Giulietta Masina

1921, február 22-én született San Giorgio di Piano-ban, magasan művelt, szerető családi légkörben. Édesapja Gaetano Masina, népszerű hegedűművész volt, édesanyja falusi tanítónő. Később három testvére született - az egyre nehezebbé váló anyagi körülmények miatt Giulietta ötévesen Rómába került anyai nagynénjéhez. A tehetős, művészeti körökben járatos hölgy Giuliettát a lányaként nevelte, ő fedezte fel a kislányban a művészi tehetséget. Masina tehát gyerekkorától kezdve különféle művészeti ágat kipróbál - balettozik, zenél, énekel - de hamar kiderül, a színészethez érez elhivatottságot, az Isten is színpadra teremtette. Tíz éves koráig magántanuló, később az Orsolyiták kollégiumába íratják be - az intézmény korántsem volt merev, a legkorszerűbb pedagógiai eszközöket alkalmazták. Első színpadi sikereit itt aratja, majd fokozatosan bekerül a rádióba, és különféle színházi darabokba.
Tizennyolc évesen egy rangos színiakadémiára nyert felvételt - viszont nagy bánatára szülei közbeszóltak: előbb egy civil, biztos szakmát kell kitanulnia, később ráér a bizonytalan színészkedést gyakorolni.
Giulietta beiratkozik a Bölcsészkarra, ahol irodalmat, archeológiát, filozófiát tanul, évekkel később itt szerzett bölcsész diplomát. Az egyetemi évei alatt számtalan színdarabban játszik, az amatőr egyetemi színháztól kezdve más társulatokban bontakoztatja ki tehetségét. Neve egyre jobban cseng a szakmai berkekben, számos neves kritikust elbűvölt sokoldalú tehetsége.
Az országos ismertséget 1942-ben éri el - rádióban szerepel egy vidám, helyenként pajzán sorozatban: a címe Ciccio és Pallina. Giulietta a női főszerepet kapta. A rádiójátékot az akkor még ismeretlen Federicio Fellini írta.
A tehetséges fiatal Federico futólag meglátja Giuliettát, és azonmód lenyűgözi a lány karakteres szépsége, szerelem volt első látásra. Randevúra hívja imádottját - a szerelem rögvest viszonzásra talál.
Egy éven belül összeházasodtak, boldogságukat nem árnyékolja be a II. Világháború sem. Kis idő múlva Giulietta teherbe esik, de egy baleset miat elveszíti a babát. Második terhességét kihordja, Pier Federico 1945 tavaszán egészségesen megszületik, de pár hét múlva elveszítik. A tragédia mélységét fokozza, hogy Guliettának nem lehet több gyereke. A legtöbb házasságot megingatja a közösen átélt tragédia, ám a Fellini házaspárnál nem így történt - ezek után még erősebben kötődtek egymáshoz, hiszen egymáson kívül nem maradt senkijük. Fellini szerint az elvesztett kisbaba még szorosabb köteléket teremtett, mint azok a gyerekek, akik megszülettek volna. Masina mondta egy interjúban: " Federiconak én vagyok a felesége, a szeretője, az anyja, a lánya, a testvére."

A házaspár komolyan dolgozik azon, hogy a munkában nyerjen értelmet az életük.Masina színházban játszik, énekel, táncol, férje forgatókönyveket ír - mindketten komoly sikereket, és elismerést érnek el. Sokat lendít a karrierjükön Fellini Rosselinivel való barátsága, aki felkarolja a két fiatal tehetséget. Masina először Rosselini filmjében kap egy pár mondatos szerepet, később Lattuada foglalkoztatja Nincs irgalom című drámájában. Masina egy jelentős mellékszerepet játszik, egy bohókás prostituáltat alakít - olyan szikrázóan, hogy Ezüst Szalag díjjal jutalmazzák játékát. Ezek után számtalan filmes felkérést kap - ám meglehetősen beskatulyázzák az utcalány szerepekbe. Kilencven százalékban ledér lányokat alakít, ám korántsem egysíkú, minden karaktere más - és más.
Masina más volt, mint az akkori, szobor szerűen tökéletes szépségideál: alacsony, kirobbanóan temperamentumos, pikáns arca érdekes elegye a gyermeki bájnak, a kamaszos pimaszságnak, a leplezetlen kacérságnak. A hangja igen mély, rekedt, kissé fiús, Fellini szerint ez a hang "egyszerre volt érzéki, és érzékeny, szenvedélyes, és sebezhető". A karakteres külső adottságai ellenére sugárzóan szép, különleges nő volt, aki a legkülönfélébb érzelmek széles skáláját tárta elénk. Akár egy pillanaton belül át tudott váltani teljesen más mentális állapotba. Külön specialitása, hogy tudott szűzies, éteri tisztaságú, gyermeki nőalakokat játszani, és tudott romlott, laza erkölcsű típusokat is bemutatni - előfordult, hogy akár egy szerepen belül, mi több, pár másodpercen belül is éles váltással játszotta a két típust.

A nemzetközi figyelem az Országúton kapcsán terelődött rá - Fellini költőien szép művében Gelsomiát, a félbolond mutatványoslányt alakítja, aki ma már kultikus figura. Olyan meggyőzően alakítja az ártatlan, suta, szerencsétlen sorsú androgün kamaszlányt, hogy a közönség máig is hajlamos vele azonosítani, noha a színésznő a magánéletben korántsem hasonlított rá - kivéve talán a játékossága. Az alakításért számtalan díjjal elhalmozták, a kritikusok egybehangzó véleménye szerint Masina egyike a legkiválóbb színésznőknek.
Két év múlva a Cabiria éjszakái címszerepét játssza - itt visszatér a jól bevált prostituált figurához - ám a szerep különlegessége, hogy Cabiria egy igazi clown - nem hagyományos, démoni céda, hanem egy afféle női Chaplin. Masina nagyon szerette ezt a szerepét, elmondása szerint sok köztük a hasonlóság.
A film szintén hatalmas nemzetközi sikert ért el. Ezek után hosszú évekig nem forgat férjével, más rendezőknél csillogtatja meg egyéniségét - számos kiváló, összetett szerepet kap - ennek ellenére ezek a filmek nem kapnak kellő figyelmet, így Masina fokozatosan háttérbe szorul. Az olasz rendezők konkurenciának számítanak, külföldre meg ritkán vállalt forgatást - Fellini ragaszkodott hozzá, hogy maga mellett tudhassa. Ráadásul Fellini olyan filmeket álmodik meg, amelyekben nemigen van felesége karakterére megfelelő szerep.
A Júlia és a szellemek volt a következő jelentős film Masina repertoárjában - ami különleges benne, az az éles váltás. A kirobbanóan temperamentumos, életvidám, játékos Giulietta most átváltozik egy csendes, gátlásokkal küszködő szomorkás polgárasszonnyá.
A film egy házasság válságát ábrázolja, volt is benne egypár való életből átvett, túlszínezett motívum, ennek ellenére Masina tagadja, hogy róla szól a film, az általa játszott Giulietta Boldrini-t régimódinak, és ellenszenvesnek találta.
A film nem aratott kirobbanó sikert, inkább az utóbbi évtizedekben fedezték fel, mert mondanialója most még aktuálisabb. Giulietta hiteles játékának köszönhető az a csúnya félreértés, hogy egyes újságírók Boldrinivel azonosítják Masinát, alaposan ki is forgatták a Fellini házaspár magánéletét. Gyakran ábrázolják Fellinit "ateista, laza erkölcsű, nőfaló" figurának, Masinára meg az "ártatlan, férjét kiszolgáló szent mártír" jelzőket aggatják - teljesen alaptalanul, hiszen Fellini mélyen vallásos volt, nem küzdött a katolicizmus ellen, csak reformálni akart. Giulietta pedig nagyon is életrevaló, erős nő volt sosem volt rabja a férjének, sosem engedte magát elnyomni.
Giulietta élete utolsó két évtizedében ritkán vállalt filmszerepet, nézete szerint az olasz film felhígult, nem volt hajlandó gyenge minőségű filmekhez adni a nevét. Rádiós műsorokat vezetett, könyvet írt, pszichológiai tanácsokat nyújtott a hozzá fordulóknak, megtestesítője volt a korabeli modern, felszabadult, ám odaadóan szerető nőtípusnak. Kimagasló emberszeretetét az UNICEF-ben is bemutatta, évtizedekig volt Olaszország nagykövete.
1985-ben eljátszotta a Ginger és Fred c. Fellini film főszerepét, Mastroiannival az oldalán. Ez a film is egyike volt Fellini szerelmi vallomásainak. Két idősödő, ex varieté táncosról szól, akik egy karácsonyi műsorban újra találkoznak, hogy előadják hajdani táncukat.
A kilencvenes évek elején a Cinecitta egyre inkább tönkremegy, ami ront Fellini, és Masina kedélyállapotán, és anyagi helyzetén. 1992-ben megtudják, hogy Giulietta élete veszélyben forog, rákos, operálhatatlan agydaganata van. Fellini nagyon aggódik felesége állapota miatt, talán ez is közrejátszik, hogy egy tervezett szívműtét után agyvérzés éri. Masina titokban jár kemo, majd sugárterápiára, vészesen romló állapota miatt előre hozzák az aranylakodalmat.
Fellini megelőzi: 1993 október 30-án huny el, teljesen váratlanul - pont az ötvenedik házassági évfordulójukon. 1994, március 23-án Giulietta is eltávozik, négy hónappal férje halála után.
A pletykák ellenére igazi mély, szerelmi házasság volt az övék. Giulietta Masina élete példa értékű: nem csak varázslatos színészi játéka, de pozitív kisugárzása, humánuma, bizakodó életszeretete, modern személyisége a történelem legkiválóbb asszonyai közé emeli.
 

 

1946 Paisa (Paisa - fél perces epizódszerep)

1948 Nincs irgalom (Senza pieta - Ezüst szallag díj)

1950 A varieté fényei* (Luci del varieta)

1951 Zárt zsalugáterek (Persiane chiuse)

1951 Europa 51 (Europa 51 - Rossellini)

1951 Csinos szobalány állást keres (Cameriera bella presenza offresi)

1951 Hét óra baj (Sette ore di guai - Toto)

1952 Vétkes Vanda (Wanda le peccatrice)

1952 A nagyváros szélén (Ai margini della Metropoli facts)

1952 Életem regénye (Il romanzo della mia vita)

1952 Fehér sejk* (Lo sceicco bianco)

1954 Padova út 46 (Via Padova 46)

1954 Száz év szerelme (Cento anni d' amore)

1954 Tiltott asszonyok (Donne proibite)

1954 LA STRADA - ORSZÁGÚTON* (La strada)

1955 Jó éjszakát ügyvéd (Buonanotte avvocato - A. Sordi)

1955 Csalók* (Il bidone)

1957 CABIRIA ÉJSZAKÁI* (La notte di Cabiria)

1958 Fortunella (Fortunella)

1959 Pokol a városban (Nella citta l'inferno - Castellani)

1959 Jons és Erdme (Jons und Erdme - NSZK)

1960 Műselyemlány (La grande vie - J. Duviver - Francia)

1965 JÚLIA ÉS A SZELLEMEK* (Giulietta degli spiriti)

1967 Ne ingereljétek a mamát! (Non stuzzicate la zanzara)

1967 Bocsánat, ön mellettünk, vagy ellenünk van? (Scusi, Lei e' favorevole o contrario - A. Sordi)
1969 Chaillot bolondja (The madwomen of chaillot)

1973 Eleonora -TV sorozat

1976 Camilla - TV sorozat

1985 Álmok és szükségletek (Sogni e bisogni)

1985 Holle anyó (Perinbaba - Cseh-Szlovák fantasy film)

1986 GINGER ÉS FRED* (Ginger e Fred)

1991 Emlékezés napja (Aujourd hui peut etre - Francia)

 

A *-al jelölt filmeknek Fellini a rendezője.