Egyszer volt, hol nem volt, a végtelenen is túl, hol a képzeleteinknek sem szabtak határt, ott volt egy hatalmasnál is hatalmasabb univerzum. Ez az univerzum telis-tele volt kisebb nagyobb, fiatalabb és öregebb galaxisokkal. Az egyik különösen figyelemre méltó volt, ugyanis létezett benne egy rendszer, a naprendszer. Ebben a naprendszerben található, egy olyan bolygó, hol megtalálható az élet, számtalan legkülönfélébb teremtménye. Ez a bolygó a Föld. A mi otthonunk, az emberiség egyetlen lakhelye, ahol ideális körülmények között, élhetünk, ki tudja meddig. Bármikor, bármi változhat. Ám de több földrész van e parányi bolygón, köztük Európa, hol megtalálható az Én országom, hazám, anyaföldem, Magyarország, ahol születtem, s amely nyelvét kevesen beszélik. Ebben az országban is található rengeteg szebbnél szebb táj, ám de sajnos engem a nagyvárosba szült édesanyám. Ez a város Budapest. Budapest észak, észak keleti részén, a kerületek besorolása alapján a negyedik kerületben élek Én, egy virágokkal nem mondhatnám hogy tele, de néhány szép fa itt is terem, és a 23-as szám is igencsak közel áll életem útjához. Na de ki is volnék Én? Az nem lényeg, ugyanis egy kis darabjának a darabjának a darabja sem vagyok, egy kis porszem talán annak a létnek, annak a beprogramozott világnak, amelyben nem találom a helyem, s kevesek kevesét engedem közel magamhoz, hisz mostanság sehol a kedvesség, az őszinteség, az igaz szeretett, mit nem érdek mozgat. Saját magam sem tudom ki vagyok, hol vagyok valójában. Csak azt tudom, éltem, élek, és egy darabig élni fogok, hol szeretetben, hol gyűlöletben, de én mindig én leszek, nem sodródom az árral, csak olyan leszek mindenkivel, amilyenek ők velem. Üdv a világomban!
