Újabb részletek a Bionic-összeesküvés ügyében

Korábban már szó volt egy elméletről, miszerint Christina Aguilera legutóbbi albumát szabotálták. Azóta újabb részletről szerzett tudomást az újságíró, amiről a Pop Music Examiner oldalán be is számolt – igaz, elég szűkszavúan.

hirdetés

Ahogy arról már előző cikkünkben beszámoltunk, néhány héttel ezelőtt Peter Buchanan amerikai újságíró és rádiós személyiség érdekes elmélettel állt elő az Examiner című magazinban. Állítása szerint Christina Aguilera legújabb albuma azért nem lett népszerű, mert szándékosan manipulálták a piacot negatív kritikákkal. Most egy, az elméletét alátámasztó hangfelvételhez jutott hozzá.

Peter nemrégiben meghívást kapott egy találkozóra, amelyet a Chicago belvárosában található Hilton szálloda egyik elkülönített termében tartottak. Fogalma sem volt arról, ki és miért akarja, hogy ott legyen ezen a megbeszélésen, főleg úgy, hogy kötelezték, senkinek ne szóljon róla egy szót sem. Így nem csoda, hogy az időpont közeledtével egyre inkább csak hajtotta a kíváncsiság. Mikor megérkezett, mindössze heten voltak jelen, s hamarosan előkerült egy – a jelenlévők számára különösen érdekes – hangfelvétel.

Az anyagot a fájl adatai szerint 2010. április 2-án rögzítették, és hallható némi háttérzaj mellett, hogy egy kisebb társaság arról beszél, hogyan kéne Christina Bionic című lemezét még befutása előtt kitúrni a piacról.

„Pereznek már küldtem pár e-mailt ez ügyben” – mondja egy közel-keleti akcentussal beszélő férfi. „Mi pedig már elindítottuk a telefonos panaszokat” – hangzik el egy másik résztvevőtől. Könnyen elképzelhető, hogy a rádiókba befutó hallgatói véleményekre céloz. „A betelefonálásoknak koránt sincs akkora hordereje… és lassú… Nem úgy, mint az internet vagy egy blog!” – veti közbe ingerülten a társalgás során Rogernek nevezett férfi a hangfelvételen.

Egy ideig még latolgatják lehetőségeiket, majd a felvétel következő szakaszában újra meghallgatják az énekesnő Not Myself Tonight című dalát, miközben fokozott nevetésben tör ki a csoport. Miután befejeződik a szám, újabb sértéseket, gúnyos megjegyzéseket tesznek az énekesnőre, de egyikük félbeszakítja a többiek sziporkázását, komolyra fordítva a szót, hogy ne nyilvános helyen folytassák tovább ezt a beszélgetést. Röviddel ezután a felvétel véget ér.

Az illető, aki a mostani találkozót kérte, egy lemezkiadónál dolgozott mint felvételvezető és projektmenedzser, s jelenleg a columbiai egyetemen tanít. Véleménye szerint a meghallgatott beszélgetés az Interscope vezetői között zajlott le a fentebb említett napon.

Pusztán elméleti síkon tegyük fel, hogy ez ugyanaz a társaság, akik korábban elismerték, hogy az album jóra sikerült, és most egymás közt lehordják az előadójával, szerzőivel együtt? Csak kicsit gondoljuk át a helyzetet: ha egy album több vélemény szerint is pocsék, akkor miért állna szándékában bárkinek is megfúrni, ha erre a dalok önmagukban is képesek?

Előfordul olyan is, hogy a kritikusok lesújtó véleménnyel nyilatkoznak egy-egy anyagról, de a rajongók mégis a szívükbe zárják. És mi a helyzet, ha a megkérdezetteknek tetszett az, amit hallottak, esetleg még a konkurencia is elismeri a végeredményt. Ilyenkor milyen érdekek léphetnek működésbe? Aki szimpatizál, az erősíti és promótálja, aki nem, az tán fenyegetőnek érzi, s jobb esetben igyekszik felülmúlni a produktumot.

Ebben az esetben tekintsünk el a művészi vonatkozásoktól, megoldásoktól, hiszen abszolút nem ezen van a hangsúly. Akik nem írják, hangszerelik a zenét, és nem éneklik a dalt, de a zeneiparban tevékenykednek, azok számára az elsődleges szempont a haszon. Nyugodtan el lehet hinni, hogy ezek az emberek ragaszkodnak az állásukhoz, a fizetésükhöz, így teljes odaadással azon vannak, hogy megtartsák azt. Ők a kereskedelemben dolgoznak, csúnya szóval élve terméket kínálnak nekünk, fogyasztóknak. Eltérő ízlések eltérő igényeket szülnek, ezek más és más termékek forgalmazását szorgalmazzák, és a választék egyre csak bővül. Egy ponton túl már telítettségről beszélünk, amikor is eljön az a nem kívánt pillanat, hogy a kevésbé hasznos tényezőket kivonják a forgalomból. És itt lép be a képbe egy kulcsfontosságú tényező: a piac feletti befolyás.

Hogy az eset megalapozott-e, vagy csak fikció, azt kívülálló nem tudja helyesen megítélni, mert nem ismerünk minden információt. Előfordulhat, hogy csak Peter Buchanan agymenése az egész sztori. Valóságtartalmában egyelőre csak azok lehetnek biztosak, akik esetlegesen résztvevőivé váltak az ügynek.

hirdetés

hirdetés