Alessandro Nesta

Alessandro Nesta 1976. március 19-én látta meg a napvilágot, természetesen Rómában, a Policlinico Umberto nevű kórházban. Azon kevés sztár közé tartozik, akinek még a születési testsúlya is ismert: a kis Alessandro négy kilogrammot és száz grammot nyomott világrajövetelekor. Édesapja, Giuseppe már akkor is a vasútnál dolgozott, míg a mama, Maria Laura olasz szokás szerint arra felügyelt, hogy két nagyobbik gyermeke, Fernando és Katia ne kényeztessék halálra imádott öccsüket. Nestáékat nem vetette fel a pénz, csak az Örök Város egyik külső negyedében tudtak lakást venni. Alessandro ennek ellenére boldogan emlékszik vissza gyermekkorára - talán azért, mert már akkor is éjjel-nappal a bőrt rúgta az utcákon.

Pályafutása Lazio

Nesta tehetségét Francesco Rocca, a Roma akkori edzője fedezte fel, ám mivel apja Lazio-drukker volt, így visszautasította Rocca ajánlatát. 1985-ben csatlakozott a Lazio akadémiájához, ahol több poszton, csatárként és középpályásként is játszott, míg végül megragadt a védelemben.

Az első csapatban 1993-ban mutatkozott be. Először akkor került a figyelem középpontjába, amikor edzésen eltörte csapattársa, Paul Gasciogne lábát. 1997-ben már csapatkapitányként léphetett pályára. 1998-ban és 2000-ben kupagyőztes, utóbbi évben bajnok is lett. Az 1998-99-es szezonban KEK-et is nyert a csapattal.

Milan

A 2002-03-as szezon előtt a Lazio anyagi gondjai súlyosbodtak, így folyamatosan adta el legjobbjait, így Nestát is, aki az AC Milan játékosa lett.

Első szezonja jól sikerült, ugyanis a Milan rögtön megnyerte a BL-t. A következő szezonban európai szuperkupa-győzelemnek és bajnoki címnek örülhetett. Bár a 2006-07-e szezon nagy részét kénytelen volt kihagyni, szezon végén 2011-ig hosszabbított szerződést. 2007. május 23-án BL győztes lett, a Liverpoolt verték meg a döntőben 2-1-re, majd az Európai Szuperkupát is augusztusban. Ebben az évben igen csak jól ment a Milannak, mert még a klubvilágbajnokságot is megnyerték a Boca Juniors ellen 4-2-re.

A 2008-09-es szezonban ismét súlyosan megsérült, egyedül a bajnokság zárófordulójában, a Fiorentina ellen léphetett pályára. 2009 októberében, pályafutása során először, két gólt szerzett a Chievo ellen. A 2009-10-es szezonban meghatázoró játékosa volt a védelemben, majd a 2010-11-es szezonban Thiago Silvával szerepelt a védelem közepén, ők voltak a bajnokság legjobb belső védő párosai. Ennek a szezonnak a végén bajnokságot is nyertek, amit 2011. május 7-én ünnepeltek meg Rómában. Úgy volt, hogy ennek a szezonnak a végén visszavonul, de meggondolta magát és vállalt mégegy évet. A 2011-12-es szezon volt az utolsó éve a Milannál, majd 2012. májusában a szezon utolsó meccsén búcsúztatták el a csapat nagy öregjeit. Azonban még nem vonult vissza, mert Kanadába szerződött a Montreal Impact csapatához.

Montreal Impact

2012. július 5-én kötöttek vele szerződést. A csapatban honfitársakra is lelt, akik a következők voltak: Matteo Ferrari, Bernardo Corradi és Marco Di Vaio. Az Olympique Lyonnais ellen debütált a csapatban 2012. július 24-én egy barátságos mérkózésen. 2013. június 1-én megkapta az első piros lapját a Sporting KC ellen, ugyanis elgurult a gyógyszere és lefejelte az ellenfél játékosát. 2013-ban végleg abbahagyta, visszavonult. Jelenleg Miaiban él, de nagyon vágyik vissza Rómába. Lehetséges, hogy a jövőben visszaköltözik szülővárosába.

Jelenleg a Miami edzője.

Válogatott

A felnőtt válogatottbeli bemutatkozása előtt 1996-ban U21-es Európa-bajnoki címet szerzett a válogatottal. Itt egyébként hat meccsen lépett pályára, ezeken egy gólt szerzett.

A nagyválogatottban 1996-ban, Moldova ellen mutatkozhatott be. 1996-tól 2006-ig minden egyes világversenyen játszott a válogatottal, legutóbb, 2006-ban világbajnok lett. Ezt követően lemondta a válogatottságot. Hiába próbálta őt visszahívni az akkori szövetségi kapitány, Roberto Donadoni a 2008-as EB-re, ő nem változtatott elhatározásán.

Érdekességek:

A történet immár több mint 6,5 éves, ám mindennél jobban jellemzi Alessandro Nestát. A Lazio 2000 márciusában kikapott 1-0-ra Veronában. Váratlan vereség volt, ráadásul a Juventus előnye az utolsó nyolc forduló előtt kilenc pontra nőtt. Nesta teljesen maga alatt volt, Miután 1999 tavaszán az utolsó fordulóban bukott el a Lazióval, úgy érezte, megint lemaradnak a bajnoki jelvényről, a scudettóról.

Megdöbbenve látta, hogy a csapat busza felé tartó társai nevetgélnek, s széles mosollyal az arcukon osztogatják az autógrammokat. Nesta, aki Rómában szinte mindig órákon át firkálta a nevét a legkülönbözőbb sálakra, trikókra, albumokba vagy éppen fecnikre, fáradt és fájdalmas mosollyal tolta el a felé nyúló ismeretlen kezeket. „Ne haragudjatok, de most nem. Ez nem az aláírás-osztogatás és a tréfálkozás ideje. Kikaptunk, és ha ez így megy tovább, megint nem tudunk bajnokságot nyerni!”

Aki egy kicsit is ismerte Nestát az újságokból, pontosan megértette, mi játszódik le benne. Neki a Lazio a mindent jelenti, az évezred végének örült pénztermelő gépezetében visszaforgatta az idő kerekét. Ma már ritka a hozzá hasonló frontember (az olaszok leginkább zászlónak, il bandierának mondják), klubonként egy-kettő akad. A Juvének Del Piero, az Internek ilyen volt Beppe Bergomi, vagy két évtizeddel régebben a Milánnak Baresi vagy most Maldini vagy az AS Romának sokáig Giuseppe Giannini a Kisherceg, mostanában meg Totti.

Nesta Rómában született, a Cinecitta környékén nőtt fel. Pályafutását a Cinecittá római filmgyár focisuliájban kezdte. Alig volt 9 éves, amikor az AS Roma tehetségkutatói meghívták a klub előkészítő csoportjába. Nagy idők voltak azok a „farkasoknál”, alig fél évvel korábban a bordó-sárgák BEK-döntőt játszhattak az Olimpicóban. Alessandro azonban nem ment, mert nem mehetett, pedig a Roma 10 millió lírát is megadott volna érte. Az apja, Giuseppe – a foglalkozását tekintve vasutas – a Lazio legelkötelezettebb híveként biztos volt abban, hogy a fiút előbb utóbb a főváros másik csapata is hívni fogja. Igaza lett. 1985. június 13-án toborzót tartottak a Laziónál. Volfango Patarca, az ifik edzője azonnal kiszúrta magának a nyurga, labdabiztos legényt. „Nesta már ekkor különleges volt. Tetszett, hogy felemelt fejjel futballozik, hogy korát meghazudtoló érettséggel játszik. Az első pillanattól kezdve hittem benne. Éreztem, hogy világklasszis lesz belőle. Általában Nesta kölyöknek hívtam őt. Egyébként még most is így van elmentve a telefonomban: Kölyök.”

Nesta szinte tényleg kölyök volt szinte amikor bemutatkozhatott az olasz A ligában, eleinte jobbszélsőként majd lassan került egyre hátrébb Tizenöt éves korában korosztályos bajok és U15 válogatott, még ekkor is középpályásnak tartották Aztán 1991-92-ben az ifiben mér balhátvéd volt, majd Mimmo Caso tette a védelem tengelyébe. 1994. március 13-án, hat nappal a 18. születésnapja előtt Pierluigi Carsiraghit váltotta az utolsó 12 percre Udinében. Két héttel később Torinóban, a „bikák” ellen is a középcsatár helyén játszott néhány percet, aztán hosszú szünet következett. Az Olimpicoban az „övéi” előtt csak a következő januárban játszhatott először. Különleges meccs volt. Nem elsősorban azért, mert az akkori edző Zdenek Zeman korábbi klubja, a Foggia ellen dirigálta a csapatot, hanem mert a Lazio 7-1-re nyert, 0-0-s félidő után! Alen Boksics egymaga 3 gólt szerzett. Nesta az első félóra végén állt be Favalli helyére, és minden egyes gól után rohant a többiek után az Olimpico északi karéjához az ultrák karéjához. „Semmi közöm sem, volt egy gólhoz sem. Mégis, rohantam a többiek után, a Curva Nord elé. Oda, ahol rengetegszer ugráltam én magam is annak idején, a játékosokat ünnepelve. Mámorító érzés volt.” – emlékezett vissza.

Abban a szezonban már tizenegyszer játszott az első csapatban, hétszer kezdőként. Pedig közben az ifjúsági csapatban az úgynevezett Primaverában is bokros teendői voltak. A Lazio minden évtizedben egyszer tudta megnyerni az országos ifjúsági bajnokságot (1976, 1987) most megint „aktuálissá” vált. A Nesta által dirigált védelem remekül állt a lábán, a gárda a Perugia legyőzésével 1995 júniusában el is hódította a serleget.

Addigra már túl volt egy nagy csalódáson. 1994 áprilisában ugyanis olyan szerencsétlenül ütközött az egyébként inkább szabálytalan Paul Gascoigne-al a formellói edzőpályán, hogy Gazzának eltört a térde, több mint egy éves kihagyásra kényszerült. Sírt az öltözőben, de nem jobban, mint az ifjú védő, aki nehezen tudta megemészteni, hogy véletlenül bár, de ilyen fájdalmat okozott. Bő négy évvel később ő is hasonlóan súlyos sérülést szenvedett, az 1998-as világbajnokságon, az osztrákok elleni találkozón neki is a térde tört el. Úgy tűnt nincs szerencséje a felnőtt világversenyekkel, 1996-ban az Európa-bajnokságon – bár az utolsó pillanatban meghívást kapott Arrigo Sacchitól a sérült Ciro Ferrara helyére – nem játszott, két hónappal később viszont tagja volt az olimpián leszerelő gárdának.

Fura paradoxon: bár az Eb-meghívás előtti napokban Európa-bajnok letts Cesare Maldini vezette 21 éven aluli válogatottal, tulajdonképpen az igazi sikerek szempontjából az 1998 őszi, térdsérülése miatti közel féléves kihagyás a mérföldkő.

A 97-98-as idény meghozta pályafutása első profi gólját: 1997. szeptember 16-án a Victoria Guimaraes vendége volt a Lazio az UEFA-kupában és akkor 3-0-s római vezetésénél Nesta bátor lépésre szánta el magát: megindult futott vagy 40 métert a labdával majd gólt szerzett.

Addigra az Olasz Kupa győztesének mondhatta magát, már játszott az UEFA-kupa döntőjében az Inter ellen (mindkettő 1998-ban), mégis, a nagy sikerek 1999 után kezdődtek. A Lazio ugyan elveszette a bajnoki címet az utolsó fordulóban, de megnyerte az utolsó Kupagyőztesek Európa Kupáját. A következő szezonban, pedig a római futball történetében először az égszínkékek dupláztak. Ráadásul a centenárium évében.

Alessandro Nesta kulcsembere volt az Európa-bajnoki ezüstérmet szerző squadra azzurának is, a torna után nem csak hogy az UEFA technikai bizottsága beválasztotta őt a tizenhat fős All Star-csapatba, de egyenesen az Euro2000 legjobb védőjeként emlegették. Bár a Lazio – részben talán a sérültek, részben Sven Göran Eriksson Angliába szerződése miatti belső gondok, s nem az utolsósorban az AS Roma megerősödése miatt – az új évezred első szezonjában nem volt olyan eredményes, mint egy évvel ezelőtt, Nesta csillaga magasan ragyog. A középső védő, aki akkor még nemet mondott a Milánnak („Nem kell ahhoz északra szerződni, ahhoz, hogy valaki bajnok legyen!”) és a Juvantusnak is („A pénz nem minden, én teljes szívemből a Lazióé vagyok!”). Alessandro meg közben visszaemlékezhetett arra az időre, amikor Zdedek Zeman azt mondta Dino Zoffnak, az akkori elnöknek: „Nem kell költenünk világklasszis védőre. Nekünk is lesz hamarosan”. Ekkoriban a spanyolok irdatlan pénzt ígértek érte, ő lehetne még ma is a világ legdrágább hátvédéje. Perez az akkori Real Madrid elnök, például akár 40-50 millió dollárt (48-60 millió eurót) is azonnal adott volna érte.

„Szerelmes vagyok a Lazióba, gyermekkorom óta imádom. Itt akarok játszani egész pályafutásom alatt” – vallotta. Nesta egyébként a tagja volt az SS Lazio elnökségének is. „Római vagyok, s erre büszke. Sokkal inkább szeretném, hogy búcsúzásom után a klub visszavonultassa majd a 13-as mezt, mint Franco Baresi hatosát a Milan. Azzal tényleg valóra válna az álmom.”

Nesta egyébként mindig a 13-as mezben játszott, amióta csak választhat. Ez a szerencseszáma, ráadásul köti őt ez a szám két szép dátumhoz: az első próbajáték és az első élvonal-béli bajnoki mérkőzés napjához.
Kevesen tudják róla, hogy már utcát akartak róla elnevezni Collevecchióban, ahonnan a szülei származnak, ő azonban rendkívül udvariasan bár, de visszautasította mondván, nem olyan nagy ember, hogy ezt kiérdemelje.

2002-ben az akkori klubtulajdonos Sergio Cragnotti cégének, a Ciriónak a csődje azt jelentette, hogy az összes nagy értékű játékostól meg kell válni, ha a klub nem akar csődbe jutni. Így augusztus utolsó napjaiban 30,2 millió euró ellenében az AC Milan futballistája lett…

Sikerei:

Olasz Kupa győztes: 1998, 2000, 2003
Olasz Szuperkupa győztes: 1998, 2000, 2004
KEK győztes: 1999
Európai Szuperkupa győztes: 1999, 2003
Bajnokok Ligája Győztes: 2003, 2007
Világbajnok: 2006
U-21-es Olasz Bajnok: 1995
U-21-es Európa Bajnok: 1996

Neve: Alessandro Nesta

Születési idő: 1976. március 19.-én

Születési hely: Róma

Nemzetisége: Olasz

Magasság/súly: 187cm/79kg

Vércsoport: A

Klubjai: 1985-2002: Lazio (193 meccs/1 gól), 2002-2012: Milan, 2012-2013: Montreal

Válogatottban: U21 (6 meccs/1gól) és felnőtt 78 meccs.