Miert jo a sport?

No, toprengtem, hisz van idom. En eletemben csak csapatsportot jatszottam, mostanaban meg alt. kimegyek bringazni a termeszetbe bele (na jo, neha oktatom az amatoroket, lasd HQP kosargala ), ahol valtozik a taj. Mult szombaton felriadtam 11h korul es a nagy ijedtsegre kiszaladtam az erkelyre egy nyugtato cigire. Latom, hogy a tatabanyai palyan sportpalyan egy srac cicanadragban setal, eler a vegere, gondolkozik aprot, megindul, szokdecsel parat es elszalad, mint a nyul a vegeig, megall, fordul, visszaseta es igy tovabb... nem tudom meddig csinalta, mert en 3 kor utan elfaradtam.

So, kaBull es egyeb muertok, miert?

Szimplán elment az esze. Ez történik azzal, aki szabadtéri tevékenységre adja a fejét!

sorsatorrol meg nem hallottal?
amugy ez most kivetelesen komoly temanak indult, ezert nem offba raktam

nem tudom miért pont rám irányult a kérdés, de van pár tippem...véletlenül.
Az egész atlétika - fõleg ha versenyszerûen megy ( a cica naci erre utal ) akkor egy életérzés. Átélni azt hogy fejlõdsz, és haladsz valamiben az nagyon jó. Fizikálisan megélni ezt, az külön érzés. Jó alapot ad az élethez, bármilyen téren is dolgozol, ha dolgozol , továbbá egy élmény. Azt hiszem aki komolyan csinálja az már élvezi, és nem csak a jó részét, hanem az edzést is, a szenvedést azt hogy alig élsz egy-egy edzés végén, és fetrengsz 20-30 percet a pályán, mert az még megy

ja és a csajok is csipik

Engem például kikapcsol, ez már bõven elég.

Teljesen komolynak szántam azt a postot

Számomra a sport mindig is pont ugyanolyan tevékenység volt, mint bármi más. Akinek kedve van hozzá, az csinálja nyugodtan, de attól még semmivel sem jobb vagy nemesebb dolog, mint az olvasás/sakkozás/kötögetés/disznópásztorkodás. Tök fölöslegesnek tartom ráerõltetni a gyerekekre pl. iskolában. Hangsúlyozom, nem a mozgásról magáról van szó, hanem a különbözõ csapat- és/vagy egyéni szervezett dolgokról. De komolyan, miért kellett nekem 12 éven keresztül egy fekete-fehér golyó után rohangálni/pattogtatni/ütni/dobni/stb. 5-10 másik emberrel együtt, ha amúgy ennek a tevékenységnek semmi értelmét nem látom? Az meg külön szánalmas, ahogy belenevelik bizonyos szülõk a gyerekekbe, hogy "focizzá' mer az jó"...

(ja, biztos azért utálom a sportokat, mert tesitagozatos suliba jártam

A sakk sport.

És a számítógépes játékokat is be akarják vinni az olimpiára.

szerintem "nemesebb" dolog mint más, csinálsz valamit, és nem kell hogy erõltessék, simán magadtól is lehet, nem?!

ha lenne mögöttem 500 millió forint, akkor sem ülnék le süttetni a seggem, és hagynám abba, mert miért....

Gondoltam, hogy ez lesz Mindegy, ez felfogás kérdése, az meg tapasztalat, hogy úgysem tudom megértetni egy "sportemberrel"

a kerdes nem az volt Jo-e a sport, hanem, hogy Miert jo a sport!

Talán a szülõ azért mondja a gyereknek, h a "focizzá, mert az jó", hogy a gyerek mozogjon, gyerekek között legyen, és mondjuk ne 0-24 h-ba a gépen üsse a játékokat, meg halálra zabálja magát, mert ahogy nézzem egyre inkább ebbe az irányba haladunk..... nem kötelezõ focizni, vagy kosarazni, van kismillió sport amit meg lehet szeretni. Ha a gép elött ül a gyerek, milyen barátai lesznek...akiket a szervereken összeszedett...és akkor idéznék is egyet: "képzeletbeli barátai is kiközösítették" (Bödõcs)

Amúgy én sem azért sportolok, mert hú de f@sza, hanem mert élvezem.

Én is! Amugy megtudod, ész érvekkel. Az ex pl. nem sportolt, és én meg heti 6x...so voltak beszélgetések, és Õ elfogadta. És elmagyarázta, hogy Õ miért nem....és megértettem.




Ez a tuti. Ha felfogod, hogy neked jó az egész és élvezed akkor mirõl beszélünk!

" mert élvezem "

Az a baj, hogy nálatok a sport és a mozgás az egy, én viszont abszolút különválasztom. A mozgás az, amitõl jól leizzadsz és büdös leszel, aztán jól érzed magad, a sport meg az, amire fogadnak az emberek meg sörrel a kezükben végignézik, ennek pedig nincs értelme szerintem.

Ezt most a témától teljesen függetlenül, de ha felfogod, hogy csak azért, mert neked valami jó, még nem biztos, hogy másnak is, akkor tényleg nincs mirõl beszélni

Ugyebár sziklát mászom egy jó ideje, és az érzés mikor egy 40-45 méteres fal tetejére érsz az leírhatatlan, sikerült legyõznöd egy bizonyos értelemben a természetet, sokszor magad és a szikla szélén ülve naplementét nézni felejthetetlen... szóval mert élvezem.

Ja és baromi jó sérüléseket lehet szerezni amikor mindenki sajnál és átadja a helyét a BKVn, nameg jó nézni a sok butust ahogy kergeti a labdát miközben te az árnyékban sört iszogatva röhögsz rajtuk (hopp lehet elmentem más irányba )

Nálam nem, sõtt akit én ismerek õk is tudnak olyat, hogy elmennek kosarazni a cimbikkel pl. vagy amcsifoci szezon végén...külön lehet választani õket és meg is lehet tenni, hogy külön legyenek.
Nem egyszer mentem el úgy kocogni, hogy hivtak " nincs kedved " és az nem edzés, csak elmegyek úgy....



itt ki beszél másról ? ha te nem akarsz akkor nem....nem érdekel. senkit sem húztam ki hogy gyere fussál vagy gyúrjál, ha nem nem.

Véleményem szerint még suliba jár a kölök, nemárt az az 1-2 tesi óra, amúgy is a gép elõtt ül egész nap,... (azt hogy honnan tudom, nem árulom el ). Az ilyen dolgok, hogy a szülõ beiratja vhova a gyereket hogy sportoljon, akár még jól is elsülhet, lehet megtetszik neki. Késõbb úgyis az lesz amit akar. Viszont addigra lehet rájön hogy nem azért kell csinálni mert mondják, hanem mert tényleg hasznosnak tartja, vagy csak egyszerûen szükségét érzi.
Anno mi is jártunk alkalmomszerûen focizni vagy éppen amire lehetõség volt, kimozdultunk, együtt voltunk, este mindenki úgy tért nyugovóra, hogy ez a nap is jó volt. Bár ezt a néha-néha focizást vagy akármit nem nevezném konkrétan sportolásnak.

Energialevezetésnek, stresszoldásnak, depresszió elkerülésnek, stbstb ideális ha sportolsz valamit. Ha túl monoton és sivár az életed, abból sok jó nem sül ki.
Egyébként a gyereket is érdemes pl 6-8 éves kora után valami küzdõsportra beiratni, hogyha a Duracell elem nehezen merül (ez végülis amolyan "ne otthon zúzza szét a berendezést" szabadulás )

Szerintem azért is jó sportolni, fõleg, ha egy újba kezdesz bele, mert rájössz, hogy rengeteg dologra vagy képes. És már az élteti az embert, hogy tud küzdeni valamiért, valamiért, amit saját maga csinált. Meg ha elmegyek akár egy kört futni, akár bringázni, akár bármi mást csinálni, sokkal jobban érzem magam. Könnyebbnek, frissebbnek, élettel telibbnek érzem magam. Lehethogy akkor perpillanat elfáradok, és örülök, hogy vége, de amíg csinálom, imádom.
És nagyon jó, mikor a sport után látod a hatást is, meg hát nem kell tagadni mennyivel szebb egy kisportolt nõi vagy férfi test, mint egy puhány gép elõtt ülõé?!