miregondoltokmost?

és végül túléltem, de megküzdöttem azért a csudaszép ötösért (yeah, ötösért, ne kérdezzétek hogy csináltam, én is keresem a választ)

alkotnom természetesen sikerült, kiemelném a különdíjas égésemet.

a nővéreim (oneesan) életkorát kérdezte, amit eleve vagy negyedjére sikerült megértenem, konkrétan már a betűket is kihangsúlyozta a kérdésben, node mikor már azt hittem, megértettem mit akar, én az anyára (okaasan) asszociáltam, és nehezen kiöklendeztem, hogy 50 éves. a nővérem. erre nézett nagyokat a tanci bácsi, majd a számba rágta, hogy elbaxtam.
sebaj, mentem a menthetőt; következő életkor amit összekapirgásztam, az a 12 volt. 12 éves a nővérem.
következő feladat: mit csináltam tegnap, blabla, mit ebédeltem, blabla, mikor vacsoráztam. ó, hát én a bangohant (vacsora) rohadtul hirugohannak (ebéd) értettem, úgyhogy ismét sikerült egy délután egyet összehoznom. de itt már mindketten éreztük hogy a számokkal nem leszek öribari, és a többi feladatnál nem is kérdezett ilyet.

Vajon mit éreznek azok a nagyon okos kislányok, akik beírják a Tumblr-ön a bemutatkozásba, hogy skizofrének és pszichopaták?

Már ez is divat lett?

jujj, kaptam mikura Brianes bögrét. hátha az már elég motiváló lesz a felkeléshez, hogy a kávé mellett a bögrém is szép lesz a reggelemben.
most már csak le kell szoknom valahogy a reggeli hisztijeimről, amik alatt számos alkalommal megcsonkítottam már a bögre- és pohárgyűjteményem...

Végre ma felvehettem újra a borszínű sálamat, amit eddig ironikus módon azért nem viselhettem, mert 2 hete bormámoromban letaccsoltam. (És eddig lusta voltam kimosni.)
Apára rájött a cipőtisztíthatnék, és a kis bakancsomon is felfedezte a vörösbort, ami szintén ugyanahhoz az estéhez kapcsolódik, mint a sálas balesetem. Na sebaj, csak kinevetett.

Mindig gondban voltam a tetoválásokkal kapcsolatban, vagyis úgy értem, a még nem létező sajátjaimmal kapcsolatban, hogy pontosan mit is szeretnék, és hogy biztos szeretném-e. Ez 18 év alatt még megnyugtató volt, hogy áhh, úgyis van még időm kitalálni, de most már nagyon szeretnék. Szerencsére már kezdenek megjelenni egész jó ötletek a fejemben, aminek örülök. Már csak rám kell szakadnia a lottónak.

Szegény tesóm kicsit elszokott szerintem a hülyeségeimtől..
Én: Akarod érezni a Crazy Town énekesének az izzadtságát??
Ő: ?!
Én: Még érezni a pulcsimon! Kajak!
Ő: *térdre esik a földön és fogja a fejét*

Most fürdés közben elgondolkodtam az élet kérdésein, és nagyon-nagyon remélem, hogy a reggeli félkómámban, amikor kidobtam pár papírt meg zsepit a polcomról, a Crazy Town jegyemet nem fogtam bele.... Vagy én megverem magam. Mert itthon még kikukáznám, de ez még reggel a koliban történt.. Oké, hogy megvan a karszalagom, és a Shifty-s képem, de a jegyem kell a gyűjteményembe. xD

Apa megkért, hogy előtte ne káromkodjak.
Pár perc eltelik, csengetnek.
Én: Ki a fa sz... vagyis ki az?

Nem baj, a szándék a lényeg!

És most abbahagyom, mielőtt csak velem lesz tele ez a topik.

Olyan jókat röhögök mikor valaki lemond másokat, hogy milyen kétszínü, de közben ö is ugyanolyan

Na, ma szarvaskodtam. Kaptam a fejemre -5 másik lánnyal egyetemben- egy 40 centi hosszú agancsot és azt viselve rohangáltam fel-le a suliban.
-Az angoltanárnő azt mondta, milyen aranyosak vagyunk "szarvasnak öltözve".
-A töritanárnő megkérdezte, hogy nem volt-e otthon nagyobb póló. (Apu tejeskávé színűjét csórtam el, ugyanis nem találtam anyu nagykabátján kívül más barna ruhadarabot a házban. Belefértem volna még minimum kétszer.)
-Az osztálytársaim mikor tüsszentettem megállapították, hogy olyan vagyok, mint egy kismacska/kisgyerkőc szarvasagancsban.

Az egést évem forog kockán és én tanulás helyett gossip girl maraton tartok..........valaki segítsem

ráírtam. jó, oké, az érettségivel és az osztályozóval kapcsolatban, de legalább ráírtam.
nem szabadna ezt éreznem... májusban végez és megy Mallorcára, az anyukája szerint nem akar semmilyen kapcsolatba bonyolódni, azt mondja nem kell neki senki, aki itthon akarja marasztalni... ezzel még az a cseppnyi esélyem sem maradt meg, ami volt... és mégis ugyanazt éreztem, mikor ráírtam, mint mikor anno arra a srácnak írtam, akibe szerelmes voltam...

A mai osztálykirándulás igen jót tett a szociális életemnek.
Lehetőségem volt jobban megismerkedni az új osztálytársaimmal, és új barátokat szerezni. Ez össze is jött, haza felé már az egyik új osztálytárs fiú mellett foglaltam helyet. ^^ Jól elbeszélgettünk, sokat nevettünk, és volt sok közös témánk szerencsére. De nem, nem tetszik nekem, csak jó barát.

Valószínűleg megyek Volt fesztiválra. Egy napra. Iron Maiden koncertre. Ahj, olyan messze van, de úgy várom.

Nem igaz, hogy megrendeltem két olyan CD-t is, ami egyik Magyarországon lévő Media Markt-ban sincs raktáron. Miért? Miért nem néztem meg, van-e raktáron? És különben is, ha az egész országban nincs, akkor miért árulják még mindig? (Tudom az okot, de jó rajt háborogni)

Jamie Campbell Bower egy isten... Nekem miért nincsen olyan hangom, mint neki?
Amióta megjelent az EP-jük, azóta el akarok menni egy koncertjükre, kár hogy a legközelebbi állomás Berlin.

lol még egy hónapja írtam messengeren valakinek, hogy mivel rég találkoztunk jó lenne összefutni. Mikor dolgozik? mikor ér rá?-kérdeztem. Erre ma válaszol vissza rá úgy, mintha csak tegnap kérdeztem volna tőle. Ez most mi? Kicsit sem undorító

ma tesin az egyik csaj teljes erőből megdobott gumilabdával. már akkor is fájt, de kibírtam. mostanra viszont egy gumilabda nagyságú lila folt van a combomon, ami kics*szettül fáj.

Heeeeeej, én is megyek!
Már-már számolom a napokat.

Heeeeej de irigyellek titeket én esélytelen, hogy eljutok

*zenét hallgatok*
apu: hát nem is tudom Judit..... nekem ez a koreai zene valahogy nem tetszik. Ez túl rockos, nem is pop....
én: hát mert ez most rock....és japán.
apu: hát nekem ez akkor is kínai
én: nem, kínait majd ez után rakok be

Mondjuk 1 évig abban a tudatban élt, hogy a kedvenc bandám egy különálló zenei stílus és nem egy csapat de azért cuki volt mikor felfogta mi is a helyzet