Ma éppen minek örülsz?

Végre kilábaltam a betegségből.

a hóesésnek.

Annak, hogy Sims 3 - ban hatalmas mérföldköveket léptem a simjeimmel, tök különleges ajándékokat vettem nekik, de elszállt. Utóbbinak nem örülök. a lényeg, hogy most szépen újjáépítem azt, amit ma elértem, és hamarosan tervezőbe kéne venni a gépem újratelepítését, mert minden percben lefagy, laptopot pedig valamikor áprilisban fogok kapni, születésnapomra. szóval, addig még ki kéne bírnia egy kisebb összeomlás nélkül a rendszernek. Apu és a barátja mind a négy gép újratelepítését bevállalták, ami jót fog tenni Anyu szívének és az enyémnek. Nem kell félnünk egy esetleges probléma miatt, és mindkettőnk elvileg kapni fog egy laptopot magától.

Annak ,hogy végre megint megjött a kedvem az íráshoz. A suli csak leszívta az energiámat eddig, ezért jó formán egy hónapja volt, hogy legutóbb belekezdtem a történetem újabb fejezetébe, és tegnap sikerült megírnom, ráadásul egy nap alatt. Ez azért fontos, mert képes vagyok egy fejezetben akár word dokumentum szerint akár 8 oldalt is írni. És most sikerült, ráadásul fura, de elégedett vagyok a fejezettel.
Ma is hozzá látok az újabb fejezet megírásához. Sajnos suli után úgy se fog bővelkedni időm arra, hogy ilyen tempóba írjak. Használjuk ki minden percét a szünetnek.

Annak, hogy holnap végre repülök haza meglátogatni a családomat.

Kulináris élvezeteknek

Annak , hogy végre kicsit sikerült össze szednem maga. Eddig egy zombi voltam,de a levendulás fürdő meg egy kis reggeli futás csodákat is művelhet velem. Valamint olvastam egy kicsit, ami feldobta a napom.

Annak, hogy mivel úszott a szilveszteri programom (ennek azért nem örülök), holnap Harry Potter maratont tartok c:

végre teljes az életem.

Találtam Különös virág, növény és rovar neveket

Annak, hogy elkészült az általam tervezett nagyon-nagyon egyedi Triumph kollekció édesanyukám jóvoltából. :$

Sikerült feltöretnem a régi fészemet, amin a béna 9 éves fotóim voltak. :')

Semminek nem örülök!

Annak, hogy ma végre meggyógyult a kiskutyám és evet egy picikét, hatalmas kő esett le a szívemről. Viszont annak kevésbe örvendek, hogy az állatorvos megnézi 2-3 perc alatt aztán felír egy gyógyszert, és onnantól kezdve számára lezárt az ügy.

Megvettem a sarki konditerembe a havi bérletemet, és ma edzettem is. Isteni volt, komolyan, edzés után úgy ugráltam az öltözőben, mint valami hülye gyerek.

Ma voltam olyan kedves, és megleptem magamat három könyvvel. Drágák vagy sem, mániákus vagyok, muszáj volt. Ha már egyszer megdolgoztam azért, hogy megvehessem, kicsit csillapítani akartam olthatatlan szomjamat ezen a téren. Valamint drága szüleimtől kaptam elő névnapi ajándékként egy új stoplist, mert az előző két év után megadta magát, és már csak a szigszalag tartotta egyben, és mindemellett már három nap letelt a 230 napos edzésből, már csak 227 maradt hátra.

Valójában ez tegnap volt aktuális, de még ma is nagyon örülök neki. Sikerült megtanulnom gitáron egy Metallica-számot (Enter Sandman). Három évnyi gitártanulás után már éppen időszerű volt, bár mindenki meglepődik, hogy miért tartok még mindig itt. A tanárom nem tanít szinte semmit, ezért inkább otthon fejlesztem magam. Mindenesetre ilyenkor hálát adok az égnek, amiért egy hasonló érdeklődési körű és zenei ízlésű apával áldott meg a sors, hiszen ő már tud gitározni, így végre van valaki, aki korrepetálhat. Örömmámorban úszom tegnap óta, számomra ez már hatalmas előrelépés

Akusztikus verzióban, vagy az igazit a szólóval és a riffekkel? Amúgy gratula, mert jó nehéz szám.

Hogy legalább van még egy nap suli előtt

Jaj, köszönöm Egyébként az igazit tanultam meg, a riffek már megvannak, még a szólót csiszolgatom, hogy azzal se legyen gond, bár tény, hogy kissé furcsán hangzik, elvégre akusztikus gitáron tanultam meg az elektromosat lusta voltam elővenni :'3