Ezt a történetemet főként a Twilight-alkonyat rajongóknak ajánlom:Az álom itt kezdődik:Egy film alapján történik az egész,én magam élem át egy kicsit megcsavarva Bella Swan csetlő-botló szokásos baleseteit,csak éppen az ő folyton bajba jutó kistestvére szerepé Cullen egy afféle vámpír srác,aki beleszeret Bellába(a nővérembe) és mivel Charlie napokig nincs otthon,(mert ő a rendőr a városban)ezúttal hosszú pecázásra én Bella húga vagyok,már mindent tudok a Cullen családróíg Charlei távol van addig Belának vigyáznia kell rám,ezért ő is és én is Edwardéknál
időzü makacs vagyok,szokásommá vált,hogy elszökjek a végzet és a vámpírok elő nap aztán átverem Bellát, mikor Charlie nincs otthon,hogy Edward kocsiját hallom parkolni és a hátsó ajtón nem sok sikerrel jártam,mert Edward a nyomokat követve rám talált.Így ismét a Cullen házban kötöttem Bella mély álomba merült,én ismét szökni készülök,de Alice-nek látomása volt rólam, és így Edward,Emmett,Jasper,Carlisle,és Alice már az ajtóban vártak,hogy megállítsanak.
Az álom folytatódik
Amikor az álmomban reggel felébredtem Edwardéknál,hét ágra sütött a Nap.A fény beragyogta a hófehér szobát.Már Alice ott állt az ágyam fölött és,mint egy angyal úgy köszöntött.Már alig vártam hogy Charlie hazaérjen,és ehhez már alig kellett 1 héész nap Emmett és Jasper vigyáztak rá persze muszáj volt egy kicsit szívóznom, de Jasper jelenlétében elég nehéz volt mondtam Emmettnek,hogy inkább fusson előlem,megjelent Bella és Edward.A nővérem közölte ellenfelemmel,hogy semmi esélye felrohant az emeleti vécébe és én berúgtam az ajtajá csendült fel Esme lágy és dühös hangja amely elárulta, hogy felfelé tart a lépcsőn és reméli semmit nem törtünk össze.A menekülés útja ez alól a vécében elhelyezett ablak volt,és gyorsan kiugrottam a terv kissé balul sült el,mert előbb hallottam a kezem és bordáim reccsenését,mint ahogy a fájdalmat éreztem és Jasper egy szempillantás alatt ot is íteni próbáltak,de én csak ordibáltam kínomban,viszont Jasper nyugodtsága hamar rajtam is véúttal Belláék is hamar segítségemre élni nem tudtam a fájdalomtól,de Edward olvasott a gondolataimban,és így fejtették meg a sérüléseim súlyosságát és pontos helyé azonnal a karjába vett és a kocsijához helyezett és rögtön a kórházba sietett intenzív osztályon kaptam egy szobát,és persze ez is olyan lehangolóan unalmas volt,mint a tö egy csomó infúziót,nyugtatót és fájdalomcsillapítót.Én borzasztóan éreztem magam,mert Esme és Emmett magukat okoklták a történtek az egyik altató hatása kezdett fogyni,elkezdtem é és Bella halk duruzslását hallottam,amikor a szemem nem akart kinyílni.Éreztem a rettentő fájdalmat az csak a kezemből lógó csövet akartam kirángatni,amikor egy hideg kéz ragadta meg és azt utasította,hogy meg ne próbá bizonnyal Edward volt.Még mindig bizonygatni akartam,hogy igenis kirántom a csövet de ismét megakadá után már kénytelen voltam mindent feladni.
