A zene az életem. Azzal bármit eltudok mondani, minden hangulatomhoz van egy dal. Vannak kedvenceim, és nem kedvenceim. Nem tudom szavakba foglalni, hogy mit érzek, mikor zenét hallgatok. Nem tudom elmondani. Órákat tudok úgy eltölteni, hogy csak a zenével foglalkozok. Mikor valamilyen lassú zenét hallgatok - pl. Young and Beautiful-, akkor olyan mintha repülnék. Ha szomorú vagyok és egy vidámabb, pörögősebb dalt hallgatok - pl. She Looks So Perfect -, akkor mindig jobb kedvem lesz. Akik nekem a hőseim, őrangyalaim, nem más...mint a 5 Seconds of Summer. Királyaim/királynőm az R5. Istenem pedig Wiz Khalifa. A 5 Seconds of Summer volt az egyetlen banda, akiknek a zenéje megnyugatott mikor ideges voltam, megsiratott mikor sírhatnékom volt, és akik nekem az egész világot jelentették mikor egyedül voltam. Hiába nem találkoztam velük, olyan mintha évek óta ismerném őket, és ők is ismernének engem. R5 tagjai az én kis cukiságaim. Eszméletlen jó zenéket csinálnak. Ross a színész, Riker a "kapitány", Rydel a rózsaszín csaj, Rocky és Ratliff a csínytevők. Wiz Khalifáról egy egész napig tudnék beszélni. Egy szót tudok rá mondani az pedig a tisztelet. Mert ezt az ember csak tisztelni lehet, hogy a gödör mélyéől felmászott a világ tetejére. 5SOS. Kezdem azt érezni, hogy még a 1D-t is leelőzik. A rossz pillanataimban is megnevetettnek, különösen Michael. Imádom ahogy Ashton dobol, imádom ahogy Calum basszusgitározik, imádom ahogy Michael gitározik, imádom ahogy Luke gitározik és énekel. Jó mondjuk ahogy Luke csak van imádom, bármit csinál.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
"Éreztem, hogy valami nem stimmel az életemmel. Kutakodtam, és rájöttem valamire, arra, hogy én....
MÁS VAGYOK"
