Jávor Pál

"Aradról jöttem kis kosárral, A gazdag várost néztem árván.
Keserüséggel telt pohárral! Sok volt a kín, kevés az álom
Pályaudvarokon háltam este, Ezt az utat még egyre járom -
Kíntól, nyomortól összeesve - Ma több siker és jobb falat vár,
Kóboroltam a pesti járdát De ifjúságom elszaladt már..."Jávor Pál(1940)

1902. január 31-én született Spannenberger Pál Aradon . Az egyházi anyakönyvbe hármas keresztnévvel jegyezték be: Pál Gusztáv Albert. Édesapja Jermann Pál (1849) az Arad Vármegyei Gazdasági Egyesület pénztárosa volt .Édesanyja Spannenberger Katalin (1885) 17 éves volt születésekor. Szülei csak az ő születése után házasodtak össze. Így keresztlevelére vezetéknévként először a Spannenberger név került .Testvérei Imre és Laci.
Anyagi okok miatt sokat költözködtek .Édesanyjuk  fűszer- és gyümölcsboltot nyitott. Az Állami Főreálba íratta a fiait ,de Pali az iskola helyett szívesebben moziba ment. Az első világháború alatt kiszökött a frontra és leveleket kézbesített a katonáknak. Édesanyja kerestette és hónapok múlva a tábori csendőrök szállították haza.
Tizenhat évesen az Aradi Hírlap újságíró gyakornoka volt.
1919-ben miután pedig Arad városa Románia része lett, kiutasíttatta magát Romániából, mert Dániába kívánt utazni. Mivel vasúti jegyét Budapesten érvénytelenítették, a városban maradt.Nem sokkal később jelentkezett az Országos Színművészeti Akadémiára, ahová fel is vették.
Jó előmenetelének és szorgalmának köszönhetően Egressy-ösztöndíjban is részesül, de már az első félévben kiesik az Akadémiáról, ennek okát azonban sosem tárta fel. Tanulmányait az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában folytatja.1922-ben kapott diplomát. Ekkor vette fel a Jávor Pál művésznevet .
Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának elvégzése után az első munkahelye a Várszínház volt. Csortos Gyula látta a vizsgaelőadását ezért  leszerződtette a Renaissance Színházhoz(ma Thália) . Szerepelt  Kaposváron, Székesfehérvárott, Esztergomban, Veszprémben és Szegeden.
1928-tól ismét a fővárosban játszott előbb a Magyar Színházban, majd a Vígszínházban, de kapott szerepeket az Operettszínházban és a Belvárosi Színházban is.1929-ben egy némafilmben szerepelt először a Csak egy kislány van a világon. Mire azonban a film elkészül, már Magyarországra is betört a hangosfilm. A Hunnia Filmgyár műtermében az új "csodaszerkezet" segítségével félig-meddig hangossá varázsolták a némafilmet. Ezután Jávor megkapja az első magyar hangos- zenés film, A kék bálvány  férfifőszerepét. 
1934. július 24-én házasságot kötött Landessman Olgával, egy gyermekeit egyedül nevelő asszonnyal.

Egy ausztriai forgatáson zsidó származású feleségét letartóztatták, ezért egyre inkább szembekerült a Nemzeti Színház jobboldali vezetésével. A zsidótörvények életbe lépése után sok állás nélküli kollégájának szerzett alkalmi munkát. Színházi fizetését szétosztotta a letiltott kollégák között. Nemcsak mesterségében volt felülmúlhatatlan, hanem erkölcsileg is magasra tette a mércét. Gyűlölte a fasizmust, bátran szembeszállt a nyilasokkal, ami miatt többször meghurcolták, megalázták.
1935-1944-ig a Nemzeti Színház tagja volt. 1944. március 19. után ő is üldözött lett, előbb a színházból, majd a filmgyárból is kitiltották.1944. április 12.-én a Kamara fegyelmi bizottsága felfüggeszti, eltiltja színészi hivatása gyakorlásától. 1944 októberében a Gestapo őrizetébe került.
A németek Sopronőhidára hurcolták, ezután a németországi Pfarrkirchen-i táborba került.Egy katonai orvos jóvoltából a biztonságosabb katonakórházban kerül elhelyezésre. Itt érik őket az amerikai csapatok május 1-jén. Amíg sorsukra várnak, Jávor színielőadásokat szervez. Felesége 1945. július 14-én jön érte és viszi haza. 1945-ben tért haza,de a Nemzetiben azonban az új vezető, Major Tamás nem engedte színpadra, így került a Művész Színházhoz és a Magyar Színházhoz.
1946-ban féléves amerikai turnéra indult, tizenegy év lett belőle. 1946-ban kivándorolt Amerikába, ahol Sárossy Szüle Mihály társulatával járta a magyarlakta településeket és kisebb filmszerepeket játszott Hollywoodban.A háborút követően egy évtizedig élt itt. Hiába tapsoltak neki estéről estére honfitársai a rögtönzött, szegényes díszletezésű színpadokon, honvágyát nem tudta leküzdeni. A komoly siker azonban elmaradt, s Jávor egy izraeli vendégszereplés után 1957-ben a szocialista párt engedélyével hazatért Magyarországra.
1958. január 22.-én volt a  hazaérkezése utáni első fellépése, a "Szegény jó Márton" című vígjátékban a Jókai Színházban. A Petőfi és a Jókai Színházban, valamint a Kamara Varietében is fellépett.
1959-ben újra a Nemzeti Színházhoz szerződött. Betegsége miatt egyszersem lépett színpadra. Szerepek tucatjával halmozták el,amelyeket azonban egyre elhatalmasodó betegsége miatt nem volt már képes teljesíteni.Műteni kellett 1958-ban és 1959-ben is.
1958-ban elvállalt ugyan még egy filmfőszerepet Várkonyi Zoltán Sóbálvány című filmjében, azonban csak a próbafelvételekig jutottak el. Kénytelen volt átadni Mohai dr. szerepét az ugyancsak akkoriban hazatért Páger Antalnak.
1959 augusztusában a János kórház kertjének egy félreeső zugában Jávor Pálnak utoljára húzták legkedvesebb nótáit a budapesti muzsikus cigányok. Az utolsó kívánsága volt, hogy halála előtt még egyszer mulathasson úgy, ahogyan azt éveken át tette a székesfőváros ezüst tükrös kávéházaiban.
Napokkal később azonban kómába esett és hat napra rá 1959. augusztus 14-én meghalt. Látványos, színpadias temetése volt Budán, a Farkasréti temetőben. Koporsóját tízezrek fogták közre. A fővárosban megállt a forgalom, az emberek zokogtak és a koporsó után kullogó cigányprímások is szomorúan húzták Jávor legkedvesebb nótáit.

Nyugodjon békében!

 

 

 

Történetek:

Az egyik előkelő éjszakai mulatóban összetalálkozott egy hölggyel. A fiatalasszony nem titkolta el, hogy elvált és két gyermeket nevel.Jávort ez nem zavarta,de a két család hevesen ellenezte kapcsolatukat, házassági tervük elé pedig számos akadályt gördítettek. Az akkori sajtó sem hagyta szó nélkül a „sztorit”, házassági szándékát közprédává tette. A szerelem persze kiállta ezeket a próbákat, és Jávor Pál, valamint hitvese, Landessman Olga hosszú, boldog házasságban élt. Ezüstlakodalmukat már betegágyban ünnepelte.

Illuminált hangulatban elkövetett botrányairól és csárdába illő “szilajságáról”  lapok kedvelt témája volt . Máskor meg  lovagiasságáról és emberszeretetéről cikkeztek. A mulatozás utáni napon a  “cechben” sosem feledkezett meghonorálni a pincérek és a cigányok emberfeletti teljesítményét, valamint a bezúzott tükrök árát.

Érdekességek:

- A  '30-as '40-es években valóságos kultuszt teremtett: az elegancia, az udvariasság testet öltött
  alakja volt,és természetesen nők ezrei rajongtak érte.
- Fogalommá vált a  "Jávor-bajusz" és "Jávor-kalap"
- Feleségét Muki-nak becézte.
- Ő maga a színházi szerepeit részesítette előnyben, a nagy sikereket a film,a filmvígjátékok
  hozták meg neki. Drámai tehetségét Shakespeare-szerepekben és modern drámákban is
  megmutatta. Kiemelkedő alakítása volt Rank Doktor  Ibsen Nóra című színművében,
  valamint a Per Gynt címszerepe.
- Amerikában A nagy Caruso című film főszerepének várományosa volt, de nyelvtudásának
  hiánya miatt nem kapta meg.
- A Jávor Pál Nemzeti Czigányzenekar 2009. decemberében jött létre Dr. Szabó Pál Csaba
  kezdeményezésére Várpalotán.
- A Kiscsillag zenekar egyik dalának címe:Jávor Pál
- Jávor Pál utolsó hónapjairól, a színészlegenda és felesége, Olga kapcsolatáról szól
  Pozsgai Zsolt Kék-lila nyár című színdarabja.
- Szenes Iván dalszövegíró Jávor Pálnak írta az ötvenes évek második felében  az
  "Egy tisztes őszes halánték" című dalt.
- Szemeit tönkretette a filmgyári lámpák fénye, már a harmincas évektől szemüveget viselt, ami
  halálakor már nyolcdioptriás volt.

Könyvek:

1946 - Jávor Pál: Egy színész elmondja.. 
         - Jávor Pál: Szeretlek Ágnes

1978 - Bános Tibor:Jávor Pál
1992 - Nemlaha György - Álomlovag - Jávor Pál élete - képekben és dokumentumokban

Filmek:

1952 - Assignment: Paris (Párizsi megbízatás) - Laslo Boros
1951 - Iron Man - Pete Kosco /O'Keefe 
1951 - A nagy Caruso - Antonio Scotti
1949 - Madách: Egy ember tragédiája - Horusitzky Béla
1945 - A tanítónő - ifj.Nagy István
1944 - Egy gép nem tért vissza - Gábor fõhadnagy
1944 - Valamit visz a víz - János,a halász
1944 - Szováthy Éva - Dóczy Lénárd
1943 - Kerek Ferkó - Kerekházy Ferenc (Kerek Ferkó)
1943 - Pista tekintetes úr - Baracs Pista
1943 - Késő - Tamássy Péter,sebész fõorvos
1943 - Ópiumkeringő - Borovszky Iván,kritikus
1943 - A láp virága - Pálfalvy Miklós
1943 - Makrancos hölgy - Jámbor Pál
1942 - Carmela -  Carlo Salvini
1942 - Egy asszony visszanéz - Miklós
1942 - Inferno giallo - Pietro
1942 - Estélyi ruha kötelező - Victor Norton
1942 - Az 5-ös számú őrház - András
1942 - Az utolsó dal - Fehér János
1941 - Néma kolostor - Gróf Vághelyi Gusztáv
1941 - Lelki klinika - Gáthy Zoltán
1941 - Életre ítéltek! - Keresztessy Péter mérnök
1941 - Lángok - Mátrai Péter, zongoramûvész
1941 - Három csengő - Miklós
1941 - Balkezes angyal - Palotay Miklós
1941 - Ma, tegnap, holnap - Bende László gyárigazgató
1941 - Dankó Pista - Dankó Pista
1941 - Egy csók és más semmi - Dr. Albert Sándor, ügyvéd
1941 - A beszélő köntös - ifj. Lestyák Mihály
1941 - Egy tál lencse - Rudasi Sándor, intézõ
1940 - Tóparti látomás - Koltay Iván, festõmûvész
1940 - A szerelem nem szégyen - Gróf Kátay Kázmér
1940 - Igen vagy nem?  - Ifj. Péteri János, Mérnök
1940 - Erzsébet királyné - Báró Neszmély Kálmán
1940 - Donauschiffer - Nikolaus von Körmendy
1940 - Gül Baba - Gábor diák
1940 - Jöjjön elsején! - Virágh Péter
1940 - Sok hűhó Emmiért - Málnássy Gábor
1939 - Halálos tavasz - Dr.Egry István
1939 - Tökéletes férfi - Bardó Gábor,földbirtokos
1939 - Toprini nász - Mányay Imre fõhadnagy
1939 - Menschen vom Varieté
1939 - A varieté csillagai - Jack Casey
1939 - Fűszer és csemege - Mácsik Márton
1938 - Uz Bence - Uz Bence
1938 - Fekete gyémántok - Berend Iván
1938 - A 111-es - Baron Sandor Vajk
1938 - Ihr Leibhusar - Franz / Noszty
1938 - Maga lesz a férjem - Dr.Dobokay Gábor,ügyvéd
1938 - Marika - Orbán Sándor
1938 - A Noszty fiú esete Tóth Marival - Noszty Ferenc
1938 - Két fogoly - Takács Péter
1937 - Torockói menyasszony - Bárány András
1937 - Pusztai szél - Bors István pandúrõrmester
1937 - Viki - Feri
1937 - A férfi mind őrült - Sóváry Gábor,festõ
1937 - Schwester Mária - Peter Ladányi
1937 - Fizessen, nagysád! - Szilágyi Péter
1937 - Mária nővér - Ladányi Mihály - födbirtokos
1936 - Nászút féláron - Kerekes Pál - gépészmérnök
1936 - Havi 200 fix - Kórody Gábor, mérnök
1935 - Nem élhetek muzsikaszó nélkül - Balázs
1935 - Az új földesúr - Garamvölgyi Aladár
1935 - Elnökkisasszony - Török István mérnök
1935 - A csúnya lány - Dr.Halmi Tibor,ügyvéd
1935 - Köszönöm, hogy elgázolt - Dr.Balázs Sándor
1935 - Iglói diákok - Pali,Petky fia
1934 - Emmy - Korponay László
1934 - Ida regénye - Balogh János
1933 - Rákóczi induló - Tarján Sándor fõhadnagy
1933 - Iza néni - Baló Bálint erdész
1933 - A bor - Baracs Imre
1931 - Hyppolit a lakáj - István Benedek
1931 - A kék bálvány  - Baron György Lóránt
1930 - Csak egy kislány van a világon - Bánáth György,földbirtokos

Lemezek:

2002 - Jávor Pál ‎– Május Éjszakán - Jávor Pál Filmdalai És Nótafelvételei

-Köszönöm, hogy imádott – az első magyar hangosfilmek dalai
-Magyar filmek dalai II. 
-Május éjszakán… – Jávor Pál filmdalai