Starity

Agatha Christie

Agatha Christie Agatha Christie nemzetisége 2066. 189rajongó 38vélemény
  • Értékelés
  • tehetség: 100%
  • stílus: 98%
  • szimpátia: 100%
  • Születési név
  • Agatha Mary Clarissa Miller
  • Becenév
  • A krimi koronázatlan királynője
  • Élt
  • 1890.09.15 – 1976.01.12.
  • Születési hely
  • Torquay, Devon, Anglia
  • Foglalkozás
  • Író
  • Családi állapot
  • elvált, 1 gyermek
  • Magasság
  • 170 cm
  • Eredeti hajszín
  • barna
  • Szemszín
  • barna
  • Csillagjegy
  • Szűz
  • Linkek
  • IMDB-adatlap
  • Hivatalos weblap
  • Twitter-oldal
  • Starity RSS-csatorna

Agatha Christie életrajza

Agatha Mary Clarissa Miller néven született, délnyugat Angliában 1890. szeptember 15-én.  Anyja angol származású voltm Clara Boemerk hívták, apja amerikai, Frederick Alvah Miller volt. A család harmadik gyermekeként született. Egy nővére, Margaret Frary (Madge 1879 - 1950) és egy bátyja, Louis Montant (Monty 1980 - 1929) volt.
 

ÉLETE
1897-ben a családnak pénzügyi problémái adódtak és bérbe adták ashfieldi otthonukat. Ehhez hozzájárult az is, hogy Agatha apja egészségügyi problémákkal is küzdött. Az iskolát Dél-Franciaországban folytatta, ahol a lány hallás után tanult meg franciául beszélni és zongorán tanult. Egész életében vonzotta  a zene, gyermekkorában operaénekes szeretett volna lenni, ám ez a terve sosem valósult meg. Miután kissé javult anyagi helyzetük, visszaköltöztek Angliába, de Christie apja nem gyógyult. 1901-ben Frederick kétoldali tüdőgyulladást kapott, és meghalt. Ezek után Monty leszakadt anyjukról, Madge pedig férjhez ment 1902-ben. Anya és kisebbik lánya egyedül maradt.
Agatha 1912-ben ismerte meg Archibald Christie-t egy estélyen. 1914. dec. 14-én feleségül ment hozzá, és egy gyermekük született, Rosalind Margaret Clarissa Christie 1919. aug. 19-én Ashfieldben.
Agatha az első világháború idején ápolónőként dolgozott, majd letette vizsgáit, s gyógyszerlaboratóriumban tevékenykedett. Ez nagyon fontos időszak volt a nő számára, hiszen ilyenkor kezdték el érdekelni az olyan gyilkosságok, melyekben a tettes méreggel öl. És egy új alak is ekkor formálódott meg Christie agyában. Egy detektív alakja, aki furfangos észjárásával deríti ki az igazságot. Ő Hercule Poirot, a belga nyomozó, aki a háború miatt vándorolt Angliába. A könyv elkészültével Agahta több kiadónak is elküldte művét, de mindenhol visszautasították. Végül 1920-ban Bodley Head főnöke, John Lane ajánlott neki 25 fontért kiadásokat. A nő aláírta a szerződést.
Agatha karrierje 1926-ban lendült fel, mikoris kiadták Az Ackroyd-gyilkosság című kötetét, mely elindította az írónőt a világhírnév felé, de ebben az évben történt titokzatos eltűnése is.
Archibald bevallotta feleségének, hogy egy másik nőt szeret, egy bizonyos Nancy Neelt. December 3-án heves vitába folytak egymással szemben, és Archie elutazott szeretőjével. Aznap este tűnt el Agatha. Egyetlen búcsúlevelet hagyott maga után, melyben azt írta, Yorkshire-be utazott. Óriási botrány lett az ügyből, mivel akkor már rengetegen szerették és elismerték az írónőt. 11 napig keresték, majd Swan Hydropathic Hotelben (ma Old Swan Hotel, Harrogate) Mrs. Teresa Neele néven jelentkezett be, Cape Townból (ami azért is érdekes számomra, mert Archie egy Neele nevű hölgy miatt hagyta el- a szerk. Eszter). Agatha nem tudott magyarázatot adni eltűnésére, az orvosok amnéziát állapítottak meg nála. Azóta sem derült ki az igazság. Találgatások vannal rá, hogy idegösszeroppanást szenvedett. 1928-ban elvált Archibaldtól.
Agatha élete újabb fejezete zárult le, és egy újabb tárult fel. 40 évesen ismerte meg az ifjú régészt, Max Mallowant, egy Közel-Keleti útja során. 1930. szept. 11-én Skóciában házasodtak össze. Házasságuk boldognak bizonyult Max számos félrelépésének ellenére is, ezek közül igen fontos egy bizonyos Barbara Parker, akit Agatha halála után egy évvel el is vett feleségül a férfi.
Chrisite a második világháború alatt is segédkezett, és sok regényének alapjául is ezek az élményei adtak ötletet, pl. Halál a Níluson és a Gyilkosság Mezopotámiában.
Férjét 1968-ban lovaggá ütötték régészeti munkásságai miatt, ő pedig 1971-ben a Brit Birodalom Lovagja cím női változatát kaphatta meg.
Agatha 1971-ben gyengélkedni kezdett, de munkásságát ekkor sem hagyta annyiban. 1976. jan. 12-én halt meg berkshirei otthonában, Wallingfordban. 85 éves volt. A cholseyi St. Mary temetőben nyugszik.
Max Mallowan 1978. aug. 19-én halt meg.

MŰVEI
Poirot: Agatha első regényét, a Titokzatos stíles-i esetet 1920-ban jelentették meg, és ebben a műben ismerkedhettek meg az olvasók Hercule Poirot-val, aki ezek után 33 regény és 54 novella szereplője lett.
Miss Marple: Az írónő másik leghíresebb nyomozója/nyomozónője Miss Marple a furfangos idős hölgy. Először A kedd esti klubban találkozhattunk vele. Miss Marple személyisége állítólag hasonló Agatha nagymamájáéhoz és a régi barátnőiéhoz.
A második világháború idején írta azt a két regényt (Függöny: Poirot utolsó esete és Szunnyadó gyilkosság), melyet a két nagy főszereplő utolsó esetének szánt. A könyveket csak megírásuk után 30 évvel adatta ki, élete végéhez közeledve, mikor úgy érezte, többet nem tud/nem akar írni.
Agatha -akárcsak Arthur Conan Doyle- a sokadik Poirot-féle regény után kezdett ráunni a belga detektívre, ebben az időben a naplójában "elviselhetetlennek" és "egocentrikus, dilis alaknak" nevezte Hercule-t, de ő -ellentétben Arthurral- nem ölte meg a híres nyomozóját, hiszen a közönség szerette Poirot-t.
Poirot-t ugyan nem, de Miss Marple-t kedvelte. Mégis több Poirot-regény van, mert az 1940-es évekig csak egy Miss Marple-regény született, a Gyilkosság a paplakban.
Christie művei során egyszer sem találkozott a két híres detektív, amit Christie így magyarázott egy nem rég megatlált hangfelvétel szerint: „Poirot, a tökéletes egoista nem szerette volna, ha (ki)oktatják saját mesterségében, vagy hogy egy élemedett vénkisasszony tegyen neki javaslatokat.” Erről a nyilatkozatról is lerí, hogy Hercule idővel igencsak ellenszenves kezdett lenni az írónő számára.
A Függöny: Poirot utolsó este óriási sikert aratott, rögtön utána megjelentették 1976-ban a Szunnyadó gyilkosság című művet is, de a könyv megjelenése előtt Agatha elhunyt. Talán ezért is lett igen zavaros a Szunnyadó gyilkosság cselekménye, mivel Arthur Bantry, Miss Marple barátnőjének a férje még él a műben, pedig az előtte keletkezettekben már halottként beszéltek róla. Talán Christienek nem volt ideje vagy kedve átnézni előző iratait. Poirot az utolsó esete után visszavonult St. Mary Meadbe, a házába, hogy tovább élje mindennapjait.
A Desert Island Discs egyik 2007-es kiadásában egy bizonyos Brian Aldiss Agatha írási stílusáról beszélt, miszerint mikor megírta az utolsó fejezetet, megvizsgálta, hogy ki lehet a legvalószínűtlenebb szereplő, újra visszalapozott azokhoz a jelenetekhez, amelyekben szerepelt a gyanúsított-jelölt, és kisebb változtatásokat ejtett, hogy meglegyenek a gyanús mozzanatok. Christie munkamódszerének bizonyítékai, melyeket egymás utáni életrajzírók írnak le, cáfolják ezt az állítást.
Agatha Christie regényei elsősorban az angol felsőosztálynak szóltak. A nyomozó letöbbször "csak úgy belebotlik" a gyilkosságba, vagy éppen a rokonai, ismerősei által informálódik. A detektív meghallgatja az összes gyanúsított vallomását, majd megvizsgálja a bűntett helyszínét, nyomokat gyűjt (esteleg tárgyakat) azért, hogy az olvasót is elgondolkodtassa, és talán ők is megoldhassák a rejtélyt. A történet közepén, esetleg a legvégén meghal a leggyanúsabb személy, mert ő jött rá a titok nyitjára. Az És eljő a halál...ban és a Tíz kicsi négerben is több áldozat is volt. A történet vége felé általában a detektív összehívja az összes szereplőt, és ott, lassan felfedi a tettset, miközben még több titkot tudhatunk meg. Van hogy ez eltart 30 vagy annál több oldalon keresztül is. A regények többségében nagyon ravasz és cifra gyilkosságok szerepelnek. Agatha regényeire jellemző a lassú tempó, a pattanásig feszülő idegi állapotok, és nyomasztó lélektani bizonytalanság, várakozás.
* Két regényben is volt már olyan, hogy meglepetésszerűen, a történet narrátora volt a gyilkos, négyszer pedig az esett meg, hogy Agatha futni hagyja a tettest, ezek közül az utolsó hármoban majdhogynem igazat ad a gyilkosoknak. (A vád tanúja és más történetek, Gyilkosság az Orient expresszen, Függöny: Poirot utolsó esete, A váratlan vendég)
Sokszor azonban a gyilkos is meghal. Vagy öngyilkos lesz, vagy egyéb módot választ Christie, a távozásra. (Halál a Níluson, Az Acroyd-gyilkosság, A ferde ház, Találkozás a halállal, Hétvégi gyilkosság, A kristálytükör meghasadt)


a következő felsorolás a wikipedia.hu weboldalról származik:

Híres szereplői

  • Hercule Poirot, belga magándetektív
  • Miss Marple, amatőr nyomozó vénkisasszony
  • Ariadne Oliver, krimiírónő
  • Christopher Parker Pyne, nyugalmazott köztisztviselő
  • Arthur Hastings kapitány, Poirot barátja
  • Japp főfelügyelő, Poirot barátja
  • Tommy és Tuppence Beresford, nyomozó házaspár
  • Johnny Race ezredes, Poirot barátja
  • Battle felügyelő
  • Miss Lemon, Felicity Lemon, Parker Pyne, később Poirot titkárnője
  • Georges, Poirot hűséges inasa
  • Lady Eileen Brent (Bundle), Lord Catherham vállalkozó szellemű lánya
  • Lady Frances Derwent (Frankie), Lord Marchington vállalkozó szellemű lánya
  • Dermot Craddock, a New Scotland Yard hűséges felügyelője
  • Anne Baddingfield A Kalandornő zöld szemekkel és fekete hajjal

Regények

  • A titokzatos stylesi eset (The Mysterious Affair at Styles, 1920)
  • A titkos ellenfél (The Secret Adversary, 1922)
  • Az ijedt szemű lány (Murder on the Links, 1923) - 1978-ban Gyilkosság a golfpályán címmel jelent meg.
  • A barna ruhás férfi (The Man in the Brown Suit, 1924)
  • Királyok és kalandorok (The Secret of Chimneys, 1925)
  • Az Ackroyd-gyilkosság (The Murder of Roger Ackroyd, 1926) – Az első magyar kiadás címe: Poirot mester bravúrja
  • A titokzatos Négyes (The Big Four, 1927) – Az első magyar kiadás címe: A „Négyek társasága”
  • A titokzatos Kék Vonat (The Mystery of the Blue Train, 1928) – Az első magyar kiadás címe: A kék expressz
  • A Hét Számlap rejtélye (The Seven Dials Mystery, 1929)
  • Gyilkosság a paplakban (The Murder at the Vicarage, 1930)
  • Az óriás kenyere (Giant's Bread, 1930) – Mary Westmacott álnév alatt
  • A Sittaford-rejtély (The Sittaford Mystery, 1931)
  • Ház a világ végén (Peril at End House, 1932) – Az első magyar kiadás címe: A vörös sál, a másodiké: Ház a sziklán
  • Lord Edgware meghal (Lord Edgware Dies, 1933) – Az első magyar kiadás címe: Az áruló szemüveg, a harmadiké: Lord Edgware rejtélyes halála
  • Gyilkosság az Orient expresszen (Murder on the Orient Express, 1934) – Az első magyar kiadás címe: A behavazott expressz
  • Miért nem szóltak Evansnak? (Why Didn't They Ask Evans?, 1934) – Az első magyar kiadás címe: Miért nem hívták Evanst?
  • Befejezetlen portré (Unfinished Portrait, 1934) – Mary Westmacott álnév alatt
  • Tragédia három felvonásban (Three Acts Tragedy illetve Murder in Three Acts, 1935) – Az első magyar kiadás címe: Hercule Poirot téved?
  • Halál a felhők fölött (Death in the Clouds, 1935) – Az első magyar kiadás címe: Poirot gyanúba esik
  • Az ABC-gyilkosságok (The ABC Murders, 1936) – Az első magyar kiadás címe: Poirot és az ABC
  • Gyilkosság Mezopotámiában (Murder in Mesopotamia, 1936) – Az első magyar kiadás címe: Ne jöjj vissza…
  • Nyílt kártyákkal (Cards on the Table, 1936) – Az első magyar kiadás címe: Hercule Poirot ismét munkában
  • A kutya se látta (Dumb Witness, 1937) – Az első magyar kiadás címe: A néma tanú
  • Halál a Níluson (Death on the Nile, 1938) – Az első magyar kiadás címe: Poirot kéjutazáson
  • Találkozás a halállal (Appointment with Death, 1938) – Az első magyar kiadás címe: Poirot mester
  • Poirot karácsonya (Hercule Poirot's Christmas, 1938) – Az első magyar kiadás címe: Valaki csenget…
  • A gyűlölet őrültje (Murder Is Easy, 1939), Gyilkolni könnyű címmel is megjelent.
  • Tíz kicsi néger (Ten Little Niggers, 1939) – Az első magyar kiadás címe: A láthatatlan hóhér
  • Cipruskoporsó (Sad Cypress, 1940) – Az első magyar kiadás címe: Vádol a rózsa
  • A fogorvos széke (One, Two, Buckle My Shoe, 1940)
  • Nyaraló gyilkosok (Evil Under the Sun, 1941)
  • N vagy M (N or M?, 1941)
  • Holttest a könyvtárszobában (The Body in the Library, 1942)
  • A láthatatlan kéz (The Moving Finger, 1942)
  • Öt kismalac (Five Little Pigs, 1943)
  • Éjféltájt (Towards Zero, 1944)
  • És eljő a halál… (Death Comes as the End, 1944)
  • Távol telt tőled tavaszom (Absent in the Spring, 1944) – Mary Westmacott álnév alatt
  • Gyöngyöző cián (Sparkling Cyanide, 1945) – Az első magyar kiadás címe: Valaki hiányzik
  • Hétvégi gyilkosság (The Hollow, 1946)
  • A rózsa és a tiszafa (The Rose and the Yew Tree, 1948) – Mary Westmacott álnév alatt
  • Zátonyok közt (Taken at the Flood, 1948)
  • Ferde ház (Crooked House, 1949)
  • Gyilkosság meghirdetve (A Murder is Announced, 1950)
  • Bagdadba jöttek (They Came to Baghdad, 1951)
  • Mrs. McGinty halott (Mrs. McGinty's Dead, 1952)
  • Nem csalás, nem ámítás (They Do It with Mirrors, 1952) – Az első magyar kiadás címe: Szemfényvesztés, a másodiké: Tükrökkel csinálják
  • A lányom mindig a lányom (A Daughter's a Daughter, 1952) – Mary Westmacott álnév alatt
  • Temetni veszélyes (After the Funeral, 1953)
  • Egy marék rozs (A Pocket Full of Rye, 1953)
  • Úti célja ismeretlen (Destination Unknown, 1954)
  • Gyilkosság a diákszállóban (Hickory, Dickory, Dock, 1955)
  • Gloriett a hullának (Dead Man's Folly, 1956)
  • Az élet súlya (The Burden, 1956) – Mary Westmacott álnév alatt
  • Paddington 16.50 (4.50 from Paddington, 1957)
  • Az alibi (Ordeal by Innocence, 1958)
  • Macska a galambok között (Cat Among the Pigeons, 1959)
  • Bűbájos gyilkosok (The Pale Horse, 1961)
  • A kristálytükör meghasadt (The Mirror Crack’d from Side to Side, 1962)
  • Az órák (The Clocks, 1963) – Az első magyar kiadás címe: Órák
  • Rejtély az Antillákon (A Caribbean Mystery, 1964)
  • A Bertram Szálló (At Bertram's Hotel, 1965)
  • Harmadik lány (Third Girl, 1966)
  • Végtelen éjszaka (Endless Night, 1967)
  • Balhüvelykem bizsereg… (By the Pricking of My Thumbs, 1968)
  • Ellopott gyilkosság (Hallowe'en Party, 1969)
  • A frankfurti utas (Passenger to Frankfurt, 1970)
  • Nemezis (Nemesis, 1971)
  • Az elefántok nem felejtenek (Elephants Can Remember, 1972)
  • A sors kapuja (Postern of Fate, 1973)
  • Függöny: Poirot utolsó esete (Curtain: Poirot's Last Case, 1975)
  • Szunnyadó gyilkosság (Sleeping Murder, 1976) – posztumusz kiadású mű

Novelláskötetek

  • Poirot nyomoz (Poirot Investigates, 1924) – Az első magyar kiadás címe: Hercule Poirot munkában,[1][2] a másodiké: Poirot munkában[3]
  • No. 16 (Partners in Crime, 1929)
  • The Underdog, 1929 - ebben az összeállításban nem jelent meg magyarul
  • A titokzatos Mr. Quin (The Mysterious Mr. Quin, 1930)
  • Tizenhárom rejtély (The Thirteen Problems, 1932)
  • A vád tanúja és más történetek (The Hound of Death and Other Stories, 1933)
  • A Listerdale-rejtély (The Listerdale Mystery, 1934)
  • Parker Pyne nyomoz (Parker Pyne Investigates, 1934)
  • A vád tanúja és más történetek (The Hound of Death, 1936)
  • Gyilkosság a csendes házban (Murder in the Mews, 1937)
  • The Regatta Mystery and Other Stories, 1939 (A Regatta-rejtély és más történetek) – ebben a formában nem jelent meg magyarul, de a benne szereplő novellák különböző kötetekben fellelhetők
  • Herkules munkái (The Labours of Hercules, 1947)
  • Witness for the Prosecution and Other Stories, 1948 (A vád tanúja és más történetek) – ebben a formában nem jelent meg magyarul, de a benne szereplő novellák különböző kötetekben fellelhetők
  • Three Blind Mice and Other Stories, 1950 (Három vak egér és más történetek) – ebben a formában nem jelent meg magyarul, de a benne szereplő novellák különböző kötetekben fellelhetők
  • The Under Dog and Other Stories, 1951 (Az elnyomott és más történetek) – ebben a formában nem jelent meg magyarul, de a benne szereplő novellák különböző kötetekben fellelhetők
  • A karácsonyi puding (The Adventure of the Christmas Pudding and a Selection of Other Entrées, 1960)
  • Double Sin and Other Stories, 1961 (Kettős bűn és más történetek) – ebben a formában nem jelent meg magyarul, de a benne szereplő novellák különböző kötetekben fellelhetők
  • The Golden Ball and Other Stories, 1971 (Az aranylabda és más történetek) – ebben a formában nem jelent meg magyarul, de a benne szereplő novellák különböző kötetekben fellelhetők
  • Poirot első esetei (Poirot's Early Cases, 1974) – az első magyar kiadás címe: Poirot bravúrjai
  • Gyilkosság méretre (Miss Marple’s Final Cases, 1979)
  • A Pollensa-öböl (Problem at Pollensa Bay and Other Stories, 1992)
  • Az Álmok Háza (While the Ligth Lasts and Other Stories, 1997)
  • The Harlequin Tea Set, 1997 (A Harlequin-teáskészlet) – ebben a formában nem jelent meg magyarul, de a benne szereplő novellák különböző kötetekben fellelhetők

Versek, mesék

  • The Road of Dreams, 1924 - verseskötet
  • Csillag Betlehem felett (Star over Bethlehem, 1965) – mesék, versek Agatha Christie Mallowan néven
  • Poems, 1973 - az írónő összes versét tartalmazó kötet

Színdarabok

  • Feketekávé (Black Cofee, 1930)
  • The Secret of Chimneys, 1930
  • Love from a Stranger, 1936
  • Akhnaton, 1937
  • Tíz kicsi néger (Ten Little Niggers, 1943)
  • Randevú a halállal (Appointment with Death, 1945)
  • Hidden Horizon, 1946 - a Halál a Níluson színpadi változata
  • The Hollow, 1951
  • Egérfogó (The Mousetrap, 1952)
  • Witness for the Prosecution, 1953
  • Spider's Web, 1954
  • Towards Zero, 1956
  • Verdict, 1958
  • A váratlan vendég (The Unexpected Guest, 1958)
  • Go Back for Murder, 1960 - Az öt kismalac színpadi változata
  • Rule of Three (The Rats; Afternoon at the Seaside; The Patient), 1962
  • Fiddler's Five, 1971; 1972-től Fiddler's Three címen

Önéletrajzok

  • Így éltünk Mezopotámiában (Come, Tell Me How You Live, 1946) – Agatha Christie Mallowan néven
  • Életem (An Autobiography, 1977)

Utolsó frissítés: 2017.07.30. 14:02 Mrs. Frankenstein által


Oszd meg!   iwiw  facebook  twitter  myspace