20 éves a Nightwish

A finn zenekar idén ünnepli fennállásának immáron huszadik évfordulóját, így lássuk, honnan indultak és hol tartanak most a metalvilág nagyágyúi.
A teljes cikkhez kattints ide!

Nagyon szép, igényes és értelmes cikk lett, ami itt ritka, szóval gratulálok!
Szeretem a banda zenéit, de mindig is lusta voltam jobban utánuk nézni, viszont most megtörtént a felvilágosodás. 20 év az nagy szám, gratulálok a bandának.

Végre van olyan cikk ami nem celebekről hanem igazi emberekről szól, ezért érdemes élni! Imádom a Nightwish-t. Bár sose néztem utána rendesen, so örülök ennek a cikknek! Szép munka volt!

Akárki akármit mondd ez a banda csak Tarjával volt jó, persze a többi hölgy is rendben volt de Tarjával volt igazi.

Az operametal megteremtője Nina Hagen volt, a punkokat és gothokat összekötő már-már ősanya, nem pedig a Nightwish és Tarja. Lehet, hogy sokan belőlük nyertek inspirációt, de Nina már a nyolcvanas években zenélt.

azta, már 20 év? én 15nél maradtam le
a NW az örök bár Floort nem szeretem annyira, de a régi számok mindig a szívem csücskei lesznek

Bevallom, hogy mikor én megismertem a Nightwisht, már bőven Floor volt az aktuális énekesnő. Oké, nem bőven, mert 2013-ban volt, de mindenesetre mikor megalakultak, sőt, az első három albumukkor még nem is éltem... Ennek ellenére a Nightwish a legtöbbet jelentő együttes számomra. Nem csak szeretem a zenéjüket, vagy elnézegetem a klipeket, hanem egyszerűen jelent nekem dolgokat. És ez, ha belegondolok, egy nagyon, nagyon különleges dolog.
Egészen elérzékenyültem a 20 év láttán. A rajongásom elején majdhogynem fanatikusan imádtam őket, ez persze nyilván és szerencsére szelídült, és bőven hallgatok már mást, mint őket, vagy a műfajt, sőt, de.. Most, nosztalgiázva, rájöttem, hogy a Nightwish jelent nekem dolgokat. Jól esett.
A „kedvenc tagom” Tuomas, mert. Na jó, láttatok már embert, aki egyszerre fantasztikus zenész, érzékeny dalszöveg író és helyes pasi? Nem, nem láttatok Még én se, de Tuomas megközelíti A kedvenc albumom az Imaginaerum, azt hiszem. Azzal ismertem meg a Nightwisht, és valahogy még mindig az áll hozzám a legközelebb. Nem tudnám megindokolni, hogy miért. Mostanában a Century Childot szoktam gyakran hallgatni, annak ellenére, hogy tulajdonképpen nem igazán változatos, de nagyon szeretem azt is. És a DPP-t is, olyanokkal, mint a Master Passion Greed, a For the Heart I Once Had vagy a Bye Bye Beautiful refrénje…
A kedvenc számra való rákérdezés nonszensz, de ha minden albumról mondok kettőt, talán kijön. Aha, persze. Az AFF-ről alap a Beauty and the Beast, a harmadik versszak számomra felülmúlhatatlan, legyen bármilyen művészi is a rivális (I know my dreams are made of you | of you and only for you | your ocean pulls me under | your voice tears me asunder | love me before the last petal falls), és a kedvenc gitárszólóim közé tartozik a mai napig e dalé. Ezen kívül a Once Upon a Troubadour billentyűszólóját emelném ki, sajnálom, hogy több hasonló nem készült.
Az Oceanbornról hosszú tanakodás után a Stargazers-t és a Sleeping Sunt választanám, utóbbi gyakorlatilag kötelező, hiszen a legszebb Nightwish ballada, és ezt a jövőre nézve is megelőlegezem neki. A Wishmasterről abszolút a Come Cover Me és a Wanderlust. Mert csak, azért. Oh, és a Kinslayer is esélyes. Szeretem felemlegetni a koncerteken való kiejtést, szórakoztat („kom kávür me”, „forevür and evür and evür forevür vandürlaszt”, vagy később a „dark csészt of vandürz”)
A Century Childról a Bless the Childot és az Ever Dreamet választanám azonnal, egy kis gondolkozás után a Feel for Yout, és még egy kis gondolkozás után a Forever Yourst és az Ocean Soult. Szeretem a CC-t, na. A Forever Yours szövege, akármennyire is …. nos, egyszerű (lol), gyönyörűnek találom. A Once-ról a Nemo, a Planet Hell és a Siren a kedvenceim, de a Dark Chest of Wonders is nagyon esélyes.
A DPP-ről nehéz a döntés, de legyen a Master Passion Greed és a For the Heart I Once Had. Rögtön utánuk (szorosan) pedig az összes többi Az Imaginaerum… Na igen, az Imaginaerum… Amit kapásból rávágok, az az I Want My Tears Back. Az első szám, amit hallottam tőlük, és az utolsó, amit majd hallani akarok. Igen, érzem én is, hogy ez egy kegyetlenül random szám az albumról, de nekem a kedvencem. Ezen kívül meggyőzött a Ghost River, a Rest Calm és különösen a Story of Myself (a végén a beszélés a legjobb dolog a világon, és Troynak annyira szép, megnyugtató hangja van). És természetesen a The Crow, the Owl and the Dove és a Turn Loose the Mermaids sem maradhat ki. És a Slow Love Slow sem. És a Storytime sem. És a Taikatalvi sem.
Az új album elgondolkodtató, nekem az egész úgy általában egy kicsit unalmas lett, de a Yours is an Empty Hope-ot és az Edema Ruh-ot választanám kedvenceimként. A My Walden-ben nagyon jó Marco és Troy része. Amit ebben a albumban nagyon sajnáltam, az az, hogy alig hagyták Marcot és Troyt énekelni. Pedig jót tett volna, fantasztikus énekes mind a kettő. Troy egyébként is a legjobb dolog, ami a Nightwish-sal történhetett.
Amúgy Tuomas utált énekelni, pedig nem lenne rossz hangja, csak rosszul keverték az albumot (AFF) a hangosításnál, és túl halk. Tarja meg a gitár meg túl hangos. De van egy felvétel talán 2000-ből, amin Tuomas énekli a Beauty and the Beastet. Egyébként, ha választhatnék (mondjuk miért választhatnék, mindegy ), azt mondanám, hogy ezt a dalt adják elő újra, ketten. OwO
A From Wishes to Eternity-n egészen különlegesen is fellépett a Sinergy Ha jól emlékszem, részegen mutogattak és óbégattak a kamerának, aztán egy egészen jól hangzó kis dalocskát énekeltek több szólamban.... a szövegére nem térnék ki
Az egyik kedvenc koncertfelvételem az End of an Era, és abból a kedvencem az Ever Dream felvétele. Legalább százszor láttam csak ezt a dalt, és mindig annyira, annyira, annyira. Amikor csak Tarja és Tuomas áll a színpadon, és Tarja a refrént énekli, és a két versszak közötti kis szünetben Tuomas ...mozdulata annyira. Szép.
Ez egy ilyen bő lére eresztett hozzászólás lett. Sajnálom, de közben szomorú hangulatú Hollywood Undead dalokat hallgattam, és az elveszi a mértéktartásom