Revelynne profilja

érdekes azt látni, hogy a selenáról szóló negatív vélemények nagy része olyan pongyola fogalmazással és helyesírással lett megírva, hogy nehéz belőlük kihalászni egyetlen egy értelmes mondatot is. illetve, hogy mindegyik ilyen vélemény tulajdonosa ugyanazt a másik énekesnőt stanneli. feltételezem e nagy utálat mögött nem áll más a háttérben, mint a saját kedvencük védelme, és a tény tagadása, miszerint nem csak egy énekesnő létezhet és lehet elismert a szakmájában. na, de lépjünk is tovább selenára. már nagyon-nagyon kicsi korom óta ismerem, ő volt az egyik első kedvenc énekesnőm, akit úgy tényleg igazán szerettem. én is, mint sokan mások a disneynek hála ismerhettem meg, az összes filmnek és sorozatnak nagy rajongója voltam, amiben szerepelt, így ez a nagy imádat felé nem is olyan meglepő. saját meglátásom szerint az évek során nem igazán változott. egy rendkívül bájos, aranyos és kedves lánynak ismerhette meg a világ, és kétség kívül állítom, hogy a mai napig is igazak rá ezek a tulajdonságok. egyszerűen sugárzik belőle a pozitív energia, hiába ment át borzalmasabbnál borzalmasabb időszakokon. példaértékű a világhoz való hozzáállása, hisz adakozó, jószívű és az embereket önmaguk elfogadására buzdítja. rengeteget tesz az emberekért, a rajongókért, ezt már többször is bebizonyította az évek során. nem is találok rá jobb szót, mint a csodálatosat. belsőleg és külsőleg is, hiszen sok mindent lehet mondani selenára, de azt, hogy ronda, egyáltalán nem (facts only). roppantmód szép lány, az arca igazán elbűvölő, amihez egy igencsak ízléses stílus párosul. de persze, nem minden a szépség. ha selenának ez lenne az egyetlen jó és kiemelkedő tulajdonsága, valószínűleg nem zenészként, hanem inkább modellként lenne híres. itt akkor rá is térnék sel tehetségére. az, hogy nagyon szeretem őt, még nem tesz süketté, én is hallottam, hogy az elmúlt években nem énekelt jól. ezen igazából nincs mit tagadni, élőben valóban ritka gyengén muzsikált. viszont nem hunyhatunk szemet a betegsége felett. szerintem a tudat, hogy gyógyíthatatlan beteg vagy egy „csöppet” lehangoló lehet. így maga a tény, hogy selena legalább tisztelte annyira a rajongóit, hogy még ezzel a betegségével is színpadra mert állni, miközben tisztában volt vele, hogy nem fog tudni 100%-osan teljesíteni, elég sokat számít. használhatott volna playbacket minden egyes alkalommal, de ő helyette inkább vállalta azt, hogy most igaz nincs jól, de nem hagyja, hogy a betegsége, azt az örömöt, amit az éneklés nyújt neki elvegye tőle. hanem kiáll a színpadra és már csak azért is elénekli azt a számot. ezért is tisztelem őt annyira. merte vállalni, hogy önhibáján kívül ez történik a hangjával. bízom benne, hogy a jövőben is ugyanezzel a hozzáállással fog színpadra lépni az új dalaival. ha már új dalok! a back to you és a wolves című száma valami hihetetlen nagy kedvencem lett tőle, mindkettő telitalálat volt. de az igazság az, hogy szinte mindegyik dalát szeretem, a revival albumát különösképp. ezért is várom már tűkön ülve a következő nagylemezét, de természetesen elsősorban az egészsége a legfontosabb. gyógyuljon meg, hogy aztán újra a slágerlisták élére kerülhessen.♥

jeffrey egy élő legenda, nincs is ezen mit tagadni. én csak később csatlakoztam a twd fandomba, ezért még mielőtt eljutottam volna ahhoz a részhez, amiben szerepel, már nagyon sokat hallottam a karakteréről. iszonyú kíváncsi voltam, hogy milyen lesz negan, hisz hideget és meleget is egyaránt mondtak róla, vártam már, hogy saját véleményt is alkothassak. őszintén, álmodni se mertem volna arról, hogy ennyire imádni fogom. igaz, hogy konkrétan kinyírta az egyik kedvenc férfi szereplőmet, glennt, de valamiért képtelen voltam utálni. sőt, a későbbi epizódokban egyre jobban és jobban megszerettem, végül odáig jutottunk el, hogy ő lett az első számú kedvencem a sorozatból. véleményem szerint a sorozatok történelmének egyik legmenőbb és legvagányabb főgonosza. nincs még egy hozzáhasonló badass villian, aki ilyen kiemelkedő személyiséggel rendelkezne. biztos vagyok benne, hogy maga a szerep is közrejátszik abban, hogy ennyire sok rajongója van neki, de talán a fő oka mégis csak az, hogy jeffrey ily’ módon kelti életre negant. jeffrey karizmája és színészi tehetsége valami elképesztő. engem teljesen levett a lábamról, odáig vagyok érte. komolyan mondom, az ő tehetségét messze nem közelíti meg a sorozat jó pár színésze együtt véve sem. egy valódi egyéniség, aki kitűnik a tömegből. mindemellett egy igazi földre szállt angyal a valóéletben. rendkívül korrekt, humoros és odaadó pasas. imádom a barátságát normannel és andrew-val, tök jó látni, hogy a színfalak mögött ilyen jól kijönnek egymással. mondjuk ezen egyáltalán nem csodálkozom, hisz mint írtam, jeffrey hatalmas arc, tele van jó poénokkal és ráadásul még roppant közvetlen is. a kedvenc színészem, így hát mindenből a legjobbakat kívánom neki, és bízom benne, hogy míg tart a the walking dead, addig ő is tagja marad a szereplőgárdának, hiszen az előző évadokban mondhatni ő volt az egyetlen, aki érdekessé és nézhetővé tette a sorozatot.♥

a bájos ariana grande-butera. nem lényeges, de odáig vagyok a keresztnevéért, annyira szép. nagyon sokáig nem vettem tudomást ari munkásságáról, valamiért nekem folyton az jött le akárhányszor láttam róla képeket, videókat, hogy egy beképzelt liba. aztán ez 2016. augusztus tizenkilencedikén megváltozott. (azért emlékszem erre a napra ennyire jól, mert az utána lévő napon, augusztus huszadikán folyton tőle mutogattam zenét a barátnőimnek lol) azon az estén valami okból kifolyólag úgy döntöttem, hogy meghallgatom tőle a dangerous woman című számot. hát, mondanom sem kell, hogy mennyire le vett a lábamról, mind a dal és mind a videóklipp is. a mai napig ez az egyik legnagyobb kedvencem arianától, egyszerűen megunhatatlan egy szám. aztán miután eltörtem a replay gombot a dangerous womannél, meghallgattam a focus-t is. az is, mint elődje, iszonyúan bejött és nem hallgattam semmi mást, csak ezt a két dalt. azután, hogy felfedeztem ari dalait, nem sokra rá kijött a side to side klipp is, ami aztán véglegesen megkedveltette velem a hölgyeményt. mivel élőben is előadta ezt a számot, rájöttem, hogy milyen baromi jó hangja van neki. el sem akartam hinni, hogy valaki, aki összevissza ugrál, táncol a színpadon az ilyen nagy hangokat tud kiénekelni. tehát, ezek voltak azok, amik miatt egyre jobban és jobban a szívembe zártam arianát. véleményem szerint egy végtelenül jófej lány, aki vicces és igazán közvetlen személyiség. meg vannak a maga hibái, de senki nem várhatja el tőle, hogy tökéletes legyen. ugyanis az lehetetlen, hogy egy ember az legyen, viszont a dangerous woman című albuma minden kétséget kizáróan az. az összes lemeze közül ez áll legközelebb az én ízlésemhez, ezzel tudott megvenni engem kilóra. egyetlen egy olyan énekesnő van arianán kívül, akinek az albumát úgy hallgattam végig, hogy minden egyes dal elképesztően tetszett, így mikor ezt arinál is megtapasztaltam, tudtam, hogy be kell vennem a top3 kedvenc énekesnőim közé, ugyanis amit ez a lány művelt azon az albumon az valami hihetetlen. tisztában vagyok vele, hogy nem ő írta az ott megjelent dalokat, és azt is tudom, hogy a többségének nincs mélyen szántó mondanivalója, de valahogy ez nem tud zavarni. lenyűgöző album, egy igazi masterpiece. talán pont ezért, mert ekkora elvárásokkal voltam ari felé, a sweetener nekem nem annyira jött be. vannak rajta nagyon jó számok (ntltc, giw, breathin, raindrops, goodnight n go, everytime joined the chat) de úgy többségében nagyon gyenge, és egyáltalán nem fogott meg. ezt leszámítva továbbra is ugyanúgy szeretem őt, és várom a jövőbeli munkáit. bízom benne, hogy egyszer felül tudja múlni a dangerous womant. mindent összefoglalva: ariana egy nagyon erős nő, bátor és tele van szeretettel. csak remélni tudom, hogy nem él bűntudatban az őt ért szörnyűségek miatt, és hogy egyszer képes lesz teljes mértékben tovább lépni. nem mellesleg, ariana korának egyik legnagyobb hangja, and that’s the tea for today.♥

nagyon szeretem harryt. volt egy időszak, mikor totálisan odáig voltam érte, mondhatni ő volt a plátói férjem, de aztán ez elmúlott. persze nem teljesen, ugyanis a mai napig ugyanolyan tisztelettel és szeretettel gondolok rá, mint egy éve, mivel, ha valaki, akkor ő biztos megérdemli, hogy szeressék. annyit előjáróban még elmesélnék, hogy gyerekként ki nem állhattam a one directiont. vagyis, inkább a körülöttük lévő nagy felhajtást nem szerettem, ugyanis a srácokat nem igazán ismertem, a zenéjüket se nagyon hallgattam szóval, hogy utálhattam őket azt nem tudom, de valamiért mégis nagy anti 1d voltam. ezt a viselkedést, amúgy ma már nagyon gáznak tartom, mármint, hogy olyan felett utálkozni, ami nagy népszerűségnek örvend, és te már csak azért is utálni fogod. cringe. harry akkor lopta be magát a szívembe, mikor kijött a sign of the times. emlékszem, mennyit halogattam, hogy meghallgassam a dalt, valamiért féltem, hogy nagyon be fog jönni, és akkor mi lesz az anti 1d titulusommal lol. és végül is, a félelmem valóra vált, ugyanis szerelmes lettem a dalba, #ripanti1d. rájöttem, hogy harrynek csodaszép hangja van, így mire kijött a klip hozzá, már hivatalosan is rajongója voltam. de ami még nagyobb szó: a one directionnek is *dramatic sound effect in the backround* először nagyon nem akartam megismerni a banda többi tagját, nagyon kerültem őket, de aztán egy idő után muszáj volt olyan videókat néznem harryről, amiben a többiek is benne voltak. azóta úgy bánom, hogy nem voltam a fandom tagja, mikor még fénykorukat élték. iszonyatosan aranyos és jó fej srácok, illetve a dalaik is tök jók, hogy nem szerethettem őket előbb? a drag me down volt az, ami leginkább bevonzott ebbe a fandomba, de még egy csomó kedvencem van tőlük a no controllal az élen. teljesen más zenét játszanak, mint harry a szólókarrierje során, de nekem mindkettő stílus elnyerte a tetszésem. harry lemezéről a nagy kedvencem a carolina, az ever since new york, illetve a később megjelentetett medicine című dal. remek előadóművész, mindig nagyon jó hangulatot tud teremteni a színpadon, nem számít, hogy egyedül vagy az 1d tagjai is jelen vannak-e. hatalmas figura, vicces, udvarias, valamint rendkívül karizmatikus. röviden: kiemelkedő személyiséggel rendelkezik. ezért is olyan népszerű. meg persze a csodaszép hangja miatt is. nem csak a stúdió felvételeken, hanem élőben is mindig odateszi magát, és 101%-osan teljesít. illetve azt még megemlíteném, hogy mint színész sem utolsó. a dunkirk szerintem nagyon jó film volt, és büszke vagyok harryre, amiért olyan hitelességgel játszotta el a rábízott szerepet. nyílt titok, hogy csakis miatta mentem el rá a moziba, de teljesen megérte és nem bántam meg. szóval, ezek teszik számomra harryt olyan különlegessé. nagyon jó időben ismertem meg őt, ami azt illeti „jelen volt” életem első igazi szerelmi csalódásánál lmao. és emlékszem, milyen jól esett vicces videókat nézni róla. tényleg, sokat segített. nagyon nagy szíve van a srácnak, ezért hát megérdemli az őt körülvevő rajongást, illetve rivaldafényt. bízom benne, hogy a jövőben is megmarad annak az aranyos, jó szívű, szenvedélyes és vicces harrynek, aki mindig is volt, valamint, hogy mindig képes lesz önmagát adni, nem számít, mit gondolnak mások.♥

jeon jungkook aka the golden maknae. egyáltalán nem tartom túlzásnak ezt a titulust, valóban illik rá, hisz ez a gyerek konkrétan MINDENBEN jó. ezért is van az, hogy valahányszor rágondolok mindig az intelligens és az okos jelző jut eszembe. mikor először láttam őt „közelebbről” az első gondolatom az volt róla, hogy a mosolya miatt olyan, mint egy nyuszi. aztán rájöttem, hogy nem csak én gondolom így, mert valóban: jeon jungkook is a cute rabbit, fight me with that! igazából, nagyon tisztelem őt azért, amilyen. vagyis, mint mondtam, az hogy gyakorlatilag egy polihisztor nagyon inspiráló számomra. nem véletlen, hogy olyan sok armynak ő a biasa, ugyanis szerintem ahhoz hogy valaki ekkora rajongó táborra tegyen szert nem elég egy helyes arc. jungkook elég okos volt ahhoz, hogy a banda egyik legnagyobb kedvence legyen, és véleményem szerint nincs ebben semmi rossz. nem értek egyet azokkal, akik szerint nem érdemli meg az őt körülvevő felhajtást, ugyanis de! nagyon is megérdemli! azt meg végképp utálom, mikor egyes armyk azért szentelnek kevesebb figyelmet neki, vagy úgy konkrétan az egész maknae-linenak, mert, hogy ők „már úgyis elég szeretetet kapnak”. visszakanyarodva jungkookra: iszonyatosan édes srácnak tartom őt, főleg az angolja miatt. írni kellene egy külön könyvet a kifejezéseiről és mondatairól, ugyanis mindegyik annyira mély és bölcs gondolat, hogy ezt az utókor számára muszáj lenne feljegyezni. külön kedvencem a „my heart. boom boom.” és az „i know movie, but i don’t know movie name” so deep. nem mehetek el szó nélkül amellett sem, hogy nagyon aranyosnak és viccesnek tartom azt, ahogy bánik a társaival. vegyük például a maknae-linet: bár ő a legfiatalabb közülük, szerintem mégis érettebb, mint jimin és taehyung egybe véve, szóval ez igencsak mókás szituációkhoz vezet. aztán ott a hyung-line: csodálom, hogy jin nem őrült meg még teljesen a sok trollkodás miatt, amit meg kell szenvednie jungkookie miatt lmao. de a sok piszkálódás ellenére is látszik, hogy tiszteli őket, ez meg is mutatkozik abban, hogy pont namjoon volt az, aki miatt csatlakozott a bandához. aztán beszélnék még egy keveset arról is, hogy milyen tehetségesnek tartom. mint azt már írtam, a mi kis golden maknaenénk tényleg mindenben jeleskedik, legyen az tánc, éneklés, rapp vagy bármilyen sportág. felmerül tehát a kérdés: van olyan, amiben nem jó?♥

kezdeném azzal, hogy mikor megismertem a srácokat jó magam is beleestem abba a hibába, hogy yoongit nem igazán kedveltem. nem azt mondom, hogy nem volt szimpatikus, mert az volt, mindössze nem éreztem magamhoz olyan közel, úgy mint a többi fiút. engem is megtévesztett a csendessége és a komolysága. ez akkor változott meg, miután megtudtam, hogy a drága a halak csillagjegyében született. na, ez aztán mindent világossá tett a számomra, tekintve, hogy én is e csillagjegy szülöttje volnék. nagyon megtudom érteni, hogy miért olyan amilyen, bár azért többségében a szöges ellentéte vagyok neki. jó, ez most furán fog hangozni, de nagyon tudok azonosulni a személyiségével, amiatt hogy egy a horoszkópunk, mintha valami fura kapocs lenne köztünk lmao. pedig tényleg, a személyiségjegyeit tekintve sok mindenben különbözünk, mégis valamiért totálisan megértem őt. a szarkasztikus beszólásait például nagyon adom, ebben kifejezetten lelki társra találtam benne. így hát a kezdetleges viszolygástól eljutottam odáig vele, hogy az egyik legnagyobb arcnak tartom őt a bandából. szeretem benne, hogy kétféle természete van: a komoly és titokzatos, illetve a viccelődő, mosolygós és jó kedvű sunshine éne. mint említettem, nagyon tudok azonosulni vele és az érzéseivel, így boldogsággal tölt el a tudat, hogy sikerült kilábalnia a depressziójából, valamint remélem, többé nem kell emiatt szenvednie. ebből is látszik, milyen mély és valódi érzésekkel van tele, szóval az állítás, miszerint ő egy lelketlen, rideg méregzsák, nem is lehetne valótlanabb. csak úgy mint a többi fiú, yoongi is tele van szeretettel, csak neki talán nehezebb ezt olyan látványosan kimutatnia. azt már írtam, hogy iszonyatosan jó fejnek tartom őt, de még azt is hozzátenném, hogy a rapper-lineból ő a kedvencem. vagyis, az ő stílusa jön be a leginkább. nagyon jó érzéke van hozzá, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a rappje gyorsabb, mint a fénysebesség és ütősebb, mint bárki másé. példának okáért ott van az agust d című dala, ami első hallás után letaszított engem a székből, annyira durván eltalálta az egészet. így végszóként már csak annyit írnék, hogy csodálatos a mosolya, rettentően aranyos és szabályszerűen szép.♥

kim namjoon, más néven a leader, god of destruction, dance monster és végül, de nem utolsó sorban az original bias wreckerem. ő volt a második, akivel szimpatizálni kezdtem a bandából, hála a folyékony angol tudásának. elismerésem, amiért képes volt magától elsajátítani a nyelvet és ilyen profi szintre emelni azt. és nagyon örülök is neki, amiért mondhatni anyanyelvi szinten képes beszélni az angolt, ugyanis emiatt ő volt taehyungie után a második, akit meg tudtam különböztetni a fiúk közül, elvégre folyton ő beszélt a legtöbbet az amerikai interjúk során, így viszonylag könnyű volt megjegyezni őt. de mikor hivatalosan is bias wreckernek léptettem őt elő, az akkor volt, mikor egy dance practice videót néztem tőlük és először láttam meg milyen elképesztő alkata és magassága van. ezek után nem tudtam nem észrevenni, mennyire dögös és helyes. őszintén, ő az aki mindig meg tud lepni egy-egy kinézetével; mikor már azt hinnéd, hogy ennél jobban nem tud levenni a lábadról, hirtelen megjelenik a semmiből és te már ki is haltál, újra. de persze namjoon nem csak a kinézetével tudott elvarázsolni, hanem a gondolkodásmódjával, az intelligenciájával, a nyitottságával, illetve magával az egész személyiségével. nagyon tisztelem őt azért, aki. amiért felvállalja azt, amit gondol. amiért nem fél, hogy mit gondolnak mások, amiért azt meg ezt mondta. ez csak pár dolog a sok közül, amik igazán különlegessé teszik őt, de ha mindent felsorolnék, akkor itt ülnénk még egy ideig. amit viszont még mindenképp kiemelnék az az odaadása. sosem tudjuk már meg, mi lett volna, ha nem joonie lesz a bts vezetője, de szerintem bátran kijelenthetem, hogy nélküle lehet nem tartanánk ott, ahol. olyan nagy szenvedéllyel és szeretettel bánik a többiekkel, a rajongókkal, hogy az hihetetlen. mindig ott van, amikor valakinek szüksége van valakire, mindig próbálja enyhíteni a feszültséget, ha valamelyik banda tag épp rosszban van a másikkal, mindig kiáll értünk, rajongókért és megvéd bennünket, ha arról van. amikor díjat vesznek át folyton figyel arra, hogy a többiek legyenek elől, és hogy mindenki jól látszódjon. annyira, de annyira szereti srácokat, az armykat és a munkáját, hogy komolyan sírhatnék támad ha néha látok egy-egy videót róla, amiben mindig úgy meglepődik mikor egy koncerten a kivetítőn csak ő látszik és a rajongók halál közeli állapotba kerülve sikongatnak. összetöri a szívem a gondolat, hogy nem érzi magát elég jónak ahhoz, hogy egy magában ekkora üdvrivalgást kapjon az armyktól. nem tudom, miért gondolja ezt, lehet valaki(k) egykoron ezt éreztették vele, fogalmam sincs. de ha rájövök, akkor egyenként fogom felkeresni ezeket az egyéneket és végzem ki őket, amiért ezt merték éreztetni szegénnyel. UGYANIS KIM NAJOON MAGA A TÖKÉLETESSÉG, HA EZT VALAKI NEM LÁTJA, AZ VAK. p.s.: imádom az expensive girlt, arra kelek és alszom el. *mic drop*♥

kim seokjin aka worldwide handsome! emlékszem, mikor ismerkedtem velük, őt tudtam a legnehezebben beazonosítani, annyira, hogy már konkrétan két személyként számoltam vele lmao. azt tudni kell, hogy amerikai interjúkkal kezdtem, így elsőként nem a valódi nevét, hanem a rajongók, illetve az ő általa is igen szívesen használt „worldwide handsome” titulust jegyeztem meg. miután már nagyjából a neveket is tudtam, megnéztem a danger című mv-jukat, és én, an intellectual, ezt a gyereket kétszer is megneveztem: először, mint worldwide handsome, majd másodjára jin. aztán később leesett, hogy így nyolc tagot számoltam, wtf?! kellett pár másodperc mire rájöttem, hogy jin és worldwide handsome ugyanaz a személy. azóta, hogy ezt tisztáztuk teljesen felhőtlen a kapcsolatom vele. szerény véleményem szerint az ő humora a legcsodálatosabb a csapatból, kezdve az imádnivaló dad joke-jaival, amik már annyira rosszak, hogy már jók, illetve ahogy kimutatja az önbizalmát. ami azt illeti, ebben tudok a legjobban azonosulni vele. amit nagyon viccesnek tartok még vele kapcsolatban, az a nevetése. szeretném, ha valaki a szülinaporma összeállítana egy tíz órás remixet a nevetéséből, hogy arra tudjak elaludni, köszönöm. oh, és persze nem hagyhatom szó nélkül azt sem, hogy a kedvenc idézeteim listája miatta bővült jó pár gyönyörűséggel, amikről alig lehet elhinni, hogy valóban elhangoztak bárkinek is a szájából. (nagy kedvencem tőle a woow™, amit angolul beszélés közben használ, feltehetőleg szóközként vagy vesszőként, tekintve mennyiszer használja egy mondatban) mindent összevetve: imádom a személyiségét, és úgy gondolom, hogy mindenkinek kell az életébe egy seokjin, hogy önbizalmat lehessen meríteni belőle. tényleg, nagyon-nagyon örülök, hogy ennyire magabiztos srác, ugyanis néha úgy érzem, ő az egyik legalulértékeltebb tag a bandából. ami borzasztó több okból is; kezdve azzal, hogy minden tag ugyanannyi szeretetet és figyelmet érdemel, hisz mind iszonyatosan sokat dolgoznak azért, hogy a maximumnál is jobbak legyenek. ez alól jin sem kivétel, sőt. lehet, hogy nem ő a legjobb táncos, vagy énekes a fiúk közül, de szerintem igenis gyönyörű hangja van és a tánctudása is rendkívül sokat fejlődött az évek során. bár csak május óta szeretem őket, mégis állíthatom, hogy büszke vagyok rá, amiért annyit gyakorolt, és amiért ilyen különleges férfivá érett. egyébként szerintem jin egy valódi husband material, akárki is lesz a párja, a világ egyik legszerencsésebb személye lesz, de ez már csak mellékes. now go and stream epiphany.♥

*in suga’s voice* j-hoooooope! életemben nem találkoztam még egy hozzáhasonló személlyel. (na nem mintha vele találkoztam volna *cries in korean*) egyszerűen hihetetlen, hogy valaki képes ennyire édesen viselkedni a nap huszonnégy órájában. mióta ismerem a fiúkat elég sok mindenben változtam, mindegyikük hatással van az életemre, de talán mindközül hobi az, aki a legjobb irányba befolyásolta a gondolkodásmódom. ha elég sok videót néz róla az ember, akkor egy idő után akaratlanul is ráragad a személyiségéből egy darab, amitől aztán egész nap jó kedve lesz az illetőnek, ugyanis hobi maga a megtestesült boldogság. ha választanom kéne a fiúk közül, hogy melyiküket szeretném a legjobb barátomnak, akkor tuti őt választanám, mert mellette lehetetlen unatkozni vagy rosszkedvűnek lenni. és szeretném azt hinni, hogy hoseok valójában is ilyen jól érzi magát a bőrében, mint ahogy azt mutatja. ugyanis, ha valaki, akkor ő biztos megérdemli a világ összes szeretetét. hiszen ő is csak ezt ad másoknak. mindig támogatja a társait, minden poénban benne van, folyton röhög a vicceiken (még ha nem is volt annyira vicces), azaz látszik mennyire szereti őket. he is a literal angel. szerintem a csapatból ő a legtehetségesebb táncos, ami talán nem is olyan meglepő, tudván, hogy nagyjából már az anyaméhben is táncolni tanult lmao. hihetetlen mozgása van a csávónak, nagyon irigylem. aztán emellett rapperként is állati szuper, egyáltalán nem látszik rajta, hogy mikor bekerült a big hithez semmi köze nem volt a rappeléshez. azért pedig nagyon nagy respect jár neki, amiért annyit gyakorolt akár éjszakákba nyúló hosszan is, teljesen megérte, hisz iszonyatosan tehetséges rapper lett belőle. ezt be is bizonyíthatta a saját mixtapején, amire van is miért büszkének lennie. minden dalán érezni, hogy szívét-lelkét belerakta, ez pedig szuper jó számokhoz vezetett. a kedvencem az albumról a daydream, a base line és a hangsang. aztán ezek mellett ofc a rapper-line külön dalaikért is odáig vagyok, főként a cypher pt. 4-ért és a ddaeng-ért. sajnos nem mehetek el szó nélkül amellett sem, hogy már a kezdeti szakaszban megismertem az army árnyoldalát (mondjuk ezeket nem nevezném igazi rajongóknak), akiknek volt merszük azt kérni, hogy hoseok szálljon ki a bts-ből, mivel nem elég helyes. én meg csak így néztem magam elé, hogy: bitch where? first of all, azt kérni, hogy valaki azért hagyjon ott egy együttest, mert nem elég helyes, a világ egyik legnagyobb baromsága. ugyanis a kinézetnek semmi köze nincs a tehetséghez, ahhoz pedig hogy ekkora világszenzáció legyen belőled leginkább az kell. másrészről pedig… azok akik ezt akarták egyáltalán jó jung hoseokról beszéltek? mivel, akit én ismerek az már szinte büntetendően jóképű de ok. így a végéhez közeledvén muszáj még megemlítenem, hogy mennyire imádom az angol kiejtését. a bandából szerintem az övé a legviccesebb, de azért egész ügyes benne. nagy kedvencem tőle a méltán híres „i hAtE sNakEu” és a 'mi a kedvenc amerikai ételed' kérdésre adott válasza(i): „hamburger AND SPRITE!” hihetetlenül szeretem őt is azért, aki, és nagyon remélem, hogy sosem fog megváltozni. maradjon mindig ilyen vidám és szeretetteljes srác, még ha ez a világ nem is érdemli meg az ő jóságát.♥

ha egyetlen szóval kellene jellemeznem jimint, akkor az biztos, a ’menő’ lenne. a személyisége, a kinézete és úgy kb. mindene annyira de annyira menő, hogy az valami hihetetlen. egy borzasztóan rokonszenves srác, imádom a humorát, talán a tagok közül az övé áll legközelebb az enyémhez. mondom ezt úgy, hogy kezdetben még nem annyira volt szimpatikus a számomra. nem, én sem értem magam, hogy ez mégis hogy lehetséges, de a lényeg az, hogy jimint azután kezdtem el rohamosan megszeretni miután egy csomó bts fanfictiont olvastam. és a poén ebben az, hogy nem is ő rá fókuszáló sztorikat olvastam, de valahogy mégis ezek segítettek megkedvelni őt. ahogy egyre több videót néztem róluk, rájöttem, hogy egy iszonyatosan jó fej srác, aki nagyon szereti azt, amit csinál. ez meg is látszik, hiszen minden fellépésen százegy százalékosan teljesít; rendkívül különleges hangja van, mondhatni egész gyorsan megjegyeztem. ezen felül remek táncos is, folyamatosan lenyűgöz, akárhányszor csak látom őt. nem mellesleg szerelmes vagyok a lie című dalába: a hangja ebben a dalban olyan gyönyörű és érzéki, hogy arra nem találok szavakat. emlékszem, mikor még az ismerkedős fázisban voltunk az ő arca volt a harmadik (taehyung és namjoon után), amit egyből felismertem és megtudtam különböztetni. ez valószínűleg annak tudható be, hogy valami hihetetlenül helyes srác. de nem az a tipikus szépfiú, ugyanis jimin arca sokkal jellegzetesebb és karakteresebb, mint például a banda többi tagjáé. ez pedig rögtön szemet szúrt nekem is. de igazán csak akkor láttam be, hogy még vonzódom is hozzá, mikor megnéztem a blood sweat & tears mv-t. annak aki látta azt a videót szerintem tudja miről beszélek. mindegyik fiú iszonyatosan előkelő volt benne, de jimin… killed me with that look. komolyan, azért nem szoktam túl sűrűn nézni azt a mv-t, mert konkrétan jelenetről jelenetre változik miatta a kedvenceim listája, annyira jól néz ki benne mindenki. de azért talán egy picivel jimin az, aki a legjobban elvarázsolt. imádom minden egyes porcikáját, kezdve az apró kis ujjaival természetesen, egészen a magasságáig. illetve nagyon shippelem őt taehyungie-val; vmin az egyik kedvenc shipem a bandából. mindent összevetve, az elején nem számítottam rá, hogy majd egyszer annyira közel kerül hozzám, hogy már szinte bias wreckernek nevezhetném őt. végezetül pedig már csak annyit mondanék: hey jimin, you nice, keep going!♥

már egy jó ideje szerettem volna egy hosszabb véleményt írni taehyungról – már csak azért is, hogy magamban is tisztázni tudjam az érzéseimet vele kapcsolatban – de valamiért mindig halogattam. mondván, hogy még nem ismerem őt olyan jól, még rengeteg mindenről nem tudok, stb. ez lehet tényleg így van, sőt szinte biztos, hogy még nagyon sok mindenről nem tudok, de emellett abban is biztos vagyok, hogy nem volt még híresség, aki ennyire rövididő alatt lopta be magát a szívembe.

kim taehyung legeslegelőször 2017. novemberében szúrt szemet nekem, mikor is életem első bts videóját néztem youtubeon. igazából semmi szándékom nem volt akkoriban a srácokkal, ezért is nem a zenéjükkel kezdtem, hanem egy interjúval, ami ellen-nél készült. tökéletesen emlékszem arra az interjúra (és nem csak azért mert már azóta egy párszor újra néztem lmao), hanem mert teljesen lesokkolt amit láttam. kezdjük azzal, hogy fogalmam sem volt, ki-kicsoda. eskü, még a nevüket se tudtam. valamint maga az anyanyelvük is letaglózott, borzasztó volt, hogy elsőre nem értettem mit beszélnek, hanem mindig meg kellett várni az ott lévő tolmács fordítását. aztán, ahogy telt az idő, és épp azon voltam, hogy próbáltam valahogy őket elkülöníteni egymástól, egyszer csak megakadt a szemem egy bandana-t viselő fiún. ez volt az egyetlen kiindulópontom, ugyanis a neve nem volt egyértelmű a számomra lol. az első, amit észrevettem rajta az az állati jó stílusa volt. mármint, ebben az interjúban kb. mindenki hasonló ruhában jelent meg, de valahogy ő mégis kiemelkedett a többiek közül; a haja, az outfitje, az arca. mindene! és ez óriásian nagy szó, hiszen mint mondtam, egyáltalán nem tudtam őket megkülönböztetni, de annyira durván, hogy olyanokat gondoltam, mint: „ez már beszélt?”„ez eddig is itt volt?” „na jó ez mikor jött be?” „miajóistentörténiksendhelp” szóval a tény, hogy az ő arcát sikerült megjegyeznem, elég nagy előrelépés volt. amint befejeztem a videót az első dolgom volt átküldeni az egyik osztálytársamnak – akiről tudtam, hogy nagy kpop fan – a sreenshotot erről a tagról, hogy mondja már meg, mi a neve. és aztán megtörtént: az első interakcióm kim taehyung-al. képeket néztem róla, még a staritys profilját is megtaláltam és talán mondanom sem kell, mennyire lenyűgözött, amit láttam. de aztán ennyi is volt. ezután nem foglalkoztam velük többet, nem egy bts szám volt az első kpop dal, amit hallgattam, szinte teljesen meg is feledkeztem róluk. kivéve taehyungról.

az igazat megvallva, nem lettem kpop fan azok után a dalok után, amiket hallgattam, nagyon hamar lecsengett nálam ez az egész. mindössze akkor lett újra az életem részese ez a világ, mikor újból találkoztam a bts-el. ez 2018. májusában történt, akkor mikor felléptek a billboard nevezetű díjátadón. és az egyetlen ok, hogy most ezt a véleményt írom, az egy másik kedvencem, jobban mondva a legnagyobb kedvencem: taylor swift. először taylor instagramján, később itt starityn láttam a közös képeiket, és mivel tudtam, hogy most már rossz emberekkel ő úgy sem haverkodna, nem viszolyogtam belehallgatni a billboardos fellépésükbe, ahol ugye a fake love című dalukat adták elő. nem is sejtettem, hogy ami ezek után jön az minden eddigi elképzelésemet felülmúlja. nagyon megszerettem azt a dalt, amíg suli volt mindennap csak azt hallgattam hazafelé jövet. és mikor vége lett az iskolának, pár napra rá elkezdtem róluk crack videókat nézni. mivel tae volt az egyetlen ismerős arc, folyton „rátámaszkodtam”, mindig őt kerestem, az ő neve volt az egyetlen, amit ismertem. egy teljes egész napomba telt, mire mindenki nevét és arcát megjegyeztem, ami nem tudtam, hogy jónak vagy rossznak számít lol. bár mindegyik tag rendkívül közel áll hozzám, és mindegyiket nagyon aranyosnak, viccesnek és tehetségesnek gondolom, taehyung valamiért így másodjára is kitűnt közülük, ami aztán ahhoz vezetett, hogy a kpop fandom szótár böngészése után kineveztem őt biasomnak. nem tudtam mit tenni, egyszerűen szerelmes lettem az egész lényébe. és akkor még nem is láttam belőle mindent. kezdetben amerikában készült interjúkat néztem velük, amik alapján taehyungot egy kicsit visszahúzódóbb, komolyabb, érettebb és zárkózottabb személynek láttam… I HAVE NEVER BEEN SO WRONG IN MY GODDAMN LIFE! mikor elkezdtem nézni koreai videókat róluk, rájöttem, hogy taehyung az előbb leírtak szöges ellentéte. hisz nem csak hogy irtó közvetlen és feszélyezetlen mindenkivel szemben, de még egy igazi weirdo is. ráeszméltem, hogy a korábbi videókban azért láttam őt olyannak, mert szegény nem valami jó az angolban, én meg a szótlanságát azzal magyaráztam, hogy ő biztos ilyen kis titokzatos és visszahúzódóbb típus. szóval, ezek után kezdhettem harmadjára is a megismerkedést, akkor már végre a valódi kim taehyung-al. aki nem csak egy vonzó srác, mint akit először láttam benne, de nem is egy távolságtartó, mégis szerethető ember, akinek másodjára gondoltam, hanem egy kívül-belül gyönyörű férfi. és ezt mindenféle túlzás nélkül állíthatom. taehyung egy rendkívül különleges személy: határozottan az egyik legmókásabb a csapatból, egy igazi szeretet bomba. tele van jóindulattal és kedvességgel, lehetetlen őt nem szeretni. roppant aranyos, ahogy bánik a társaival, a rajongóival, a családjával. külön kedvencem, mikor gyerekekkel van. emellett a stílusa, mint ahogy azt már elsőnek is megállapítottam, nagyon ott van. a kedvenc outfit tőle a war of hormone mv-ban van, illetve számomra a szőke és a fekete hajszín jön be tőle a leginkább. ha ez nem lenne elég, egy igazi művész lélek is: nem csak a zenében van otthon, hanem a fényképészetben, a festészetben, valamint a rajzolásban is. ezt nagyon becsülöm benne. és ha már zene… emlékszem, a the truth untold volt a dal, amiben először tudatosult bennem, milyen is a hangja. nagyon meglepődtem, hogy ilyen mély és érdes, hisz a beszédhangjából ítélve nem erre számítottam.

mindent összefoglalva; nagyon-nagyon örülök, hogy megismerhettem őt és a többi srácot is egyaránt, üde színfoltjai mind a heten az életemnek. szeretném, ha taehyung mindig is ilyen kis bolondos és aranyos személy maradna, mivel hiába mondják azt rá, hogy túl fura, szerintem pontosan ez teszi őt annyira szerethetővé. semmi szégyellni való nincs a természetében, egy nagyon is imádnivaló figura, aki nem érdemel mást, csak szeretet. i purple you, taehyung.♥

az egyetlen ok, amiért nem szeretek taylorról beszélni, azaz, hogy sosem tudom, mit mondjak. pedig annyi mindent gondolok róla, illetve mindig is azt vallottam, hogy a kedvenceimről tudok a legtöbbet dumálni. elvégre azokról a legegyszerűbb, amit szeretsz. mégis, itt vagyok már nemtudomhányadik alkalommal és várom, hogy valaki összeszedje a gondolataimat róla, ugyanis nekem nem megy. de azért próbálkozom.

taylor swift aka the queen of my heart már 2015 óta az életem része. azóta szeretem őt napról napra egyre csak jobban. 2015 elején - amikor megismertem taylort - nem épp a legfényesebb korszakomat éltem, kifejezetten gyűlölök visszagondolni arra az időszakra, sőt, ha tehetem, nem igen hozom fel, úgy teszek, mintha nem is létezett volna. viszont ha vissza is emlékezem arra az évre, gyorsan át kanyarodok erre a nőszemélyre, aki mondhatni az egyetlen jó volt akkoriban. nagyon cringey, de most én is azzal jövök, hogy a shake it off rendszeres hallgatása baromi sokat segített akkoriban, mert a szövege tényleg olyan, ami inspirációt adott ahhoz, hogy átvészeljek bármit. miután letudtam azt a borzasztó időszakot egy ideig hanyagoltam őt, de aztán 2015 nyarán újra felbukkant a neve az életemben, hála a blank space videóklippnek, amit a youtube random feldobott, mint ajánlott videó. mivel emlékeztem, hogy tay mennyit segített pár hónappal azelőtt, gondoltam, bele hallgatok ebbe a számba, biztos nem lesz olyan rossz. HÁT TÉNYLEG NEM VOLT ROSSZ. tekintettel arra, hogy bár magam mögött hagytam azt a borzasztó időszakomat, a hatását még mindig éreztem, így az egyetlen olyan dal, amit hallgatni tudtam az a shake it off és a blank space lett, mert a többi kedvencem mindig valami rossz emléket juttatott eszembe. ezek viszont olyan boldogságot és pozitív vibe-ot sugároztak magukból, hogy más nem is szólt nálam jó pár napig. aztán, ahogy a shake it off is tanácsolja: elkezdtem nem törődni a rossz emlékeimmel, és hála taylornak egy teljesen új, erősebb személyiségem lett.

most, hogy letudtam a megismerkedésünket, áttérnék arra, hogy mi miatt szeretem még taylort annyira. kezdeném azzal, ami miatt ma ott tart, ahol. ez pedig nem más, mint a tagadhatatlan tehetsége. elég sok előadót hallgatok és szeretek, de nincs még egy olyan énekes, aki ennyire eltalálja az emberek érzéseit. olyan sok fajta dala van, szinte bármilyen hangulathoz találni tőle zenét. ennek oka az, hogy sok más énekessel ellentétben taylor maga írja a dalait. a saját érzéseit teszi bele, illetve a saját gondolatait adja elő. ezért is olyan sikeres a szakmájában. ígyhát nem olyan meglepő, hogy nagyon nehezen tudok sorrendet felállítani, mikor a dalait akarom rangsorolni, viszont abban teljesen biztos vagyok, hogy a look what you made me do a number1 kedvencem, nem csak tőle, de úgy ámblokk az összes általam ismert zene közül. nincs még egy szám, amit ennyire szeretnék. na jó, talán a blank space, ami pár lépéssel van csak lemaradva az első helyről. és az is igaz, hogy míg ki nem jött a lwymmd a blank space volt a nagy szerelmem, de előbbi annyira hozzám nőtt, hogy kénytelen voltam felcserélni őket. az élet nagy problémái. átlépkedve a következőkhöz, szót ejtenék még arról, hogy taylor mennyi mindenben segített azzá az emberré válnom, aki ma is vagyok. kezdeném rögtön azzal, hogy amióta diehard swiftie vagyok kifejezetten lesz✰rom az idegenek által írt negatív véleményeket az interneten, ugyanis régebben minden ő rá mondott rossz szó láttán legszívesebben ugrottam volna és foggal-körömmel harcoltam volna az igazamért. (ezt igazából sosem csináltam, mert azért volt valamennyi sütni valóm, de legszívesebben ezt tettem volna lmao) aztán rájöttem, hogy ez árt az egészségemnek, ugyanis tök ideges lettem meg minden, szóval újból megfogadtam maga taylor tanácsát, vagyis hogy shake it off. továbbá tay azért is olyan inspiráló sokak számára, beleértve engem is, mivel 2016-tól egészen sokáig volt nagyon mélyponton, hála a médiának, a naiv, szánalmas embereknek valamint a sok barátjának hitt emberről, akik mindössze kihasználták őt a hírneve miatt, és mikor a helyzet nehezebbre fordult jól otthagyták őt. egyrészt ennek örülök, elvégre kinek van szüksége olyan fake barátokra, akik pl. egy betegséghez hasonlítják a taylorral való barátkozást, de azért jobb lett volna, ha ezen sosem kell átesnie. így visszanézve persze már azt mondhatja ő is, hogy attól a sok szörnyűségtől csak erősebb lett, viszont amikor ezek az „utáljuk taylor swiftet mert az most menő” trendek élték fénykorukat én rendesen féltettem őt, hogy nem fogja –e feladni az egész énekesnősdit. és nem adta fel. ahelyett, hogy ilyen meg olyan interjúban savazott volna mindenkit, vagy twitteren osztotta volna az észt azoknak, akik megpróbálták megkeseríteni az életét, fogta az őt ért sérelmeket, leült az asztala elé és szépen kiírta magából. így született meg a rekordokat döntő reputation lemeze, ami tökéletes példa arra, hogy miként lehet rosszból jót készíteni, illetve bizonyíték azon személyeknek, akik egykor azt hitték, hogy taylor swift is over. tehát, ha taylor előnyt tudott kovácsolni abból a borzalmas időszakból és túl tudta magát tenni minden szörnyűségen, akkor arra más is képes lesz.

nem, az ömlengésnek még nincs vége, ugyanis még nem beszéltem taylor tündéri személyiségéről. igazán büszke vagyok arra, hogy részese lehetek ennek a fandomnak, ugyanis a rajongók túlnyomó része hasonlóan taylorhoz rendkívül aranyos, odaadó és barátságos. ebből is látszik, hogy kit tartunk role modelnek lol. mikor ismerkedni kezdtem taylorral, nem akartam elhinni, hogy egy hozzá hasonló világsztár teljesen ingyen házhoz megy a rajongókhoz, ajándékokat visz nekik és kommunikál velük a való életben illetve az interneten is. nagyon szeretem olvasgatni azokat a posztokat, amikben a taylorral való találkozásról van szó, ugyanis igazán szívmelengető érzés tudni, hogy valakinek tényleg a legnagyobb álma valósult meg. és nem is akárhogy. taylor egy annyira közvetlen és lelkiismeretes személy, too pure for this world. ismeri a fandomban lévő belsővicceket, tisztában van vele, hogy éppen mi a népszerű a rajongók közt, próbál mindig a kedvünkre tenni. annyi szeretet van ebben a lányban. such an angel.

lezárásképp már csak annyit írnék, hogy hálás vagyok, amiért megismerhettem őt. a legnagyobb goal az életemben eljutni egy koncertjére, vagy legalább egyszer a tudtára adni, hogy milyen büszkeséggel tölt el a tudat, hogy egy olyan személyt nevezhetek már hosszú évek óta első számú kedvencemnek, mint ő, és hogy mennyire, de mennyire szeretem őt.♥