Rihanna200 profilja

Oh, Jen, Jen, Jenny. Nincs az a nyálas monológ, ami kellőképpen le tudná írni, hogy mennyire csodálom ezt a nőt.
Mindig tiszteltem azokat az embereket, akik kiállnak a saját egyéniségükért és valami újat alkotnak, de mint tudjuk, a rockzenészek zöme férfi. Így talán nem meglepő, hogy jobban felkapjuk a fejünket, ha szembetaláljuk magunkat egy együttessel női taggal az élén. Hát ha még az említett frontasszony a dobok mögött ül! Emlékszem, anno kidülledt szemekkel bámultam az első Skillet képet, amit láttam, az állam valahol a vakondoknál járt a földben. Azóta kicsit enyhült a sokk, de máig nem értem, hogy lehet egyszerre énekelni (ráadásul milyen szépen énekelni!) és dobolni - a kötelező headbangelésről nem is beszélve. :) Látszik, hogy a színpadon apait-anyait belead, vérprofi. Inspirációnak sem utolsó, amit ott művel, nekem legalábbis nagyon ösztönző. Hány éves is volt, 18, amikor beállt egy addigra komoly sikereknek örvendő bandába? Ennyi évesen nem sokaknak lenne bátorsága egy ilyen lépés meglépéséhez, a tehetségről nem is beszélve.
Lehet, hogy nem én ismerem Őt a legjobban, az is valószínű, hogy nem én vagyok a legelvetemültebb Panhead, de szerintem mindenképpen érdemes odafigyelni Rá és az együttesre. :)

Szavakba nem tudom normálisan foglalni,mennyi mindent adott már nekem ez a 'három rohadék rockcsempész', de hajrá.
Mikor ismertem meg őket? Kb. 9-10 évesen már csápoltam koncertjükön -akkor még rózsaszín pillangós pólóban apum nyakában,de ez nem lényeg- és igazán fel sem fogtam az egészet. Csak annyit érzékeltem, hogy én ezt már most imádom, és kész. Igenis van szerelem első látásra - vagyis hallásra. És ez azóta is,valószínű örökké tart.. (bocsánat,hogy állandóan dalokból idézek,de adja magát,na.) Időközben alaposan utánanéztem ennek a csodás triónak, és rájöttem,hogy ez az a banda a Green Dayen és a Nirvanán kívül,ami nem ereszt el. Úgy értem...ismered azt az érzést,amikor egyedül érzed magad és magad sem tudod, mi segítene,mert akármit próbálsz, nem használ? És amikor már a 20. oldalt írod tele a naplódban vagy csak némán káromkodsz a szobádban, akkor eszedbe jut az a mérhetetlen közhely,hogy 'zene gyógyít' meg 'a zenéje mentett meg',amit mindig kiröhögtél,mondva,ez mennyire bénán hangzik a 10 éves kislányoktól? Na ja,erről beszélek. Persze a való életben nem így van. Nem hullunk szét pár apróságtól, csak hisztizünk. És amikor ez elér, akkor nincs jobb annál,minthogy berakjak egy odavágós Tankcsapda zenelistát,és ugráljak a szobámban,hálát adva,hogy senki sem nyit be közben. Egyszer megkérdezték tőlem, nálam mi számít:szöveg vagy dallam? Rávágtam,hogy az első,de itt mindkettő a helyén van. Persze itt nem a Be vagyok rúgva vagy a Csőre töltve című klasszikusokról (:D ) van szó,hanem az Egyszerű dalról és társaikról,amik kimondják helyettem,amit gondolok. És amikor beszólnak a tudatlanok, a 'hülye rockereknek', elmondanám, hogy -nem csak Lukácsról beszélek,igazából ez a vélemény csak töredékben szól róla- a sok buli meg szétcsapott éjszakák ellenére igazán értelmesen nyilatkoznak. Lehet, hogy punkok voltak,de felnőttek, emberek! Erről szól a Köpök rátok. Ugyanaz a mondanivaló, csak sokkal érettebben.
Hát ezt jelenti nekem ez a banda. Megannyi meghatározó emlék, tombolás, de legfőképpen köszönet.

Kurt,Kurt,Kurt. Miért hagytál itt minket 20 éve? Nincs szinte olyan nap,amikor ezt a kérdést fel nem tenném magamnak. Tudom, én még csak meg sem születtem,amikor ő már...ezt megtette,mégis annyira magával ragad a Nirvana zenéje,hogy úgy érzem, nekem, rólam, belőlem énekel. Elég nagy közhely, de tényleg így van. Egy különc srác, aki csak a művészetében tudta kifejezni önmagát, ezáltal kiadva minden fájdalmát... majd nem bírja tovább elviselni, és feladja az életét. Vagyis ki tudja...de ebbe ne menjünk bele. Olyan elvont és iszonyatosan igazi. Ez a szó jellemzi legjobban. Igazi. Valódi művész volt, és ezt az áldott tehetségét bele is zsúfolta abba a néhány évbe,amíg a Nirvana tartott. Boldog megsemmisülés. Ezt jelenti az indiai kultúrában a szó,és valahogy én is ezt érzem,amikor bekapcsolom valamelyik szerzeményüket. Rengeteg mindent köszönhetek ennek az embernek, maradék önbizalmat, hitet, és jobb zenei ízlést (:D), de még azt is,hogy övé az egyetlen idézet,amiben hiszek. Ők kinevetnek, amiért más vagyok, én pedig rajtuk nevetek, mert ők mind egyformák. Bárcsak ilyen könnyen menne ez,mindenesetre örök mottóm marad. Köszönök neki mindent, nyugodjon békében a drága. :(

Hihetetlenül szimpatikus nekem ez a fazon! Zseniális ember, kitalálni sem lehetne az ilyet. Szerintem az új István,a királyjal sincs semmi probléma, sőt, nagyon tetszett az eddigiektől merőben eltérő megközelítés, a trabant, és hogy az ördög füvezett. :D Bár a színészek énekhangjával volt egy kis bajom, de egy olyan erős produkció után, mint az eredeti, ez természetes. Az előadók amúgy jól játszottak mindent, és ez ki érdeme? A profi rendezőé.
Az X-faktor és társaik valahogy nem kötöttek le soha, de most,hogy végre egy arra érdemes ember ül a zsűri székében, belepillantottam párszor, és azt kell mondjam, jobb nem is tölthetné be ezt a szerepet. Köszönöm neki,hogy végre van egy mentor,aki mondjuk meg tud fogalmazni egy értelmes kritikát,nem hagyja annyiban,hogy ,,Aha,jó volt!" ,hanem összerak egy normális véleményt az adott versenyzőről. Továbbra sem ragadott magával a tehetségkutatós láz,de általában meg szoktam nézni,ő mit szól a dologhoz. És nagyon rendben van a mondókája. Nem a tucatcsitriket keresi,hanem azt az embert,aki hatással van rá. És nem azért fogalmaz keményen,mert semmi sem jó neki. Hanem azért,mert igazán jó zsűritag. Sajnos az egyetlen IGAZÁN jó zsűritag ebben a rohadt tv showban.
Kíváncsi vagyok,milyen lehet vele beszélgetni. Szinte ő az egyetlen magyar ,,sztár" -ahh,rosszul vagyok ettől a szótól,főleg,ha ilyen embereknél kell használjam- akivel érdemesnek találnék leülni és megvitatni a dolgokat. Vagy csak hallgatni,mit mond. Long live Alföldi!

A világ legjobb gitárosa. Amiket a színpadon művelt,szerintem már senki sem fogja überelni. Imádom az egyéniségét,ahogy kisiskolásnak öltözve ugrál,rohan,fetreng,és minden olyat csinál,ami túltesz a normalitás határán. Miatta (is) kezdtem el gitározni,és ha csak fele annyira is fogok tudni játszani 30 év múlva,mint ő,akkor már boldog leszek.

Már a V,mint Victoriában is idegesített a karaktere,de természetesen ez nem az ő hibája. Mióta azonban ,,énekesi" karrierbe kezdett, már nem tudom elnézni a sorozatos baklövéseit. A hangja nemhogy szépnek nem mondható,de egyenesen irritáló. A színpadi megjelenése tucat, hiszen már mindenki lenge miniruhákban rázza. 21 éves,de ha ránézek,csak egy kislányt látok, aki utánozni akarja a nagyokat-nem sok sikerrel. Nekem ő az én Problémám a zeneiparban.

Hogyhogy nem írtam eddig róla véleményt? Imádom,már vagy 5 éve. Amikor először hallottam,csak éreztem,hogy ő más. Igazam is lett. Képtelen lennék kedvenc dalt választani tőle,imádom az összes albumát. Lehet,hogy fura ezt olvasnod egy olyantól,akit rockb*zinak csúfolnak a nem túl kedves ismerősei,de hatalmas vigyorral és alkalomhoz illő Riri pólóban csápoltam a stadionban 2011 decemberében,amikoris a Loud tour Budapestre látogatott. Annyira szép hangja volt élőben is...erőteljes és karcos. Az sem zavar,hogy néha túlságosan is szexizik-el sem tudnám képzelni Taylor Swiftként. Nem is baj. Amúgy az egész nő iszonyú szimpi nekem,gyönyörű,és asdfg,amilyen fejeket tud vágni a drágám :D Navy forever.

Hihetetlenül nehéz lesz összefoglalnom,mit is gondolok valójában Amy-ről, de azért csak megpróbálom. Csodálatos. Ennyibe bele is tudnám tömöríteni. Imádom. A hangját ezer közül is felismerném, hiszen olyan hihetetlenül gyönyörű és eredeti. Na de akkor személyeskedjünk kicsit. Az Ívöneszenszt kb. 1 éve ismertem meg,mily meglepő,a Bring me to Life volt az első szám,amit rongyosra hallgattam,azonban azóta rájöttem,hogy közel sem ez a számuk a legkiemelkedőbb, hiszen olyan jó érzés a My Immortal-ra levezetni a már-már veszélyesen túlbonyolított és ezerszer fejben lejátszott párbeszédeket. Csodálom,és nagyon-nagyon megszerettem mind a bandát,mind őt. A legjobbakat nekik és a kicsinek. :)

Egy kibebaszott legenda,egy zseni,aki felülmúlhatatlant alkotott mind Beatleként,mind szólókarrierje alatt. A dalaitól -főleg itt a Beatlesre gondolok- boldog leszek. Ez a banda korszakalkotót alkotott minden értelemben. Szeretnék abban az időben élni,amikor még ez a négy gombafejű robbant a színpadon, Ringo dobolását, Paul és George ,,jejeje" vokalizálását ugyanabba a mikrofonba, és Lennon énekét hallgatva nézni,ahogy öltönyben feszítenek. Amikor még nem léteztek a Zsásztin Bíborka és Rebecca Black típusú kis tinipopcsicskák, hanem még a való életről énekeltek az emberek-megjegyezném,irtó aranyosan,hiszen ilyet még egy óvodás is tudna írni ,,I'd been workin' like a dog...I should be sleeping like a log". A dalaiktól egyszerűen boldog és szerelmes leszek-ne kérdezd,kibe,én sem tudom. És az már csak a hab a tortán,hogy egyes vándájreksönös gyerekek,akik alig vannak még a pályán,olyanokat állítanak,hogy nagyobbak,mint ők voltak anno. Hát vicc,komolyan. Mindezt csak azért írtam le ide,mert nekem személy szerint ő a kedvencem. Példakép. Óriási respect neki.

Igen,ez is egy vélemény lesz a sok közül,amelyik nem isteníti ezt a két lábon járó plasztikbabát,szóval ha szereted,kérlek ne is olvasd tovább. Szóval,Nicki drága. Kár,hogy az értékelésnél nem lehet mínusz számokban gondolkodni,mert az sokkal kifejezőbb lenne a pontozásomnál. Na de mindegy. Először nem is tudom, a tízes éveim elején hallhattam tőle néhány számot,amit akkor -én nemnormális- fülbemászónak és pörgősnek találtam. Azóta kicsit változtak a dolgok. Például lett zenei ízlésem. Felismertem végre,hogy ő is csak egy megcsinált,felfújt sztárocska, nulla egyediséggel,akit nyilván a menedzserei irányítanak. Persze,nagyon jól rappel,de hallottátok már élőben? Ugyan már. Vicc ez a nő,komolyan. Elcseszett egy világ ez,ha már ilyenek követik a valóban nagy zenészeket.

Amikor mindenki SzJG-lázban égett körülöttem,én makacsul elhatároztam,hogy ,,csakazértsem" hajolok meg a nagy trendek előtt. Egy idő után azonban rémesen elegem lett abból,hogy a többiek lépten-nyomon Cortezkét dicsőítik, idézzék a legnyálasabb részeket,és hogy én mindehhez hozzá sem tudok szólni. Így hát elolvastam az első részből 50 oldalt. Itt aztán meguntam, behajítottam a sarokba, nem nagyon érdekelt,hogy csak kölcsönbe kaptam a könyvet,és az sem,hogy a többiek mit gondolnak. Mikor végre lecsengett az őrület,és megjelent az utolsó rész,láttam, hogy a fanok szinte eret akarnak vágni a végső oldalakat látva, így átfutott az agyamon,hogy ki kéne olvasni a sorozatot,hogy végre én is megértsem. Szóval nekivágtam. Most,hogy nem olyan régen befejeztem, meg kell valljam, nem is volt rossz. Kifejezetten tetszett. Cortez drágámat viszont úgy tűnik, csak én utálom, de ennél nagyobb bajom ne is legyen. A Bábel c. könyve után is úgy voltam vele,hogy elmegy. Az Akkor szakítsunk-nál azonban úgy éreztem,felkötöm magam. Ellenszenves szereplők, akik az SzJG diákjainak az alteregói is lehetnének, és szleng, az írónőtől nem megszokott munka volt ez. Véleményem szerint Laura igazán kibújhatna ebből a ,,mindig E/1 személyben írok napló formájú ifjúsági regényeket"-burából,mert így nem tapasztaltam meg azt,hogy mire is lenne képes.

Hayley bandáját csak nemrég ismertem meg,azonban rögtön levett a lábamról a hangja. Miután kicsit utánanéztem neki és a Paramore-nak,rájöttem,hogy nem hiába van ez a nagy felhajtás körülöttük. Ugyanis ők azok,akik igazán megdolgoztak a sikerért,és igazi zenészek a szememben. Igaz, a Paramore (mármint az album) kicsit lájtosabb lett,mint a személyes kedvencem, a Brand New Eyes,de nem feltétlen volt rossz döntés a váltás. Hball pedig azóta példaképemé lőtte ki magát az őszinte és aranyos nyilatkozásaival, természetes stílusával, és a hülyéskedéseivel.

Wow,Selena Gomez. Egyszerűen imádom emberileg. Nem vagyok túlzottan ,,tinisztárpárti",de az ő kisugárzása és hozzáállása a dolgokhoz egyszerűen megfogott. Hálás vagyok neki azért,mert hasonlóan a többi Dizni sztárocskához nem csinál botrányokat,helyette inkább adakozik,ezzel példát állítva a fiatalok elé. Örülök,hogy őt nem szippantotta be úgy a média,mint a legtöbbjüket, és hű maradt önmagához. Szerencsére ő felfogta,hogy nem kell szánalmasan vonaglania a vakuk kereszttüzében, vagy folyton villantania ahhoz,hogy az emberek odáig meg vissza legyenek tőle. Ő köszöni szépen,de inkább arra használja a hírnevét,hogy a legfiatalabb UNICEF követként felhívja a figyelmet a valóban fontos dolgokra,amit higgyétek el,nem reklám céljából csinál. Tehetségét viszont már kérdőre tudom vonni, hiszen köztudott,hogy előszeretettel használja a playbacket, (bár hallottam én már jó előadást is tőle) azonban színésznőnek szerintem jó.

Hogyhogy én már regisztráltam x éve,és még most sem írtam róla véleményt? De a durva az,hogy más sem :D Mindegy. Sidivel akkor kezdtem el jobban foglalkozni,amikor még újonc volt a Tankcsapdában. Azonnal irtó szimpatikus volt nekem,mert akárhány fotót látok róla,mindig mosolyog,bármekkora rocksztár is. Azóta voltam kettő koncertjükön,és rá kellett jönnöm,hogy ez az ember itt is halál laza,és jó arc :D Iszonyú profi gitáros,nekem az egyik kedvencem:)

Mileyt a mai napig úgy kezelem,mintha két emberből állna. Az egyik a cuki Hannah-kislány,aki nekem magasan a kedvencem volt a Disney trióból. A másik egy magamutogató,lecsúszott lotyó,aki nem tudja,hol a határ. Hogy amit csinál,az nem szexi,hanem közönséges. Hogy hiába mászik rá fűre-fára, az emberek ettől nem fogják megvenni (jobb esetben) a CD-it, csak mélységesen lenézik. Akárhogy is nézem,remélem, hogy vissza tud kapaszkodni a lejtőből,mert kivételesen nagy hangja van!

Avril kb. 9 éves korom óta óriási kedvencem. Ekkor láttam először az Alice videoklipjét, és azonnal letaglózott a hangjával. Ezután utánanéztem kicsit a munkásságának,és kellemesen csalódtam. A számai egyediek voltak,tetszett a deszkás-punk stílusa,a hülyülése, a lazasága..aztán elkezdett puhulni a zenéje. Én egészen a Goodbye Lullaby-ig kitartottam mellette,itt még úgy éreztem,visszajöhet még az én kedvenc punk-rock királynőm,ehelyett az új albummal mit kaptam? Rákenrólt,(durva Gn'R koppintással,amin még tudtam is talán mosolyogni,remélve,hogy nem marad így)és kawaii maszlagot. Itt úszott el minden reményem vele kapcsolatban...ettől függetlenül a mai napig ronggyá hallgatom a régi (főleg az Under my skin) albumait.

Igyekszek lényegretörő és értelmes véleményt írni szegény csajról,mert úgy látom,sok jót nem kapott. Szóval,én régen („Réges régen, egy messzi-messzi galaxisban…”) még szerettem. A Love Storyt azóta is nagyon kedvelem. De mostanában uff,valami eszméletlenül megváltozott. Olyan igazi..tudodmi lett. A VMA-n,vagy min mondta azt Harry beszédénél,hogy ,,Shut the f.ck up!"- ez nem volt szimpatikus. Én se szeretem- sőőőt- de ezt akkor sem kellett volna.Tehetség? Oh,az viszont van. Szép hanggal bír,de inkább átlagosnak mondanám. Annak viszont nagyon örülök,hogy ilyen jószívű,és sokat jótékonykodik.

Itt az ideje,hogy valaki valami pozitívumot is mondjon Krisről,mert úgy látom,ebből kevés van. Szóval,Kristen Stewart..igen,a megcsalás a párkapcsolatokban a lehető legundorítóbb dolog,de miért e miatt szidjátok? Közötök hozzá? Nem azt kéne szem előtt tartanotok,hogy jó színész-e? Én kérek elnézést. Igen, a Twilight filmek olyanok,amilyenek..nekem se nagyon jön be. Igaz,mindet láttam,de az Újholdnál úgy éreztem, fölakasztom magam. Bláh. De (!) szerintem a csaj jól játszotta Bellát. Az is szimpatikus benne,hogy-igaz,nem túl sokat mosolyog :) -de nem plázacicuska,hanem szakadt farmerban és csukában járja Hollywood utcáit,szóval tök természetes lány. Nem értem,mért szidjátok..

Amikor azt hittem,hogy Avrilnál nem lehet senki sem nagyobb kedvencem,megismertem a Bandát. Basszus,BJ egy igazi legenda! Végre van egy férfi énekes,akinek van HANGJA és nem csak krákog! A GD pedig a világ legkirályabb együttese, mert akárki akármit is mond, ők tudnak zenélni.Nem egy tehetségkutatóban tűntek fel,nem híres egyik tagnak sem az apucikája,hanem önmaguktól küzdötték fel magukat ide. Személyes kedvencem a 21st Century Breakdown,és a Wake me up when September ends. (nem vagyok az az érzelgős típus,de ettől a számtól sokszor sírok :D ) És amikor BJ azt mondta "én nem vagyok egy ki.aszott Justin Bieber!" na akkor lett főleg szimpi. :D

Na jó most tisztázzunk valamit az anti-Demis rajongókkal. 1: olvasok itt olyan véleményeket , hogy " pont jókor jött neki a rehab,mert ő volt a legnépszerűtlenebb a Disney-trió közül."Na most gondolkozzatok már...mégis mit gondoltok,hogy azért roppant össze mert nem volt vmi nagy sztár?...szánalom!! 2:Nincs hangja...szerintem egyszer sem hallgattátok meg élőben,úgyhogy inkább maradjatok is csöndben.Na ennyi.Szerintem Demi Lovato mindenki példaképe lehet.Nagyszerű lány,akinek akkora hangja van,hogy simán lenyomja Rihannát aki csak ott szexizik a színpadon azt ennyi.Nem is csoda hogy ott ül az X-factor mentorszékében.Azt imádom benne,hogy nem olyan kis nyávogós mint Sellyke,hanem végre van egy Disney sztár,aki jó rockos számokat ír.Felőlem szerethetitek,utálhatjátok,de aztr el kell ismernetek,nem véletlenül nevezik példaképnek.