Starity

Básti Lajos

Básti Lajos Básti Lajos nemzetisége 10708. 14rajongó 1vélemény
  • Értékelés
  • tehetség: 90%
  • stílus: 90%
  • szimpátia: 90%
  • Születési név
  • Básti Lajos
  • Becenév
  • Lala
  • Élt
  • 1911.11.17 – 1977.06.01.
  • Születési hely
  • Keszthely, Magyarország
  • Foglalkozás
  • színész, főiskolai tanár
  • Családi állapot
  • nős, 2 gyermek
  • Partner
  • zolnay Zsuzsa
  • Magasság
  • 185 cm
  • Eredeti hajszín
  • szőke
  • Szemszín
  • zöld
  • Csillagjegy
  • Skorpió
  • Linkek
  • IMDB-adatlap
  • Facebook-oldal
  • Starity RSS-csatorna
  • Kapcsolódó sztárok
  • Básti Juli

Básti Lajos életrajza

Básti Lajos (született Berger Lajos, Keszthely, 1911. november 17. – Budapest, 1977. június 1.) Kossuth-díjas magyar színész, főiskolai tanár. Őt tartják az egyik legszebben beszélő magyar színésznek.

A Színművészeti Akadémia elvégzése után Bárdos Artúr Belvárosi Színházában kezdte pályafutását, 1937-ben szerződött a Vígszínházba, ahol a zsidótörvények miatt 1939-40-ben már alig kapott szerepet. 1941-ben még játszott a Magyar és az Andrássy Színházban, de azután a háború végéig nem szerepelhetett színpadon. Két munkaszolgálat között könyvkiadással és írással foglalkozott. 1945 után a Nemzeti Színház meghatározó művésze. Másfél évtizedig játszotta Gellért Endre klasszikus rendezésében Ádám szerepét Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában. Szerepéről könyvet is írt Mire gondolsz, Ádám? címmel (1962). 1968–1972 között a Vígszínház tagjaként Arthur Miller Alku című színművének főszereplőjeként aratott sikert. Visszatérve a Nemzetibe, egyik utolsó nagy alakítása a Lear király (Shakespeare) címszerepe volt. A különösen szép orgánumú Básti fiatalkorában énekes-bonviván szerepekben is bemutatkozott. Később egyik legjelentékenyebb szerepe lett a My Fair Lady musicalben Higgins tanár. Számos filmszerepe közül emlékezetes a Föltámadott a tenger (1953) – Kossuth megformálásával; Merénylet (1959), Katonazene (1961); Nappali sötétség (1963), A kőszívű ember fiai (1964); Butaságom története (1965, Ruttkai Évával); Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán (1966) – valamint sok televíziós film. Kiváló versmondó volt, különösen Arany János balladáival aratott sikert, de a Nagyidai cigányok rádiós változatának narrátoraként is emlékezeteset alkotott. Több verslemeze jelent meg. 1952–1960 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt.

Család:
Keszthelyen született 1911. november 17-én Berger Lajos néven, apja Berger Rezső rövidáru-kereskedő volt. Lajos 1948-ban magyarosította nevét Bástira. Elemi- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1935-ben szerzett diplomát a Színművészeti Akadémián. Felesége Zolnay Zsuzsa (1932–2011), Jászai Mari és Aase-díjas színésznő.[2][3] Felesége a főiskolán tanítványa volt. Básti Lajos egyetlen rendezésében, Barta Lajos Szerelem című darabjában szerepet is kapott. Az 1955. március 3-án tartott főiskolai vizsgaelőadás további szereplői voltak: Sütő Irén, Schubert Éva, Korompai Vali, Horváth József, Horváth Gyula, Iványi József. Lánya, Básti Juli, napjaink meghatározó, Kossuth-díjas művésze. A család évtizedekig a XII. kerületi Bürök utcában lakott.

Színpadi szerepei:
Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara....Thomas Finlay
Friedrich Dürrenmatt: Játsszunk Strindberget....Edgar
Katona József: Bánk bán....Petur bán, bihari főispán
Németh László: VII. Gergely....Desiderius, apát
Makszim Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek....Jegor Bulicsov
William Shakespeare: Lear király....Lear
Madách Imre: Az ember tragédiája: Az Úr hangja
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor....Ljapkin-Tyapkin, járásbíró
Maróti Lajos: Az utolsó utáni éjszaka....VIII. Kelemen pápa
Arthur Miller: Alku....Gregory Solomon
Páskándi Géza: Vendégség....Dávid Ferenc
Eugene O'Neill: Eljő a jeges....Theodore Hickman
Neil Simon: Hotel Plaza....Sam Nash
Illyés Gyula: Tiszták....Perella Raymond
Szabó György: Napóleon és Napóleon....Mudson, Sir Lowell főkormányzó
Henrik Ibsen: Solness építőmester....Halvard Solness
George Bernard Shaw: A hős és a csokoládékatona....Petkov
Móricz Zsigmond: Úri muri....Zsellyei Balogh Ádám
Sükösd Mihály: A kívülálló....Prónay
Bruckner: Angliai Erzsébet....Fülöp spanyol király
Strindberg: Haláltánc....Edgar, várkapitány
Dante: Isteni színjáték....Dante
Bertolt Brecht: A vágóhidak Szent Johannája....Mauler, a húskirály
Sánta Ferenc: Éjszaka (Az áruló)....Író
Peter Weiss: A vizsgálat....Harmadik tanú
Molière: A fösvény....Harpagon
Németh László: Szörnyeteg....Sárkány Béla, professzor
Thurzó Gábor: Az oroszlán torka....A miniszter
Vész Endre: Statisztika....A professzor
Déry Tibor: Bécs, 1934....Goga Felicián
Shakespeare: Coriolanus....Menenius Agrippa szenátor
Salamon Pál: Magadra kiálts....Dr. Meszlényi László
Shaw–Loewe: My Fair Lady....Higgins professzor
Comico-tragoedia....Prológ
Dobozy Imre: Holnap folytatjuk....Ágass László
Shakespeare: Julius Ceasar....Marcus Brutus
Darvas József: Részeg eső....Balla Géza
Gábor Andor emlékest (1964, Irodalmi Színpad)
Miller: A salemi boszorkányok.....Danforth, a főkormányzó képviselője
Szophoklész: Oidipusz király....Oidipusz
Zalka Máté–emlékest (1962, Irodalmi Színpad)
Shaw: Barbara őrnagy....Undershaft
Németh László: A két Bolyai....Bolyai Farkas
Rose: Tizenkét dühös ember....8. esküdt
Lavrenyov: Amerika hangja....Walter Kidd
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem....Ferdinand von Walter őrnagy
Katona: Bánk bán....II. Endre
Frisch: Biedermann és a gyújtogatók....Schmitz, díjbirkózó
Kós Károly: Budai Nagy Antal....Csáky István, erdélyi vajda
Lope de Vega: Donna Juana....Don Pedro
Karinthy Ferenc: Ezer év....Rózsa Elemér
Visnyevszkij: Feledhetetlen 1919....Rodziankó tábornok
Miroslav Krleűa: A Glembay Ltd....Dr. Theol. et Phil. Silberbrandt Alajos
Shakespeare: Hamlet....Hamlet
Gyárfás Miklós: Hatszáz új lakás....Ág István
Shakespeare: III. Richárd....Buckingham
Lev Tolsztoj: Anna Karenina....Vronszkij gróf
Darvas József: Kormos ég....Joó Sándor
Shakespeare: Machbeth....Banquo
Aiszkhülosz: A jólelkűek....Apollon
Illyés Gyula: Az ozorai példa....Csapó Vilmos nemzetőr-őrnagy
Racine: Phaedra....Theseus, Athén királya
Shakespeare: Sok hűhó semmiért....Don Pedro
Shakespeare: Szentivánéji álom....Theseus, Athén ura
Arbuzov: Tánya....Ignátov
Jurij Csepurin: Tavaszi áradás....Barszukov
Ray Lawler: A tizenhetedik baba nyara....Roo
Osztrovszkij: Vihar....Tyihon
Benjamin Jonson: Volpone....Leone
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde....Csongor
Ernest Hemingway: Ötödik hadoszlop....Philip Rawlings
Shakespeare: Antonius és Kleopátra....Sextus Pompeius
Dumas: A kaméliás hölgy....Duval Armand
Madách: Az ember tragédiája....Ádám
Szimonov: Az orosz kérdés....Harry Smith
Shakespeare: Ahogy tetszik....Orlando
Salacrou: A gyűlölet éjszakája....Bernard Bazire
Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi....Sándor
Szántó Armand–Szécsény Mihály: Kihajolni veszélyes....Péter

Filmszerepei:

Szent Péter esernyője (1935)
Az Aranyember (1936) - Kadisa főhadnagy
A megfagyott gyermek (1936)
Méltóságos kisasszony (1936)
120-as tempó (1937)
Azurexpressz (1938)
Pillanatnyi pénzzavar (1938)
Hazugság nélkül (1945)
Beszterce ostroma (1948)
Tűz (1948)
Egy asszony elindul (1948)
Föltámadott a tenger (1953)
Fel a fejjel (1954)
Különös ismertetőjel (1955)
Ünnepi vacsora (1956)
Gyalog a mennyországba (1959)
Merénylet (1959)
Három csillag (1960)
Megszállottak (1961)
Katonazene (1961)
Nappali sötétség (1961)
A kőszívű ember fiai I-II. (1964)
Butaságom története (1965)
Utószezon (1966)
Egy magyar nábob (1966)
Kárpáthy Zoltán (1966)
Változó felhőzet (1966)
Tanulmány a nőkről (1967)
Elsietett házasság (1968)
Történelmi magánügyek (1969)
Szerelmi álmok 1-2. (1970)
Érik a fény (1970)
Szemtől szemben (1970)
Hahó, Öcsi! (1971)
Ivan Iljics halála (1965)
Othello Gyulaházán (1966)
Nyaralók (1967)
Az ember tragédiája (1969)
A 0416-os szökevény (1970)
Aranyliba (1972)
Volpone (1975)
Shakespeare: II. Richard (1975)
Bach Arnstadtban (1975)
A szerelem bolondjai (1976)
Abigél 1-4. (1978)

Főbb díjai/kitüntetései:
Érdemes művész (1954)
Kossuth-díj (1955)
Kiváló művész (1963)
SZOT-díj (1965)

Utolsó frissítés: 2013.01.21. 23:11 Horl által


Oszd meg!   iwiw  facebook  twitter  myspace