miregondoltokmost?

Nem tudom, mi jött rám hajnalban, mert eddig sose féltem a viharoktól, de ami ma volt, az nagyon rossz hatással volt rám, a sokadik dörgésnél már a sírás környékezett Meg az se segített, hogy a villámlásoknál a szobám olyan világos volt mintha dél lenne. Ritka alkalom hogy ilyen sz.ar éjszakám legyen, nem kívánom senkinek

hogy vivás lesz az én sportom

hogy ki kellene kelni az ágyból, mert mindjárt dél, de semmi erőm..

Bánatos vagyok, mérges vagyok és próbálom leterelni a figyelmemet, de muszáj lenne kiírni magamból. Szóval hát nem vettek fel engem abba a suliba, ahová jelentkeztem. Egy másiknál el sem indul a képzés és maradt egy, amibe bízhatok.
Igazából a kivételezés nem tetszett számomra. Már mikor megérkeztem a felvételire, akkor tudtam ,hogy az én gyengeségem itt vitába sem tud szállni. Kezdjük ott, hogy érkezési sorrendbe kellett már eleve bemenni, felírni egy lapra. Csak miután megjött késve a egy pedagógus, akkor közölte, mikor a többi késős megérkezett. Na, már akkor nem tetszett, hogy konkrétan mindenki nyomult előre. Anyám szabályszerűen előre ment, mert már mindenki írta volna fel a nevét, hogy minél hamarabb végezhessen. Ha anyám annyira nem derekas, akkor valószínű úgy jártam volna, mint az a két lány, akik még a csorda előtt jöttek és nem utánam következtek, hanem jóval hátrébb. Anyám megmondta, hogy mi már fél órája ott várunk a teremnél, ezért értelemszerűen nekem kellett elsőnek bemennem ,egyedül voltam fél órával még előtte. Egy pasas meg beszólt, hogy mindegy az. Hát nem pesti ember, mert neked csak fel kellett szállnod a metróra vagy buszra és valószínű itt is voltál, míg nekem 2 órát kellett buszoznom és fél órát metróznom mire oda mentem és még így is előbb érkeztem meg. Ráadásul még sűrűn se mennek buszok, szóval...ennyi elég is.
Mikor ma megkaptam az -emailt vagy fél órán át sirattam. Újabb kudarc. Hiába csippentették az e-mail végére, hogy nem feltétlenül azért nem vettük fel ,mert nem alkalmas a pályára blablabla... csak azt érték el ezzel ,hogy úgy érezzem nem jók a rajzaim és a grafikusi munkáim. Ezek szerint nem vagyok elég tehetséges, köszönöm szépen.
Anyám szerint viszont ott rontottam el ,hogy megmondtam az őszintét, vagyis nem fogok felsőoktatásba elmenni grafikus képzésen. Nincsen a terveim között. De anyu azt mondta, hogy ott eleve kiejtettem magam ,hogy azt mondtam munkába szeretnék állni ezek után a szakmámmal. Megjegyezték, hogy az élvez előnyt, aki felsőfokúba gondolkodik. Apám mondta, hogy hazudjak ,mert eleve esélytelenül megyek oda. én megmondtam ,hogy nekem fontosabb a becsületem. Még most is azt mondom. Ha ezen múlott, hogy felvesznek-e vagy sem, akkor köszönöm szépen, de nem fogok hazudni. De ahogy látom becsületes emberek foghíjasak voltak a jelentkezés kapcsán, hogy mindenki beakarta előzni a másikat.
Na, szóval ez van. Majd elválik ,hogy az egyetlen iskola, ahová jelentkeztem sikerült-e felvenni. Még egy sulit megpályázok, aztán lesz ,ami lesz. Anyu szerint a legrosszabb csak az lehet, hogy egy évet halasztok. De hát az számomra maga a sikertelenség lenne, hogy 5 helyre is jelentkeztem és egyikkel se jártam sikerrel.

Hogy nekem ebből, már mennyire qrvára elegem van...

Csak most vettem észre, hogy nem állítottam be a méretet Paintben, lol.

Gyerekek!

SOS-ben lenne szükségem segítségre!

Egy pár órája erősen émelygek, szédülök, rossz a közérzetem és erősen hányingerem van. Viszont kb. fél óra múlva indulok meglátogatni a dédimamám, és nagyon nem szeretném elmulasztani az alkalmat. Szóval a lényegre térve: Van valakinek valami ötlete, hogy mivel tudnám megszüntetni a fentebb említett tüneteket. Gyógyszer nincs nagyon itthon, csak AlgoFlex (és M), Mezim és vitaminok. Meg talán pár szem lázcsillapító.
Szóval valami okosság kéne nekem, ami mégsem igényel sebészi diplomát.

Előre is köszönöm az esetleges tippeket.

Émelygésre és hányingerre nagyon jók szoktak lenni a hányáscsillapítók. Legismertebb közülük a Deadalon, amivel vigyázni kell, ugyanis egyik kellemetlen mellékhatása az elálmosodás és a fáradságérzet. Egyébként kórházakban hányásra, hányingerre, émelygésre Cerucalt szoktak adni, állítólag sokkal jobb, mint a Deadalon. Szédülést rengeteg mindent okozhat, ám első sorban célszerű vérnyomást mérni. Ha alacsonyabb a kelleténél, akkor egy csésze kávé vagy egy pohár kóla máris orvosolni tudja a problémát. Egyébként nagyon általános tüneteket vázoltál fel, és ha felcsapom a gyógyászat tankönyvemet több száz betegség kísérőtünetei lehetnek. Ha nem múlnak el pár napon belül, akkor érdemes lenne elmenni a háziorvoshoz. Az Algoflex fájdalomcsillapító, ha jól tudom ibuprofén tartalmú, tehát az maximum fájdalmat csillapít és lázat visz le, míg a Mezin forte pedig emésztőenzimeket tartalmaz, amit akkor ajánlott bevenni, ha nem akarsz rosszul lenni egy embertelen zabálás után. Egyébként eléggé szélsőséges mostanság az időjárás, engem is megvisel ez a hidegfront, szóval nem kizárható az sem, hogy ezt érezted meg. Egyél egy keveset, igyál sok vizet és feküdj le pihenni, aludni, jót fog fog tenni.

+ Pro tipp: Hányinger, hányás ellen nagyon jó házi praktika a Coca Cola! CandUsnak bejött, amikor szintén ebben a topikban ajánlottam neki. Nyugtatja a gyomrot, a belet és az agyban található hányásközpontot is.

Én a párom tökéletes ellentéte vagyok, de lassan két éve szinte tökéletes kapcsolatban élünk. Ő elkísér engem Quimby koncertre, én pedig megnézem vele az általa annyira kedvelt katonás filmjeit ( amiket már én is szeretek). Egyébként nagyon jó hatással van az ő extrovertált személyisége, az én introvertáltamra. Előtte egész nap otthon ültem, mellette meg már azt is kínszenvedésként élem meg, ha egy napig nem csinálok semmit.

Egy rakás levélre válaszolnom kéne itt és facen is, eléggé el vagyok havazva. Őszintén remélem, hogy nem jelzi ki a Facebook, ha valakit törlök (valakiket, kisebb csoportól van szó), mert öten fognak a torkomnak ugrani. Bár tény, hogy amikor rányomtam a "törlés" gombra, bármennyire is ismerem az adott embereket, elöntött a megkönnyebbülés

ON: Voltam ma fodrásznál - szééép lettem! -, kisebb vagyont hagytam ott a drogériában, illetőleg, fogok is még. Szenvedek a múlthét csütörtök miatt, holnap meg vár a pokol. Nincs kedvem, nyűglődöm, de muszáj...

Gőzöm sincs, mi kerül egy farmerban 6000 Ft-ba... A H&M nadrágjai annyira tetszenek, vettem is egyet korábban leárazva, eredeti áron viszont iszonyat drágák... Ráadásul nálunk nincs H&M, szóval csak online tudok rendelni, ami még több plusz pénz. Anyáék tartanak el jelenleg, mivel nem dolgozom, hanem tanulok, úgyhogy nyilván nem varrok a nyakukba ekkora összeget, de még saját pénzből sem vennék ennyiért farmert A leárazottakat meg hamar elkapkodják, és már nincs a méretemből, szóval majd be kell mennem a városba, és majd valamelyik üzletben emberi áron veszek.

Oh, egyébként ma megjártam a Rossmannt is, ami pár hétig zárva volt átépítés miatt. Ma nyitottak ki újra, és minden terméküket 15%-kal olcsóbban adták, és mivel én amúgy is mindig ott vásárlok körömlakkot (körömlakkb*zi vagyok... nem sminkelem magam, viszont ez az egy szenvedélyem megmaradt), ma megrohamoztam az üzletet . Bár annyian voltak, mint az oroszok, úgyhogy nem nézelődtem sokáig, de így is vettem párat, és majd a héten még benézek.

Reggel a kórházban tértem magamhoz, letört egy darabka a fogamból, súlyos folt esett a jóhíremen, a jobb kezemet nem tudom behajlítani mert még fáj az infúzió helye... de mégis csak egy fiún jár az eszem, és azon, hogy talán teljesen elcsesztem vele; vagy pontosabban, hogy nem is volt mit elcseszni, és megint sikerült belelovalnom magam egy olyan románcba, amit csak boldogtalanságot hoz a fejemre. Nem is én lennék egyébként..

Azok a szép nyári éjszakák, amikor éppen aludni készülődsz, már a valóság és az álom küszöbén tartasz és egyszer csak ihletet kapsz, olyat, amire már igazán nagyon szükséged volt és addig nem nyugszol le, amíg le nem írod. Örülök is ennek, meg nem is - örülök, mert végre találtam egy rendes befejezést a történetemnek, viszont bosszús is vagyok, mert ez teljesen kiverte az álmot a szememből, holott holnap korán kell kelnem. Az élet nagy problémái...

Frászt kapok már a saját álmaimtól. Egyrészt folyamatosan ugyanarról a személyről álmodok, nagyon hiányzik már, de persze lépni nem merek. Azért mégis csak érdekes, ha egy lány kezdeményez, vagy ez csak az én hülye felfogásom? Másrészt rémálmaim vannak már a suliról, annyira nincs hangulatom az egészhez.

Így nyár végére rájövök, hogy mennyire is fognak hiányozni a volt osztálytársaim, annak ellenére, hogy nem voltunk összetartóak és sokan utáltak is. Mostanság nem szoktam álmodni velük, de nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy ezentúl nem leszünk egy osztályban. Sok jó pillanatom volt velük és a budapesti osztálykiránduláson arra is rájöttem, hogy tudnak jószívűek is lenni, amikor is egy pizzát adtak egy hajléktalan bácsinak, aki ételért könyörgött. Azon az egy éjszakán pedig nem tudtuk abbahagyni a nevetést. Aztán ott van az a sok aranyköpés és néhány ellógott óra, na meg a tanárok kiakasztása. A szeptember meg csak egyre jobban közeleg, nekem meg már most gyomorgörcsöm van, mivel minden teljesen új lesz és félek, hogy nem fognak elfogadni olyannak, amilyen vagyok és esetleg ők is piszkálni fognak. Utólag pedig arra is rájövök, hogy egész szünet alatt szart se csináltam, mint Supernaturalt néztem, olvastam és zenét hallgattam. Jobban belegondolva, kezdem megérteni, hogy mégis hogy a francba fejeztem be a Supernatural tizenegy évadát kevesebb, mint egy hónap alatt.

Tudom, hogy az AlgoFlex az ibuprofén tartalma miatt, olyan a hányingerre mint halottnak a csók, és a Mezinnel is ez a helyzet, csak azért írtam őket, hogy kifejezzem, hogy mennyire nincs otthon semmilyen gyógyszer. A gyógyszertárak erre fele meg ünnep után... hogy is mondjam, nem nehéz kitalálni, melyik meddig van nyitva, vagy nyitva van-e egyáltalán. Meg fél óra alatt nem tudtam volna megfordulni, hogy elmenjek gyógyszerért, és vissza is érjek. Colát ittam kb. húsz perccel azelőtt mielőtt ide értem, és mivel csak kis dobozos volt itthon, így azt is kilőttem. Azért is kértem valami okosságot, mert kifogytam az ötletekből, és mivel hosszabb útra készültem, tudtam, hogy nem lenne jó vége, ha hányingerrel vágnék neki. (Ugyanis nagyon rosszul tűröm a legkisebb magasság-/légnyomásváltozást, ugyanis ilyenkor a belsőfülemben iszonyatos, nyomás-szerű ,,fájdalmat'' érzek, ami nem lett volna jó párosítás az alapból is rossz közérzetemmel.)
A vérnyomásom meg általában (amikor mérem) rendben szokott lenni, habár lehetett kisebb vérnyomásváltozásom. Esetleg alacsony volt a vércukorszintem.
Azért nagyon köszönöm.
Egyébként, ma már jobban vagyok, lehet tényleg az időjárás volt a ludas.

Itt leginkább az volt tegnap a probléma, hogy iszonyú általános tüneteket soroltál fel. Ezen tünetegyüttesek megjelenhetnek különböző felső légúti fertőzéseknél, enteritis vírusoknál, de még agyvelő, agyhártyagyulladásnál is. Ezeket nem lehet csak úgy házi praktikákkal megszüntetni egyik percről a másikra. A szervezeted, tested ezekkel a kellemetlen tünetekkel jelzi, hogy nincsen minden rendben. Utólag jutott eszembe, hogy akár dehidratáltság is fenn állhat - magyarul kevés folyadékot fogyasztottál az elmúlt napokban. Ilyenkor általában tényleg az a legjobb megoldás, hogy eszel valamennyit, magadba döntesz egy lityó vizet (nem cukros lötyiket!) és lefekszel aludni. A sejtek többsége - és ez vonatkozik az idegsejtekre is - alvás alatt regenerálódik, simán előfordulhat, hogy a rossz közérzet kiváltó oka - akár a krónikus jellegű - kialvatlanság. Igazából annyi minden okozhat ilyesmit, de mivel nincsen információm az életviteledről és a szokásos napi rutinjaidról, szinte majdhogynem lehetetlen bármi biztosat is mondani és tanácsot adni, hogy mire figyelj oda a közel jövőben. Nem véletlenül veszik fel kórházakban az anamnézist, ami sajnos olyan kellemetlen kérdésekre is kitér, mint például a vizelet és a széklet gyakorisága, minősége. Én speciel krónikus alvatlanságban szenvedek évek óta, és az általad említett tünetek nálam akkor szoktak jelentkezni, amikor egy-két óra alvással húzok le egy szokásosnál is keményebb tizenkét órás műszakot. A rossz közérzet, étvágytalanság, hányinger, szédülés mellé társulni szokott ilyen esetben a remegés és a fázás kellemetlen érzete. Mivel ismerem a testemet, tudom, hogy ez nem kóros, szimplán csak így reagál a kimerültségre. Annyit tudok tanácsolni, hogy összegezd (akár le is írhatod), hogy az elmúlt napokban mennyi folyadékot fogyasztottál, mennyi táplálékot vittél be és, hogy mennyit aludtál, esetleg csináltál e olyat ami egyébként a napi rutinodba nem szokott benne lenni. Viszont, ha hetekig fenn állnak a tünetek, akkor el kell menni orvoshoz. A Crohn-betegségem miatt pár évvel ezelőtt elég erős bélvérzésem volt, ami egyébként szintén az általad felvázolt tünetegyüttessel jár. Szóval, ha nem múlik el ne megszüntetni akard a tüneteket, hanem megkeresni a gócpontot, hisz azt valami belül okozza! Tüzet oltani egy ideig lehet, de azzal csak a szövődmények kialakulásának kockázatát növeled, nem pedig a gyógyulás esélyét.

Egyébként igazán nincs mit, szeretek segíteni ilyen dolgokban, hisz végül is ez a szakmám, ebben dolgozom, és szégyen gyalázat lenne a részemről, ha nem próbálnék tanácsot adni egy olyan dologgal kapcsolatban, amiben nem kicsit vagyok jártas. Szóval mindenkinek mondom, hogyha hasonló jellegű kérdésetek van és a gugli nem ad kielégítő választ, akkor hozzám bármikor fordulhattok akár ebben a topikban, akár privát üzenetben és igyekszem készségesen, a legjobb tudásomnak megfelelően segíteni és tanácsot adni.

Kezd már elegem lenni a drága volánosokból. Múlt héten próbáltam diákbérletet venni - főként az egyetem miatt -, de közölte a banya, hogy csak lakóhely és iskola között tudja kiadni, így a gimis igazolásomat nem fogadta el, mert az nem Csepelen van. Szóval ma kértem az egyetemen iskolalátogatásit, és újra megpróbáltam bérletet venni. Most egy másik nő volt a bódéban, aki semmilyen iratot nem kért el, hanem szó nélkül kiadta. Gondoltam, milyen mázlim van, végre valaki, aki nem köt bele semmibe. Felszállok a buszra, mutatom a bérletet és az egyetemről szerzett igazolást, de a sofőr mondja, hogy ez így nem jó, a másik igazolást kéri. Komolyan, én ezeket nem értem.
Egyébként csodálom, hogy ma képes volt bárki is rám nézni, hiszen kemény másfél órát aludtam az éjszaka. Ráadásul 5-re mehetek vissza Pestre, hátha valaki megint belém köt. Hurray.

Anyám közölte hogy holnap reggel HAJNALI KILENCRE be kell mennem osztálytársammal a városba matektanárhoz. Na már most. Kezdjük ott hogy én kilenckor még durván nyomom az ágyat. A másik meg, hogy matekozik a halál. Van még egy hét az életemből (alias nyár) és nem ilyenekkel szeretnék b*szakodni. Meg úgy igazából nincs kedvem negyed órát utazni azért hogy egy negyvenes csávó egyetlen vele töltött órával elvegye a maradék kedvemet a sulitól.

Végre sikerült szereznem egy tubus hennát. Próbáltam vele festeni magamra, pontosabban a kezemre, és amikor az ujjamat festettem belenyúltam. Szóval, most van egy barna paca az ujjamon, mert nem vettem észre időben a bakit. Azon gondolkozom, hogy hogyan rejtsem el. Asszem' lefogom vágni a kezem. (Vicc, annyira nem súlyos.)

Ez olyan csodálatos!
Egyfolytában a tapasztalataimra építek, jó találkozni az ellenvéleménnyel, mert legalább megtanulom végre hogy nem bízhatom mindig mindenem erre.
És csak hogy ápdétoljak: Természetesen órákkal a hozzászólás után már magam is megcáfoltam az állításomat, szóval azt hiszem ezek után jobb lesz ha heteket várok míg kimondok/leírok valamit, nem szeretnék nevetségesnek tűnni a véleményváltoztatásaimmal. De hát ilyen az élet, új tapasztalataink folyton alakítgatnak bennünket.
Anyways, nektek további sok boldogságot a többieknek pedig fantasztikus napot

„You can't stop the change any more than you can stop the suns from setting." - Shmi Skywalker