B.Lilcs profilja

Húha...nem is tudom mikor ismertem meg. Még talán a Disney-n Alex szerepében. Nem tartom magam rajongónak de nagyon nagyon szeretem. Én általában jobban kedvelem a fiú hírességeket de ő az akit még így is sokkal jobban szeretek mint sok más sztárt... Nos vele kapcsolatban nekem nem történt meg ez az "akkor megszerettem". Ezt nem tudom időpontba foglalni. Szépen lassan szerettem meg, és tudtam meg róla információkat. Nagyon tisztelem és szerintem borzalmasan gyönyörű. Lehet nem a legeslegjobb énekes a világon de tiszteletreméltó amit csinál és ahogyan viselkedik. Csak szeretni tudom.

Nem igazán tudok róla sok mindent, a Suicide Room-ban láttam először (és egyben utoljára) viszont ott annyira elragadóan vonzó volt, hogy azt már szavakkal nem lehet kifejezni. Nagyon jól állt neki Dominik karaktere és a fekete haj:) Az egész filmben azt lestem, hogy mikor hogyan néz ki annyira tetszett:) Ezen kívül nem tudok róla mást mondani:D

2012. tavaszán Belieber lettem. Egy évvel később eljutottam a koncertjére amit életem egyik legjobb napjaként tartok számon. Ezután még fél évig ő volt a kedvencem de 2013 vége felé átvette a helyét a Jedward. Azután egy ideig még követtem de napról napra egyre kevésbé, ez egy korszak volt ami elmúlt. Persze még mindig benne vagyok a rajongói csoportokban meg kíváncsi vagyok az új számaira stb. de már messze nem nevezném magam Beliebernek. Én egy volt Belieber vagyok. Nagyon sok dolgot tudok róla, kívülről fújom a sztoriját, és amíg ő volt a kedvencem elmondhatom, hogy teljes szívemből szerettem. Nem bántam meg egy pillanatra sem azt a másfél évet. Nagyon szép volt, de már elmúlt. Én mindig kitartottam mellette, és nem azért "hagytam el" mert ő csinált valamit. Csupán elmúltak az érzéseim. De ő mindig egy különleges helyet fog elfoglalni a szívemben hiszen ő volt a legelső emer akiért ilyen szinten rajongtam. Ugyan ha már nem is követem annyira, de azt biztos, hogy örökre szeretni fogom. És azt, pedig hozzá kell tenni, hogy ez a fiú olyan tehetséges amilyet ritkán lát az ember. Nem kell szeretni, nem kell tisztelni, sőt még utálni is lehet de azt mindenkinek a világon el kell ismernie, hogy borzalmasan tehetséges.

Nem is tudom hol kezdhetném...ez a fiú és a testvére a világot jelentik nekem. Még 2011-ben láttam őt és Johnt először az Eurovízión, meghallgattam a Lipsticket és tetszett. Emlékszem, hogy következő évben még szurkoltam is nekik, de annyira nem vettem szívemre. Utána néha hallgattam a Lipsticket de semmi nem volt. Aztán 2013. November 17-én megváltozott az életem. Elkezdtem őket újra hallgatni de ezúttal messzebbre mentem. A többi számukat is meghallgattam és szépen lassan azon kaptam magam, hogy nagyon bírom ezt a két kis tökfejet. Azon a napon megpecsételődött a sorsom. Szépen lassan mindennek utána néztem velük kapcsolatban és csaknem egy hét alatt teljesen megimádtam őket. Olyanokat mondogattam, hogy milyen cukik meg, hogy imádom, hogy ennyire szeretik egymást de ezek az érzések most már sokkal mélyebbek. Nagyon nehéz kifejezni. Szóval az az egy hét után jöttem rá, hogy kiütötték Justin Biebert a trónról és ők lettek hivatalosan is a kedvenceim. Megnéztem szinte az összes videójukat Youtube-on, bekövettem őket az összes létező site-on és amit csak el lehet képzelni. Csatlakoztam a magyar rajongói csoporthoz ami egy fantasztikus hely. Onnantól kezdve a Twitteremet jobban elkezdtem használni. Ott is mindig követtem őket, míg egyszer 2014. tavaszán válaszoltak nekem. (Ami amúgy nem olyan nagy dolog mert szokásuk ezt tenni) Olyan boldog voltam, hogy azt hittem kiugrom a bőrömből. Akkortájt ismerkedtem meg a K-pop világával és a környezetem azt mondogatta, hogy biztos a Jedwardöt is lecserélem mint Justint de ez a válasz megerősítette bennem, hogy nem. Ők az igazi. Ezután még sokszor válaszoltak, és minden nappal egyre többet jelentettek nekem. Sok dolog történt ezután. (Persze néha voltak kihagyásaim mikor egy ideig nem követtem őket, de mindig visszatértem hozzájuk. Az egyik kedvenc sztorim erről, hogy asszem már 2 hete alig követtem őket, nem kommenteltem a képeikhez/tweetjeikhez meg ilyesmi. Aztán egyik nap, csak úgy random érkezett egy kommentem tőlük Instagramon egy olyan képemhez aminek semmi köze sincs hozzájuk. Mintha megérezték volna, hogy most szükségem van egy kis visszaterelésre Jedworld-be:P Persze gondolom csak véletlen volt de azért nagyon jól esett) Aztán 2015. Június 20-án találkoztam velük. Az volt életem legjobb napja. Twitteren való egyeztetés után, egy rajongólátogató "turné" keretein belül eljöttek Magyarországra is. (Nagyon sok országba elmentek meglátogatni a rajongóikat, a saját pénzükön, hogy végre mindenki találkozhasson velük úgy, hogy átlagosan mindenhol kb. csak 30-40-50 ember volt. Ez is az amit rettenetesen becsülök bennük) Emlékszem, hogy 4 órakor a reptér érkezési oldalán a többi 30 rajongóval izgatottan vártam, hogy megérkezzenek. Abban a pillanatban mikor kinyílt az ajtó és beléptek olyat éreztem mint még soha. Éreztem, hogy ez végre nem csak álom, éreztem, hogy másfél év rajongásnak most itt a gyümölcse. Nagyon aranyosak voltak. Mindenkit megöleltek és aláírtak mindent. Ami nagyon megdöbbentett és iszonyatosan boldoggá tett amikor Edward írta alá a telómat és közölte velem, hogy "Ugye te vagy az akinek fekete-fehér profilképe van Twitteren?" Nekem fekete-fehér profilképem volt Twitteren...Fölismert...Edward fölismert engem...hirtelen azt hittem megint csak álmodom de hamar rádöbbentem, hogy ez még mindig a valóság és egy édes érzés költözött belém. Mindenkivel csináltak képet, és mikor és mikor én jöttem John megkérdezte, hogy mi a nevem. Én megmondtam erre elkezdték énekelni a What's Your Numbert:D Ugye abban van az, hogy "Hey girl, what's your name, what's your number, do you have a boyfriend, you look like you need one". Aztán a végén(kb háromnegyed óra múlva) mikor mindenkitől elköszöntek egy öleléssel, és Edward engem ölelt meg úgy köszönt el, hogy "Bye Lili". Vagyis megjegyezte a nevemet...iszonyatosan jól esett. Szóval azóta (ha ez egyáltalán még lehetséges:P) mégjobban szeretem őket. Nos eddig ez az én "Jedstory"-m volt, de hogy mit is jelentenek nekem? Mindent. Minden nap hálás vagyok, hogy vannak nekem. Egyszerűen mindig megmosolyogtatnak mikor tweetelnek valamit vagy posztolnak egy képet, és amikor nekem írnak valamit vagy válaszolnak még ha éppen rossz passzban is vagyok biztos, hogy sokkal boldogabbá tesznek. Suliba gyalogolva a számaikat szoktam hallgatni. Nem feltétlenül azért mert ő számaik a kedvenceim, nagyon sok kedvenc zeném van. Erőt ad a hangjuk, erőt ad elkezdeni a napot. Arra a pár percre belemerülhetek a világukba, nem gondolok semmi rosszra csak rájuk és arra a hülye fejükre. Nagyon sokat kaptam tőlük. Most nyáron csináltattam egy telótokot amin ők vannak, hogy "mindig ott legyenek velem". Egyszerűen tényleg nem is tudom mit írhatnék. Ezeket az érzéseket csak az érheti meg igazán akinek szintén van(nak) ilyen személy(ek) az életében. Ez több mint, hogy "rohadtul fanolom" őket. Ez sokkal több... És most külön Johnról ha már ez az ő lapja. Valahogy mindigis Ed-et szerettem jobban egy hajszállal. Ám őt is nagyon szeretem, és ő az összetartója a Jedwardnek. Bírom, hogy mindig csak dumál és nem bírja abbahagyni. Ő is cuki ahogy Ed is de inkább ő a szexi:D Olyan sok lelkesedés van benne ami olyan vicces és édes egyszerre. Nos...azt hiszem kiírtam magamból amit kellett és amit megérdemelnek. Nem tudom, hogy valaki elolvasta e a kisregényemet de ha igen akkor csak azt üzenem neki, hogy mindegy, hogy szereti e őket vagy sem, de megérdemlik azt, hogy tiszteljék őket.

Nem is tudom hol kezdhetném...ez a fiú és a testvére a világot jelentik nekem. Még 2011-ben láttam őt és Johnt először az Eurovízión, meghallgattam a Lipsticket és tetszett. Emlékszem, hogy következő évben még szurkoltam is nekik, de annyira nem vettem szívemre. Utána néha hallgattam a Lipsticket de semmi nem volt. Aztán 2013. November 17-én megváltozott az életem. Elkezdtem őket újra hallgatni de ezúttal messzebbre mentem. A többi számukat is meghallgattam és szépen lassan azon kaptam magam, hogy nagyon bírom ezt a két kis tökfejet. Azon a napon megpecsételődött a sorsom. Szépen lassan mindennek utána néztem velük kapcsolatban és csaknem egy hét alatt teljesen megimádtam őket. Olyanokat mondogattam, hogy milyen cukik meg, hogy imádom, hogy ennyire szeretik egymást de ezek az érzések most már sokkal mélyebbek. Nagyon nehéz kifejezni. Szóval az az egy hét után jöttem rá, hogy kiütötték Justin Biebert a trónról és ők lettek hivatalosan is a kedvenceim. Megnéztem szinte az összes videójukat Youtube-on, bekövettem őket az összes létező site-on és amit csak el lehet képzelni. Csatlakoztam a magyar rajongói csoporthoz ami egy fantasztikus hely. Onnantól kezdve a Twitteremet jobban elkezdtem használni. Ott is mindig követtem őket, míg egyszer 2014. tavaszán válaszoltak nekem. (Ami amúgy nem olyan nagy dolog mert szokásuk ezt tenni) Olyan boldog voltam, hogy azt hittem kiugrom a bőrömből. Akkortájt ismerkedtem meg a K-pop világával és a környezetem azt mondogatta, hogy biztos a Jedwardöt is lecserélem mint Justint de ez a válasz megerősítette bennem, hogy nem. Ők az igazi. Ezután még sokszor válaszoltak, és minden nappal egyre többet jelentettek nekem. Sok dolog történt ezután. (Persze néha voltak kihagyásaim mikor egy ideig nem követtem őket, de mindig visszatértem hozzájuk. Az egyik kedvenc sztorim erről, hogy asszem már 2 hete alig követtem őket, nem kommenteltem a képeikhez/tweetjeikhez meg ilyesmi. Aztán egyik nap, csak úgy random érkezett egy kommentem tőlük Instagramon egy olyan képemhez aminek semmi köze sincs hozzájuk. Mintha megérezték volna, hogy most szükségem van egy kis visszaterelésre Jedworld-be:P Persze gondolom csak véletlen volt de azért nagyon jól esett) Aztán 2015. Június 20-án találkoztam velük. Az volt életem legjobb napja. Twitteren való egyeztetés után, egy rajongólátogató "turné" keretein belül eljöttek Magyarországra is. (Nagyon sok országba elmentek meglátogatni a rajongóikat, a saját pénzükön, hogy végre mindenki találkozhasson velük úgy, hogy átlagosan mindenhol kb. csak 30-40-50 ember volt. Ez is az amit rettenetesen becsülök bennük) Emlékszem, hogy 4 órakor a reptér érkezési oldalán a többi 30 rajongóval izgatottan vártam, hogy megérkezzenek. Abban a pillanatban mikor kinyílt az ajtó és beléptek olyat éreztem mint még soha. Éreztem, hogy ez végre nem csak álom, éreztem, hogy másfél év rajongásnak most itt a gyümölcse. Nagyon aranyosak voltak. Mindenkit megöleltek és aláírtak mindent. Ami nagyon megdöbbentett és iszonyatosan boldoggá tett amikor Edward írta alá a telómat és közölte velem, hogy "Ugye te vagy az akinek fekete-fehér profilképe van Twitteren?" Nekem fekete-fehér profilképem volt Twitteren...Fölismert...Edward fölismert engem...hirtelen azt hittem megint csak álmodom de hamar rádöbbentem, hogy ez még mindig a valóság és egy édes érzés költözött belém. Mindenkivel csináltak képet, és mikor és mikor én jöttem John megkérdezte, hogy mi a nevem. Én megmondtam erre elkezdték énekelni a What's Your Numbert:D Ugye abban van az, hogy "Hey girl, what's your name, what's your number, do you have a boyfriend, you look like you need one". Aztán a végén(kb háromnegyed óra múlva) mikor mindenkitől elköszöntek egy öleléssel, és Edward engem ölelt meg úgy köszönt el, hogy "Bye Lili". Vagyis megjegyezte a nevemet...iszonyatosan jól esett. Szóval azóta (ha ez egyáltalán még lehetséges:P) mégjobban szeretem őket. Nos eddig ez az én "Jedstory"-m volt, de hogy mit is jelentenek nekem? Mindent. Minden nap hálás vagyok, hogy vannak nekem. Egyszerűen mindig megmosolyogtatnak mikor tweetelnek valamit vagy posztolnak egy képet, és amikor nekem írnak valamit vagy válaszolnak még ha éppen rossz passzban is vagyok biztos, hogy sokkal boldogabbá tesznek. Suliba gyalogolva a számaikat szoktam hallgatni. Nem feltétlenül azért mert ő számaik a kedvenceim, nagyon sok kedvenc zeném van. Erőt ad a hangjuk, erőt ad elkezdeni a napot. Arra a pár percre belemerülhetek a világukba, nem gondolok semmi rosszra csak rájuk és arra a hülye fejükre. Nagyon sokat kaptam tőlük. Most nyáron csináltattam egy telótokot amin ők vannak, hogy "mindig ott legyenek velem". Egyszerűen tényleg nem is tudom mit írhatnék. Ezeket az érzéseket csak az érheti meg igazán akinek szintén van(nak) ilyen személy(ek) az életében. Ez több mint, hogy "rohadtul fanolom" őket. Ez sokkal több... És most külön Edwardről ha már ez az ő lapja. Még az elején őt választottam ki kedvencemnek és ez így is maradt. Persze Johnt is nagyon szeretem de valahogy mindigis egy hajszállal Ed állt közelebb a szívemhez. Először még csak azért mert őt tartottam helyesebbnek de ahogy megismertem őket azt is megláttam, hogy ő a "visszahúzódóbb" és mivel kissé én is ilyen vagyok ez úgy közelebb hoz hozzá. Egy mondattal ami mindent összefoglal: Eddy a cuki John meg szexi és én mindigis a cukifiúkat szerettem:D Nos...azt hiszem kiírtam magamból amit kellett és amit megérdemelnek. Nem tudom, hogy valaki elolvasta e a kisregényemet de ha igen akkor csak azt üzenem neki, hogy mindegy, hogy szereti e őket vagy sem, de megérdemlik azt, hogy tiszteljék őket.

Ő egyértelműen a kedvencem a NU'EST-ből. Először-mint szinte mindenki-azt hittem, hogy lány. Aztán mikor rájöttem, hogy bizony nem az egy kicsit kiakadtam. De aztán megszoktam. Ami a furcsa, hogy iszonyúan imádom de valahogy nem igazán fiúként nézek rá. Vagyis fiúkánt és lányként is egyaránt. Szóval azt hiszem nem annyira szívesen csókolnám meg vagy ilyesmi. De ettől függetlenül iszonyúan imádom. <3 Olyan jó a stílusa, meg a haja, és olyan gyönyörű. :)) A körmeit meg imádom :P Szóval love u Ren. <3

Amióta véget ért a Zack és Cody valahogy semmit sem hallani felőle és a tesójáról. Persze biztos történik velük valami, gondolom a rajongók tudják is meg minden, de ha összehasonlítom deby ryan-nel akkor azért érezhető a különbség. Miután véget ért a sorozat ő csak még híresebb lett, ők meg nem nagyon. Amúgy én bírom őt, de a haja az nem tetszik. Legalábis az utolsó haj amit láttam róla az ilyen hosszú volt, és az nekem nem jön be.