hey there :)
twenty. brunette. runner. writer. INTJ. 5w6.
has serious obsession with Dylan O'Brien, The Maze Runner Trilogy, Teen Wolf, House MD, Stuart Twombly, Stiles Stilinski and Sterek (all the way).
life consists mostly of Teen Wolf, Maze Runner and AO3.
És akkor most egy kicsit magyarul is: imádom az angolt, ahogy azt a korábbiakban is láthattad. Gyakori szokásom random angol szavakat használni a beszédemben/ írásomban. Történeteket írni egyébként inkább angolul szoktam, mint magyarul, részben mert valamiért jobban szeretek angolul fogalmazni, részben pedig mert az AO3-ra inkább angolul pakolok fel egy fogalmazást, mert úgy több emberhez eljut. (Szívem szerint ide is angolul írnék, de itt a nagy többség a magyart értékeli.)
Alapvetően mosolygós vagyok, de egyébként minden a társaságtól függ. Ha nem szimpatikus, akivel vagyok, akkor néhány rideg pillantáson kívül másra ne igazán számítson az illető. Hogy mennyire vagyok könnyen felingerelhető, szintén helyzetfüggő. Ha olyan a hangulatom, akkor senki sincs szívesen a közelemben. Ha valami durva dolog történik, akkor szintén hamar felkapom a vizet. A lényeg, hogy mindig okom van rá, hogy dühös legyek. Egyébként egy bizonyos ponton túl senkit nem engedek közelebb magamhoz, még azt a triót sem, akinek amúgy feltétel nélkül bármit el mernék mondani. Mégse teszem.
A fenti bekezdést összefoglalva Einstein szavaival: "minden relatív".
Határozott elképzeléseim és nézeteim vannak, amik elég nehezen változnak meg. Bonyolult és nehéz személyiségem van, én ezzel tisztában vagyok, ezért is kapja minden tiszteletemet az, aki tud bánni velem. Vannak dolgok, amikre büszke vagyok magammal kapcsolatban, ezek közül néhány olyan, ami a többi embernek nem tetszhet annyira. De ez már nem az én problémám.
Én senkit nem a külseje alapján ítélek meg, viszont ezzel nem azt mondom, hogy nem fogalmazódik meg bennem egy vélemény az első pillanatban, mikor meglátom. Igen, ösztönösen elkezdek felépítgetni magamban egy képet az illetőről, viszont ez nem valami olyan, amit ne tudna megváltoztatni a személyiségével, miután elkezdünk beszélgetni. Én természetemnél fogva rabja vagyok a rejtvényeknek, imádom őket már egész kicsi korom óta, ezért is van az, hogy mindent és mindenkit meg akarok fejteni. Sorry about it.
Akik fontosak nekem, azok tényleg fontosak, és értük feltétel nélkül kiállok, lojális vagyok velük szemben. Megadok nekik mindent, amit tudok, viszont nem hazudok, jó érzés, ha ezért néha visszakapok valamit. Ez önzően hangozhat, de egyrészt én ilyen vagyok, másrészt pedig szerintem az emberiség többsége is ilyen, ha mélyen magába néz. (És őszinte is önmagával szemben. És szerintem ha más nem is, legalább te megérdemled, hogy őszinte legyél magaddal.)
Említettem, hogy író vagyok. Igen, rengeteg történetet írok, mindig jön valamilyen ötlet, és olyankor az első és legfontosabb dolog, hogy nekiállhassak megfogalmazni, ami éppen eszembe jutott. Ezért is van az, hogy én inkább befejezni szeretek dolgokat, mint elkezdeni, mert mikor még csak a kezdetek vannak meg, attól félek, hogy a végére már türelmetlen leszek, nem fog érdekelni, megunom, és ezért nem fejezem be. Ezért való nekem inkább a one-shot novella. A legutóbbi írásom is az, 2215 szavas, de mivel többen írták kommentekben, hogy folytassam, folytatom majd, ha befejeztem azt, amivel most dolgozok. (egy Maze Runner-Teen Wolf crossover) Csak úgy mellékesen megjegyzem, hogy a legtöbb író INFJ, a második legjellemzőbb személyiségtípus pedig az INTJ ezen a téren. Néhány írásom címe, amire büszke vagyok: Érzelmek nélkül, 666 rózsaszál, Crumpled paper, Written in the stars, Paradise doubled, Napszállta (Eventide).
Futónak hívtam magam. Igen, imádok futni. Olyankor kitisztul a fejem és megnyugszom. Nem mondom, hogy az agyam is kikapcsol, mert olyan egyszerűen nem létezik, de futás közben van időm, hogy akármin eltöprengjek. Akár arról, hogyan folytassam az éppen aktuális történetemet.
Ezen kívül rajzolni is szoktam, de azt már közel sem olyan gyakran, mint régen. Mostanában inkább az írás dominál nálam. Nem tudom, miért.
Pár szó a kedvenceimről is:
A kedvenc sorozataim a Teen Wolf és a House MD. Előbbibe a Sterek és a Dylan O'Brien által alakított karakter, Stiles Stilinski miatt szerettem bele elsősorban, utóbbiba pedig House szarkasztikus karaktere miatt (amit, mint utóbbi kiderült, okom volt magamhoz nagyon közelállónak gondolnom, de egyébként Stiles is olyan, mintha rólam mintázták volna. Mondhatjuk, hogy kettejük keveréke vagyok).
A kedvenc bandáim a Nirvana, az Avenged Sevenfold, a Marilyn Manson és a Papa Roach. Őszinték, jó zenét játszanak, és az esetek nagy többségében a dalszövegeik azt írják le, amit én érzek, vagy amire éppen a legnagyobb szükségem van.
Kedvenc filmet nem tudok mondani. Vagy még nem látottat mondani ér? Mert ha igen, akkor most mondom, hogy a Maze Runner a kedvencem. James Dashner is elégedett volt vele, és ő is közreműködött a forgatókönyv írásakor, szóval olyan rossz nem lehet. (Ettől függetlenül továbbra sem tudom elképzelni, hogyan fogják kihozni a lényeget az Útvesztő 3D-s makettjéből, vagy hogy mik a trailerben azok a mozgó falak, de mindegy.)
A kedvenc könyvek kategória már inkább való nekem: kezdve a teljes Maze Runner trilógiával imádom még az American Psycho-t, a Painkiller-t és a Blood bank-et (Steven Spruill-tól), a Clockwork Orange-ot, a Battle Royale-t, a Dorian Gray arcképét és az Ember tragédiáját (ahol Lucifer volt a kedvenc karakterem, mert teljesen jogosan elismerésre vágyott, gondolkodó volt, mert nem hagyta Istennek, hogy elnyomja, mint a többieket, és ezért fellázadt Isten ellen. És ezzel nem azt mondtam, hogy én is a blaszfémia híve vagyok, csak hogy tisztázzuk). Ezek a könyvek egytől egyik magukban hordoznak valamilyen morális kérdést és a cselekmény mögött mélyebben megbúvó filozófiai fejtegetést (Spruill könyveit leszámítva. Azok szimplán csak zseniálisak).
Végezetül pár idézet, ami nagyon megfogott:
"I'd rather be hated for who I am, than loved for who I am not." ~ "I'd rather be dead than cool." (Kurt Cobain)
"Society has always tried to find scapegoats for its problems. Well, here I am." ~ "Szeretnék azoknak egy őszinte Fuck You-t küldeni, akik kritizálnak bárkit, aki mer tenni valami különbözőt!" ~ "Not only are love and hate such closely related emotions, but it's a lot easier to hate someone you've cared about than someone you never have." (Marilyn Manson)
"When the power of love overcomes the love of power, the world will know peace." (Jimi Hendrix)
Ennyit rólam. Köszönöm, hogy elolvastad. :)
