Frank Sinatra

Nos,ezt a véleményt úgy írom,hogy közben egy Frank Sinatra dal, a New York,New York szól. Szerintem ebből már egyértelmű, hogy nem kicsit szeretem ezt a csodálatos embert. Ha szomorú vagyok, meghallgatok egy Frank Sinatra dalt, és azonnal jobb kedvem lesz. Ha eljön Advent ideje, akkor 90%-ban természetesen Sinatra-dalok szólnak a gépemen.Mai napig a férfi énekesek legjobbja az én szememben. 98%-ban női énekeset hallgatok, de ha az erősebbik nemtől szeretnék dalt hallani,akkor valószínűleg Frank nevét pötyögöm be a YouTube keresőjébe. Annyira, de annyira fantasztikus hangja van,számomra ilyen a tökéletes férfi énekhang.Az meg külön jó pont nálam, hogy ebben a csodálatos műfajban tevékenykedett,habár ez születési idejéből szinte adódó.Nem lehet nem értékelni azt,amit ő csinált, amit ő véghezvitt. Csak zenélt, zenélt, és zenélt, mindezt olyan fantasztikusan, hogy nem csoda, hogy az emberek teljesen odáig voltak érte, legfőképpen a nők,aminek egyik okát könnyedén fel lehet fedezni itteni profilképén. XD Sokat jelent számomra a zenéje, a kitartása, és ő maga is. Nekem rendkívül szimpatikus, annak ellenére, hogy egy "gazfickó", egy adag rossz természettel, de őszintén, ez kit érdekel? Ő akkor is fantasztikus marad.

Ha ma kimondom Frank Sinatra nevét, akkor sajnos nagy valószínűséggel sokan értetlenül bámulnak rám,hogy kiről beszélek, ami szomorú. Viszont, ha beindítom egyik karácsonyi dalát a sok közül, bizonyára mindenki elkezd bólogatni, hogy igen, ezt ismerik. Ebből veszem biztosra, hogy ha a neve nem is, zenéje egészen biztos, hogy kiállja az idő vasfogát.

Szavakkal nem lehet elmondani mekkora HANG és TEHETSÉG volt. Örök és megunhatatlan! És az a stílus és elegencia, egyéniség csak benne volt meg! Csak sajnálhatja a mai kor embere, hogy nem ismerhet, hallhat ilyen előadókat.

Egyszerűen imádom őt. 14 éves létemre ő a kedvenc énekesem, és egyáltalán nem érzem szégyennek ezt. A hangjának olyan különleges orgánuma van, hogy az nagyon ritka. Minden számát hallottam már, nincs egy se amit ne kedvelnék.

Nincsenek szavak, amikkel ki tudnám fejezni, hogy mennyire értékelem Frank Sinatrát, és hogy mennyit jelent nekem! Annyira kár, hogy manapság már nincsenek ilyen emberek, mert a világ nagyon rászorulna. Fogalmam sincs, mikor hallottam először énekelni, azt tudom, hogy még egészen pici voltam. A New York, New York című számát hallottam először, és egész gyerekkoromban az volt a kedvenc számom. Nem tudtam, hogy hogy néz ki, de szerelmes voltam belé. Szerelmes voltam a hangjába. Oviban mindig ez volt a téma, hogy ki kibe szerelmes. Amikor tőlem megkérdezték, én mindig csak annyit feleltem, hogy Frankie-be. Ilyenkor mindig csak furcsán néztek rám, és elkönyveltek hülyének. De én nem bántam, mert én tudtam, hogy ő valami olyat tesz velem, amit senki sem tud. Senki sem merte elmondani nekem, hogy tulajdonképpen már nem is él, mert féltek, hogy szomorú leszek. Már nagyobb, olyan 10 éves voltam, amikor rájöttem, és bár akkor már jobban viseltem, mint kisebb koromban viseltem volna, akkor is lesújtott a hír. Azóta is hatalmas kedvencem, nincs olyan száma, amit ne kedvelnék. Egyszerűen megunhatatlan számomra, és még mindig ugyanolyan csodálattal tudok rá nézni, mint 10 évvel ezelőtt!

A jó öreg Francis Albert Sinatra! A nőfaló, a maffiozók barátja, a kaszinók királya! Micsoda ember volt! Manapság már nincsenek ilyen művészek. Rengeteg botránya volt, mégis bármit megtehetett, jóformán büntetlenül. A hangjával, a tekintetével elbűvölte a nőket. Hihetetlenül karizmatikus személyiség volt és nagyon igényes, jó zenéje. Nagyon szívesen hallgatom a dalait, egyszerűen imádom a hangját.