Őszinte interjú! Nicki Minaj miatt majdnem visszaesett Demi Lovato

Szerintem megdöbbentő, hogy még mindig páran (ne haragudj, hogy neked címzem ezt a kommentet, leginkább általánosságban megy) ennyire tudattalanok a szorongással, depresszióval kapcsolatban.
Az, hogy valaki lekezelő veled, nagyon könnyen visszalökhet a függőségedbe... Én pl nem iszom, nem ittam, nem vagyok alkoholista (u.e. a drogokról), de roppant rosszul esik a mai napig, ha nem úgy szólnak hozzám, nem úgy írnak vissza vagy éppen „idétlenül” érzem magam egy új társaságban. Régebben képes voltam órákat rágódni ezen, emészteni magam, és visszalökni magam egy „rossz” helyzetbe, miszerint BIZTOSAN velem van a baj. Mivel ezeket átérzem, nekem jó olyanról olvasni, hogy egy ember, akinek tulajdonképpen megvan mindene, ugyanezen megy át... Most már amúgy tudom, hogy nem velem van a baj (legalábbis a legtöbb esetben ), és mindenre van ok / magyarázat, szóval nem vagyok olyan kemény magammal, igyekszem nem túl görcsölni, de az a bizonyos belső „rossz” hang létezik... Javaslom, hogy te és mindenki, aki szerint unalmas és túljátszott, amit mond, olvasson / olvassál picit utána, miért is van ez, mert érdemes tájékozottnak lenni a mai világban. Ez személyes vélemény, persze.

Mentális betegségekről RENDKÍVÜL tájékozott emberek járnak erre, úgy látom, de hallod, azért ebből a kommentedből tényleg dőlt a gyűlölet, márpedig most szerintem éppen nem az alapján kellene megítélned a helyzetét, hogy te, személyesen, hogyan érzel vele kapcsolatban. Attól függetlenül hogy én sem vagyok a rajongója, és nem is voltam soha, nem értem, hogy miért mondasz olyanokat, hogy "szegénynek csak annyi baja van, hogy hány millió dolláros ékszert vegyen fel". Pontosan a mostani interjúja cáfolt rá teljesen erre a mondatra, mert nem, Deminek pont hogy soha sem az volt az egyetlen és legnagyobb baja, hogy hány millió dolláros legyen az ékszer, ami rajta van. A "testét mutogatni" (ami szerintem egy eléggé lenéző megfogalmazása annak, hogy nem fél MOST MÁR mutatni valamit a testéből) szerintem azt jelenti, hogy visszanyerte az egészséges önbizalmát, melyet olyan sok éven keresztül nem talált meg, és ez nekem mindig inkább pozitív volt, mint negatív. Mindenhonnan azt hallják a nők, hogy legyen önbizalmuk és ne féljenek, ha van rajtuk néhány plusz-kiló, ha pedig egy nő, mint például Demi, elkezdi visszanyerni az önbizalmát, amit a társadalom és a média már egyszer kiölt belőle, akkor pedig lenézően meg lesz bélyegezve "magamutogatónak", és szembeállítják vele, amikor beszélni mer róla, mert "hát most már nincsenek gondjai". Eléggé beszűkült módja ez a dolgok megvizsgálásának, ugyan is voltak idők, amikor gyűlölte a testét és folyamatos súlyproblémái voltak, étkezési-zavarokkal kiegészülve, ami, ellentétben a "magamutogatással" nem túl egészséges. De persze sokkal fontosabb megint belebeszélni, hogy hibás, amit csinál, mint hogy egészségesen gondolkodjon, persze, tökéletes példa ez az emberek gondolkodására!
Azt kérdezed, mire fel lett alkoholista és drogfüggő? Nem egy interjúban beszélt már mentális problémákról, itt is beszélt róluk, nézz utána néhány másiknak, abban megtalálod rá a válaszokat. Ha nem érted meg a mentális betegségek menetelét, és azok kialakulását, ha nem ismered az alkohol- és drogfüggőség miértjeit, az nem baj, de akkor tájékozódj, még mielőtt elkezdesz lenéző hangnemben beszélni olyanokról, akik viszont értik, átmentek rajta, sőt, ne adj Isten még beszélni is mernek róla a nagyközönség előtt, hogy mások is tisztában legyenek azzal, mennyire könnyen megvan a baj. "Mire fel?". Kívánom, hogy soha se kerülj olyan élethelyzetbe, amelyben majd esetleg megtalálod a választ erre a kérdésre. 
És igen, ez a nő tényleg némelyek példaképe. Az enyém személy szerint nem, viszont azzal csesztetni őt folyamatosan, hogy felszólal a mentális betegségek megelőzése és felismerése érdekében, hogy személyes tapasztalatokkal segítse azokat, akik hasonló dolgokon mennek át, az szerintem egyszerűen csak elképesztően és kicseszettül gáz! Demi egy olyan szerencsés helyzetben van, hogy hatalmas médiafigyelem irányul felé, és szerintem arra használja ezt a figyelmet, amire kell és amire érdemes, úgy használja, ahogyan hatalmában áll. Nem árt senkinek azzal, ha elmeséli ezeket a történeteket és őszintén megnyílik a kamerák és a rajongói előtt, sőt, merem remélni, hogy sokaknak a segítségére is van ezekkel a megnyilvánulásokkal, a mentális betegséggel küzdő embereknek ugyan is néha az ilyen tényleg elképesztően sokat jelent. Nekem is sokat jelent, amikor az én példaképeim beszélnek olyan mentális problémákról, amelyek engem érintenek, szóval ez csak tapasztalat...
A mentális betegségek, teljesen mindegy, hogy milyen élethelyzetben vagy milyen körülmények között, kialakulhatnak. Emiatt pedig az a mondat, hogy "Abban az esetben még megértem ha elveszítene valakit,vagy komoly betegsége lenni,de így." eléggé helytelen, mert nem kell hozzá komoly családi galiba vagy komoly betegség, hogy valaki depressziós legyen vagy szenvedélybetegség alakuljon ki nála. Nem kell őt utálni, mert nála más okokból alakultak ki ezek a dolgok, és lenézni őt ezért szerintem csak gusztustalan. 
Sőt, rengeteg komment gusztustalan, ha jobban belegondolok, mert itt mindenki úgy beszél a mentális betegségekről és olyan félvárról és könnyen veszi őket, mintha harmatos tavaszi séta lenne mind. Ez is azt mutatja, mennyire nem lesznek komolyan véve az ilyen dolgok, és mennyire nem érdekel senkit, hogy Demi a saját hibájából okulva arra próbálja felhívni a figyelmet minden őszinte megnyilvánulásával, hogy a következő generációnak több lehetősége legyen, ha segítségre van szüksége és keresnie kell valamit, amibe kapaszkodhat. 
Gondoljátok ezt át, még mielőtt bármit írtok.