Az iskolás évek mindenkinél ugyan az jóformán. Mindenkinek van legalább 1 pályaalkalmatlan tanára stb, egy normális, és egy kedvenc tantárgya.
Én is ugyanezt szerettem volna leírni, de mivel már te megtetted, én nem teszem.
Egyébként biztosan van olyan, aki nagyon fiatalon megél olyasmit, amit más csak nagyon sok év alatt, vagy annyi alatt sem. Viszont kétlem, hogy ezen személyek körében lenne népszerű ez a módszer.
Illetve ha már ki akarja adni magából valaki a feszültséget, akkor szerintem vannak jobb módjai is. Pélául elkezd írni. Akár egy "könyvet". Vagy ha mindenáron rajzolni tud / akar az illető, akkor festményt készít vagy grafikákat, stb. Szóval nagobb volumenű dolgokat. Ez inkább olyan hatásvadász-módszer, amit főleg azok csinálnak, akik csak így tudnak maguknak kicsikarni ilyen-olyan figyelmet a net által.